Még Szófiában is Berlinnek tapsoltak

Szófia, 2018. január 12.
Nagy kő esett le egyes EU-vezetők szívéről annak annak hírére, hogy elvi egyetértés jött létre Berlinben egy új nagykoalíciós kormány létrehozásáról. A következő hétéves pénzügyi keret előkészítése és a Nyugat-Balkán európai perspektívájának feltámasztása uralta az Európai Bizottság és a soros bolgár EU-elnökség pénteki szófiai tárgyalásait.
„Jó hír Németországnak és az egész EU-nak. Ez az a pillanat, amire régóta vártunk” - ezekkel a szavakkal kommentálta egy magas rangú bizottsági forrás pénteken Szófiában a hírt, miszerint Angela Merkel és a német keresztényszocialisták elvi egyetértésre jutottak a szociűldemokratákkal arról, hogy tárgyalásokat kezdenek a nagykoalíciós kormány létrehozásáról.
 
A hírt éppen akkor röpítették világgá a hírügynökségek, amikor Szófiában az Európai Bizottság tagjai tárgyalóasztalhoz ültek a bolgár kormány képviselőivel, hogy egyeztessék órájukat a hat hónapos soros elnökség előtt. Jean-Claude Juncker, a testület elnöke és bolgár vendéglátója, Bojko Boriszov közös sajtótájékoztatójukon megkönnyebbüléssel fogadták a jóhírt.
 
„Nagyon örülök a megállapodásnak és várakozással tekintek a jövőbeni együttműködés elé” - közölte az Európai Bizottság elnöke. „Németország stabilitása az egész EU-ra hatással van” - jelentette ki Bojko Boriszov, aki emlékeztetett rá, hogy Németország a közös költségvetés legnagyobb befizetője is.
 
Az ilyenkor szokásos Bizottság és soros elnökség közötti egyeztetésen uniós forások szerint a 2020 utáni többéves keretköltségvetés előkészítése és a Nyugat-Balkán integrációs reményeinek a feltámasztása állt a középpontban. Illetékesek ugyanakkor cáfolni igyekezték azt, hogy a Lengyelországgal szemben a jogállami problémák miatt a Bizottság által kezdeményezett 7-ik cikk szerinti eljárás megvitatása lett volna a napirenden.
 
A bolgár miniszterelnök előző nap (erről lásd külön cikkünket) mindenáron elkerülendőnek nevezte, hogy a Tanácsban szavazni kelljen az eljárás első szakaszának beélesítéséről. Ennek bár értesülésünk szerint nem túlzottan örültek Brüsszelben, a Szófiában járt küédöttség részéről már arra helyezték a hangsúlyt, hogy a következő két és fél hónapban minden lehetőséget kihasználnak majd arra, hogy Varsó orvosolja az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban megfogalmazott aggodalmakat.
 
Bizottsági források szerint a migráció és azon belül is a dublini reform és a menekültkvóták kérdése sem került szóba a pénteki egyeztetésen, azon egyszerű oknál fogva, hogy nem történt új fejlemény december óta, amikor is az állam- és kormányfők megvitatták a kérdést.
 
A bolgár miniszterelnök, akárcsak egy nappal korábban a Szófiában járt külföldi újságíróknak, pénteki sajtóértekezletén is megerősítette, hogy Bulgária harcolni fog azért, hogy a kohéziós források a következő keretköltségvetésben elkerüljék a drasztikus vágásokat. Brüsszel májusban teszi közzé hivatalos javaslatát, és a költségvetési terület felelőse, a német Günther Oettinger a hét elején világossá tette, hogy az agrár- és a kohéziós politikai kiadások sem mentesülhetnek a kurtítás alól, ami elsősorban a brit kilépéssel és az emiatt elmaradó befizetésekkel függ össze.
 
A mostani megbeszélésen elsősorban arról egyeztettek, hogy a Bizottság hivatalos javaslatát követően a bolgár EU-elnökségnek mik lesznek a teendői és hogyan menedzselje majd a dossziét a június végéig hátralevő időben.
 
A Nyugat-Balkán uniós térképre való visszakerülésének jegyében Juncker elnök rövidesen felkeresi a térség országait, amelyek az elmúlt évek válságai miatt hátrébb sorolódtak az EU prioritási listáján. A bolgár elnökség pedig május 17-én Szófiában nyugat-balkáni csúcsot rendez. A Bizottság és a soros elnökség emellett újabb lépéseket tervez a térség európai vérkeringésbe való jobb bekapcsolása érdekében, legyen szó a roaming díjak csökkentéséről, vagy a közlekedési és energetikai hálózatok kiépítéséről.
 
A pénteki párbeszéden a bolgár gázellátás és az ország eurózónához, továbbá Schengenhez való csatlakozása is napienden volt. „Nem űllítom azt, hogy Bulgária automatikusan a következő csatlakozó lesz, de a jó irányba tart” - jelentette ki a Bizottság elnöke.
 
A bolgár pénzügyminiszter előző nap megerősítette azt a szándékot, hogy Bulgária még ebben a félévben felvételét kérje az euró előszobájába, az európai árfolyammechanizmusba (ERM 2-be).
 
Ami pedig Schengent illeti, Bojko Boriszov február elején vendégül látja holland kollégáját, hogy személyesen is meggyőződhessen arról, hogy az ország – a miniszterelnök szavai szerint – különbül őrzi az EU külső határait, mint nem egy jelenlegi tagállam. Emlékezetes, hogy bár a Bizottság alkalmasnak ítélte Bulgáriát és Romániát is a csatlakozásra, több nyugat-európai ország, köztük Hollandia blokkolja a folyamatot.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Bulgária menekülne az EU perifériájáról
  • Az orosz beavatkozástól féltik Európát a képviselők
  • Az EU hagyna még egy kiskaput a briteknek
  • Végleges az alku a tagállami klímaerőfeszítések megoszlásáról
  • Határt szabna a műanyag-hulladékoknak az új EU-stratégia
  • Megkezdődött a göteborgi csúcs oktatási programjának végrehajtása
Twitter
Facebook