Brüsszel megnyomta a lengyel indítógombot

Brüsszel, 2017. december 20.
A jogállami elvek súlyos sérülésének egyértelmű kockázata miatt az Európai Bizottság szerdán úgy döntött, hogy kezdeményezi az EU-Szerződés 7-ik cikke szerinti eljárást Lengyelországgal szemben. A testületnek az a meggyőződése, hogy a lengyel igazságszolgáltatás 13 törvény elfogadása után a kormányzó többség politikai ellenőrzése alá került. A folyamat elindításához legalább 22 tagállam támogató szavazatára és az Európai Parlament beleegyezésére van szükség.
A biztosi testület szerdai döntésével hivatalosan is kezdeményezte az EU-Szerződés 7-ik cikke szerinti eljárás első szakaszának elindítását Lengyelországgal szemben, miután a lengyel parlament megszavazott két újabb törvényt, amelyek Brüsszel megítélése szerint aláássák az igazságszolgáltatás függetlenségét.
 
Formailag a Bizottság annak kimondását kéri a tagállamokat tömörítő Tanácstól, hogy Lengyelország esetében fennáll a jogállami elvek súlyos sérülésének egyértelmű kockázata. Ha a Tanácsban a tagállamok négyötöde egyetért a Bizottság értékelésével és az Európai Parlament is hozzájárulását adja erre, akkor a 7-ik cikk első paragrafusának értelmében párbeszéd kezdődik Varsó és az EU intézményei között, amelynek célja a beazonosított problémák korrigálása.
 
Ez még nem jelenti azt, hogy a tagállam meg is sértette a jogállami elveket, az első paragrafus éppen ennek tisztázását célozza. Az Európai Bizottság már el is készítette indoklással ellátott, 30 oldalas javaslatát, amit akkor küld tovább a Tanácsnak, ha a varsói kormány három hónapon belül nem tesz lépéseket a kifogásolt problémák orvoslása érdekében. Varsónak tehát mostantól három hónapja van arra, hogy elkerülje az eljárás elindítását.
 
„Ez nem az atomfegyver bevetése. Mi arra kérjük az EP-t és a Tanácsot, hogy elemezze a helyzetet, hogy valóban egyértelmű fenyegetésnek van-e kitéve a jogállam Lengyelországban. Ez egy kísérlet a párbeszédre” - igyekezett képbe helyezni a döntést a Bizottság második számú vezetője.
 
A négyötödös többséghez a 28-ból 22 tagállamnak kell támogatnia a Bizottság javaslatát. Frans Timmermans, a Bizottság első alelnöke emlékeztetett rá, hogy az általános ügyek tanácsa eddig kétszer foglalkozott a lengyel jogállam kérdésével és meglátása szerint számottevő többség támogatta a testület álláspontját és a párbeszédet Varsó és Brüsszel között, amire Timmermans szerint a mai napig nem került sor.
 
A Bizottság a 7-ik cikk szerinti eljárás kezdeményezése mellett sorrendben a negyedik jogállami ajánlással fordult a lengyel kormányhoz a parlament által december 15-én megszavazott, legfelsőbb bíróságról szóló új törvénnyel kapcsolatos aggályai moiatt. Ajánlásaiban a Bizottság konkrét elvárásokat támaszt a lengyel jogalkotókkal szemben.
 
Timmermans hangsúlyozta, hogy a Bizottság két éven át kísérletezett a varsói kormány meggyőzésével, de most elérkezettnek látja az időt a cselekvésre, különös tekintettel arra, hogy Andrzej Duda köztársasági elnök – aki egy ízben nyáron megvétózta a két igazságszolgáltatási jogszabályt – világosan jelezte, hogy alá fogja írni azokat.
 
Harmadik döntésével a Bizottság a harmadik, bírósági szakaszba léptette a rendes bíróságokról szóló törvény miatt korábban elindított kötelezettségszegési eljárást.
 
A testület alelnöke emlékeztetett rá, hogy a varsói kormány hivatalba lépése óta összesen 13 olyan törvényt fogadtak el, amelyek a Bizottság véleménye szerint együttesen felérnek a hatalmi ágak szétválasztására vonatkozó elv megkérdőjelezésével. Példaként hozta fel azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek az igazságügyi miniszter és/vagy a köztársasági elnök belátására bízzák bírák visszahívását, nyugdíjazását vagy kinevezését.
 
Timmermans szerint a kifogásolt törvények alapján eddig 25 bíró megbízatását vonták vissza és 35 új bírót neveztek ki. A frissen megszavazott két törvény alapján pedig – szerinte - a bírák 40 százalékát lehetne visszahívni.
 
A Bizottság az utóbbi két évben 25 levelet váltott az ügyben a lengyel kormánnyal, a legkisebb eredmény nélkül.
 
Hozzátette, senki sem vitatja a tagállamok jogát az igazságszolgáltatás megreformálására. A lengyelországi események ugyanakkor szerinte egyszerre mennek szembe a lengyel alkotmány és az uniós jog rendelkezéseivel is.
 
Timmermans megismételte, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége nem Lengyelország belügye, mert nem független bíróságok esetén az egész EU és annak állampolgárainak az érdekei sérülnének, és ez kikezdené a belső piac egységét is, továbbá a tagállamok közötti bizalmat is megrendítené, ami a bel- és igazságügy együttműködés alapja.
 
„Nehéz szívvel hoztuk meg a döntést a 7-ik cikk első paragrafusának a beélesítéséről” - húzta alá a holland biztos, akinek meggyőződése, hogy a mostani lépés a lengyel nép és a lengyel polgárok érdekeit szolgálja.
 
„Nem vagyok naiv, jól tudom, hogy egyesek a Lengyelországgal szembeni támadásként fogják beállítani a mai döntést” - ismerte el.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Bulgária menekülne az EU perifériájáról
  • Az orosz beavatkozástól féltik Európát a képviselők
  • Az EU hagyna még egy kiskaput a briteknek
  • Végleges az alku a tagállami klímaerőfeszítések megoszlásáról
  • Határt szabna a műanyag-hulladékoknak az új EU-stratégia
  • Megkezdődött a göteborgi csúcs oktatási programjának végrehajtása
Twitter
Facebook