Budapest kész növelni EU-befizetését 2020 után

Az Európai Bizottság vezetői szerint az EU nemzeti össztermékének körülbelül 1,2 százalékát kellene fordítani 2020 után a közös kiadásokra, hogy az EU meg tudjon felelni a vele szemben támasztott elvárásoknak. A nettó befizetők közül Németország nem zárkózott el, Ausztria viszont igen a többletbefizetéstől a következő többéves pénzügyi keretnek szentelt nagyszabású brüsszeli konferencia első napján. Lázár János közölte, Magyarország kész a GNI 1,2 százalékára emelni 2020 után a befizetését a költségvetésbe.
Az Európai Bizottság elnöke és a költségvetésért felelős uniós biztos is úgy véli, hogy az EU-nak a GNI arányában a jelenleginél többet kellene költenie 2020 után a közös kiadásokra, ha Európa meg akar felelni a saját ambícióinak és a vele szemben támasztott elvárásoknak. A Bizottság hétfőn és kedden egy nagyszabású konferencián tesztelte az általános hangulatot és a tagállamok hozzáállását, mielőtt májusban közzétenné hivatalos javaslatát a következő, valószínűleg utoljára hétéves keretköltségvetésről, ami már 27 tagállam igényeire készül majd.
 
Günther Oettinger, aki a költségvetési javaslat kidolgozásáért felel, nem hagyott kétséget afelől, hogy véleménye szerint az uniónak az EU27-ek GDP-jének legalább az 1,2 százalékát kellene fordítania 2020 után a közös kiadásokra. A német biztos ugyanakkor óvakodott attól, hogy ki is mondja a bűvös számot: ahogy fogalmazott, "1,1 százalék plusz x" lehet a javaslat.
 
Főnöke, Jean-Claude Juncker is világossá tette, hogy az EU-nak a jelenlegi szintnek számító GDP-arányosan 1 százaléknál magasabbra kell lőnie, hogy megfelelő forrásokat tudjon biztosítani az uniós politikák végrehajtásához. Arra kérte a kormányokat, fordítsák meg a sorrendet és először az EU által finanszírozandó politikákat határozzák meg, és csak ezután rögzítsék a pénzügyi kereteket.
 
Sigmar Gabriel német alkancellár is úgy számolt, hogy Brüsszel szerint GNI-arányosan 1,2 százalékra kellene emelni a következő periódusban a közös kiadások szintjét, ami szavai szerint éves szinten 9 milliárd euróval növelné a német befizetést. A szociáldemokrata külügyminiszter ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az USA által követelt védelmi kiadásnövelés további 10 milliárd eurót nyomna, ezért fontosnak nevezte, hogy megtalálják a megfelelő egyensúlyt. Mindazonáltal nem zárkózott el attól, hogy Berlin mélyebben a zsebébe nyúljon, hogy a brit kilépés miatt kimaradó befizetések egy részét pótolják, illetve a jelenleginél több pénzt fordítsanak az új kihívásokra, mint amilyen a migráció, vagy a védelmi politika.
 
Gabriel azzal a kijelentésével is figyelmet keltett, hogy ambiciózus javaslat kidolgozására bíztatta a Bizottságot.
 
A frissen kinevezett osztrák EU-ügyi miniszter ugyanakkor világossá tette, hogy Ausztria ugyan kész fenntartani a jelenlegi hozzájárulását 2020 után is, azt azonban nehezen védhetőnek tartaná, ha egy, a jelenleginél kisebb EU mellett növelnie kellene nemzeti befizetéseit a közös kasszába.
 
A portugál pénzügyminiszter, a lengyel Európa-ügyi miniszter és a Miniszterelnökséget vezető magyar miniszter is a jelenlegi uniós kiadási szint növelése mellett tört lándzsát. Lázár János, aki költségvetés nettó kedvezményezettjeivel volt egy panelban, a magyar kormány prioritásait ismertetve közölte, hogy hazánk két területen is erősebb EU-ban érdekelt. ezek a biztonság és a versenyképesség javítása. Úgy vélekedett, hogy az erősebb EU több pénzbe is fog kerülni. Azt a Puskás Ferencnek tulajdonított mondást idézte, miszerint "kis pénz kis foci, nagy pénz, nagy foci". Majd bejelentette, hogy Magyarország 2020 után kész nemzeti hozzájárulását GNI-arányosan 1,2 százalékra növelni.
 
A miniszter arra bíztatta az Európai Bizottságot, hogy offenzív, bátor és kezdeményező javaslatot helyezzen az asztalra májusban. Konrad Szymanski, lengyel EU-ügyi miniszterrel együtt határozottan védelmébe vette a közös politikákat, mint a kohéziós politika vagy a közös agrárpolitika, hangsúlyozva, hogy azok jó befektetések és megtérülő beruházások.
 
Budapest egyszerűbb, átláthatóbb és visszatérítéseket mellőző költségvetési szerkezetet támogat, aminek véleménye szerint gazdaságközpontúnak kellene lennie.
 
Lázár azt is világossá tette, másokkal egyetemben, hogy a tervezés és a hatékonyság szempontjai Magyarország szerint a hétéves keretköltségvetés fenntartása mellett szólnak. Günther Oettinger nem is hagyott kétséget afelől, hogy ez így lesz, igaz hozzátette, hogy valószínűleg az utolsó alkalommal, hogy a többéves büdzsét utána összhangba hozzák az uniós intézményi ciklusokkal és így demokratikusabbá tegyék a folyamatot.
 
Az uniós források folyósításának különböző feltételekhez való kötését csak szőrmentén érintették a résztvevők, közülük is elsősorban Nathalie Loiseau francia EU-ügyi miniszter, aki egyedüliként tett említést a jogállami elvek és a kifizetések közötti árukapcsolás fontosságáról, más feltételrendszerek mellett.
 
Jean-Claude Juncker és főleg Günther Oettinger végül arra sürgette a tagállamokat, hogy még a 2019 kora nyári EP-választások előtt állapodjanak meg a következő többéves pénzügyi keretről. a német biztos erre a 2019. május 9-re a romániai Nagyszebenbe tervezett EU-csúcsot tartaná az alkalmas időpontnak.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Bulgária menekülne az EU perifériájáról
  • Az orosz beavatkozástól féltik Európát a képviselők
  • Az EU hagyna még egy kiskaput a briteknek
  • Végleges az alku a tagállami klímaerőfeszítések megoszlásáról
  • Határt szabna a műanyag-hulladékoknak az új EU-stratégia
  • Megkezdődött a göteborgi csúcs oktatási programjának végrehajtása
Twitter
Facebook