Kevesebb pénz lesz 2020 után a kohézióra és az agrártámogatásokra

Két program kivételével kényszerűen minden jelenlegi kiadási tételnek csökkennie kell a 2020 utáni uniós keretköltségvetésben, de a Bizottság azon lesz, hogy a kohéziós politikára és a közös agrárpolitikára fordított források megnyirbálása ne érje el a 15 százalékot - közölte a biztosok vitáját összefoglalva Günther Oettinger, az EU költségvetési biztosa, aki azt is világossá tette, hogy Brüsszel májusban európai klíma és/vagy műanyagadót javasolhat a közös bevételek növelésére.
Az EU költségvetési biztosa szerdán első ízben jelezte félreérthetetlenül, hogy a közös kiadások két jelenlegi legnagyobb tételét kitevő közös agrárpolitika és kohéziós politika sem mentesülhet 2020 után a költségvetési források csökkentésétől. Günther Oettinger ugyanakkor azt is elmondta, hogy ha Brüsszelen múlik, a két említett politikai területen a forráscsökkentés nem érheti el a 30, de még a 15 százalékot sem.
 
Mindazonáltal a biztosok testülete a következő többéves keretköltségvetésről tartott szerdai orientációs vitán egyetértett abban, hogy két kivétellel valamennyi jelenlegi programot diétára kell majd fogni 2020 után. A két kivétel az Easmus+ oktatási-mobilitási program és a 2020 után kutatási és fejlesztési büdzsé, amelyeknél a testület még a források növelését is fontosnak tartja.
 
Günther Oettinger a biztosi vitát követően páratlanul nyílt és őszinte utalásokat tett arra, milyen többéves pénzügyi keretet fog javasolni idén májusban az Európai Bizottság.
 
Kiindulópontként a testület két költségvetési "lyukkal" számol. Az egyik a Brexitből, vagyis a brit kilépésből fakad és éves szinten 12-15 milliárd eurós hiányt teremt majd a közös kiadásokban. A másik rés pedig egyenesen a kiadási oldalon jelentkezik majd és az olyan új politikák többletfinanszírozását feltételezi (közös védelmi politika, biztonság, migráció), amelyekre a jelenlegi hétéves periódusban csak mérsékelten költ az EU.
 
Oettinger arra számít, hogy a 12-15 milliárdos hiányt 50-50 százalékban (6-7 milliárd euró) pótlólagos tagállami befizetésekből, illetve megtakarításokból (jelenlegi kiadási tételek diétára fogásából) tudják majd előteremteni az EU27-ek. A migrációval és más kihívásokkal együttjáró többletkiadásokat azonban nehéz előre megjósolni, ezért itt nem számszerűsítették egyelőre befoltozandó lyuk méretét.
 
A biztosi testület azzal kalkulál, hogy a kiadási mérlegfőösszeget a jelenlegi GDP-arányosan 1 százalékos szintről 1,1 és 1,2 százalék közé kellene növelni, a Bizottság legalábbis ilyen tartalmú javaslatot készül májusban előterjeszteni.
 
A biztosok vitájának legérdekesebb része a saját források rendszerének megreformálása volt. A költségvetési biztos két lehetséges új forrást is említett sajtótájékoztatóján, amelyek egy jövendőbeli (2020 utáni) uniós adóbevétel formáját ölthetik. Az egyik az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszerből származó, jelenleg nemzeti bevételek uniós költségvetésbe való becsatornázása, amit Oettinger szerint az indokolna, hogy az egész klímavédelem közös uniós politikán alapul.
 
A másik lehetséges új bevételi forrás a környezetbe kikerülő műanyagok és melléktermékeik megadóztatása, úgy, hogy indokolt esetben - ahol a műanyag nélkülözhetetlen összetevője egy-egy terméknek - kivételeket tegyenek, de az új adóból származó bevételek az uniós kasszába kerüljenek. Ha lesz ilyen új saját bevételi forrás, az adott esetben részben kiválthatja a tagállami befizetéseket is.
 
Oettinger azt is felfedte, hogy a biztosi testület csak valamikor Húsvét után tud majd érdemben foglalkozni olyan kérdésekkel, mint például az, hogy kössék-e, és ha igen, hogyan politikai feltételekhez is az uniós kifizetéseket 2020 után. A német biztos mintha már előre a tagállamok kezébe tette volna ennek eldöntését, mondván, hogy ha lesz is ilyen javaslat például a jogállami elvek és a kifizetések közötti árukapcsolásról, arról nehéz lesz konszenzusra jutni a tagállamok között, ami elengedhetetlen.
 
Oettinger kifejtette, hogy két megközelítésben gondolkoznak. Az egyik szerint a jogállami és az uniós értékek, mint például az igazságszolgáltatás függetlensége is előfeltétele lenne a költségvetési források megigénylésének. A másik megközelítés inkább ösztönző jellegű lenne és több forrás elérését tenné lehetővé azoknak a tagállamoknak, amelyek a jogállami elvek tiszteletben tartása terén jól teljesítenek.
 
A biztosi testület emellett támogatásáról biztosította a költségvetési szabályok, a források megigénylésének és jóváhagyásának számottevő egyszerűsítését. A jelenlegi 60 program és külön szabály helyett minden programra egységes szabálykönyvet alkalmaznának; és jogi szövegben dolgozzák majd ki azt, hogy pontosan mit is tekintenek majd hozzáadott európai értéknek, amelyekre lehetne csak a jövőben uniós forrásokat költeni.
 
Végül a biztosok 2020 után is hét (és nem öt) éves időtartamú keretköltségvetés mellett törtek lándzsát, megfontolásra érdemesnek tartva egyúttal, hogy a rákövetkező alkalommal már az ötéves intézményi ciklusokhoz igazítsák hozzá a pénzügyi keretet is.
 
A Bizottság továbbá arra biztatja a tagállamokat, hogy a javaslat kijövetele után legkésőbb egy évvel állapodjanak meg a csomagról, nehogy megismétlődjön a jelenlegi időszak, amikor is a javaslat 2011-ben az asztalon volt, de csak 2013 végén állapodtak meg róla, hogy a 2014-es év teljesen elvesszen.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Bulgária menekülne az EU perifériájáról
  • Az orosz beavatkozástól féltik Európát a képviselők
  • Az EU hagyna még egy kiskaput a briteknek
  • Végleges az alku a tagállami klímaerőfeszítések megoszlásáról
  • Határt szabna a műanyag-hulladékoknak az új EU-stratégia
  • Megkezdődött a göteborgi csúcs oktatási programjának végrehajtása
Twitter
Facebook