Megmerevedtek a frontok a menekültkvóták ügyében

Brüsszel, 2017. december 15.
Az első benyomások alapján a tagállami vezetők első érdemi vitája a migráció belső dimenziójáról nem egészen egyeseknek azt az előzetes várakozását igazolta, ami a kötelező menekültkvóták végleges leírására vonatkozott. Egyesek azt szűrték le a mostani vitából, hogy ha júniusig nem sikerül közös nevezőre hozni a tagállamokat a dublini rendszer reformjáról, akkor konszenzus helyett minősített többséggel kell kicsikarni a döntést a kérdésben.
Az igazi konfrontáció már hétfőn lezajlott a tagállamok között a kötelező menekültkvóta és a menekültügyi szolidaritás kérdésében, amikor az állam- és kormányfők tanácsadói, a serpák nyolc órán át késhegyre menő vitát folytattak. Főnökeik ehhez képest jól értesült források szerint már sokkal halkabbra csavarták a hangerőt, amikor a csütörtök esti csúcsvacsorán először folytattak vitát a migráció belső dimenziójáról, és azon belül is a dublini rendszer reformjának különösen megosztó dossziéjáról.
 
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke előzőleg nagy vihart aratott, amikor az Európai Tanács tagjainak írt levelében gyakorlatilag kudarcnak nevezte a menekültek tagállamok közötti kötelező elosztását, és egyértelműen kétségbe vonta annak értelmét és erőltetését is.
 
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ezt határozottan cáfolta, arra hivatkozva, hogy az ideiglenes áthelyezési mechanizmus részeként végül nem több, mint 35 ezer menedékkérő volt jogosult az áthelyezésre, és közülük eddig már 32 és fél ezer főt be is fogadtak a tagállamok. 2 ezren várnak még befogadásra Olaszországból, 500-an pedig Görögországból.
 
Beszámolók alapján úgy tűnik (magyar részről ezúttal egyáltalán nem volt sajtónyilatkozat, ami árnyalta volna ezeket), hogy Tusk magánakciója eredeti szándéka ellenére nem feltétlenül a konszenzus és a kötelező menekültkvóták ejtése felé billentette el a mérleg nyelvét, hanem inkább felbőszítette a bizottsági javaslatoknak ezt az elemét támogató tagállamokat. „Próbára tette a türelmünket. Csalódottak vagyunk. Nagyon nem örülünk neki” - diplomaták szerint egyes vezetők ilyen és hasonló kifejezésekkel adtak hangot elégedetlenségüknek Tusk manőverezése miatt.
 
„Nagyon nehéz lesz kompromisszumra jutni, márciusban visszatérünk rá és júniusban döntést próbálunk kicsikarni” - jelentette ki Donald Tusk a csúcstalálkozót lezáró sajtótájékoztatón.
 
„A csütörtök esti vita végére világossá vált, hogy 24 tagállam egy állandó áthelyezési elem mellett van az új dublini rendszeren belül, és ha nem sikerül konszenzusra jutni júniusig, akkor minősített többségi szavazással kell dönteni a kérdésről” - jegyezte meg egy nevének mellőzését kérő EU-diplomata. A nyilatkozó úgy látja, hogy a V4-ek kötelező menekültkvótákat minden áron ellenző megközelítésükkel fokozatosan magukra maradnak. A V4-ek részéről ugyanakkor cáfolják ezt az értelmezést.
 
Emlékezetes, hogy 2015 szeptemberében az ideiglenes kötelező menekültkvóták ügyében a Tanács minősített többséggel hozott döntést négy tagállam, köztük Magyarország ellenében.
 
Pénteken közös sajtótájékoztatójukon Angela Merkel és Emmanuel Macron is határozottan amellett tört pálcát, hogy a szolidaritásnak nem csak a migrációs dosszié külügyi vonatkozásában, így a külső határok védelmében kell érvényesülnie (lásd erről külön anyagunkban a V4-ek csúcs előtt tett felajánlását), hanem a menekültek elosztását illetően is.
 
EU-források ugyanakkor üdvözölték azt, hogy a csúcson szinte teljes nézetazonosság övezte a migrációs válságkezelés külső dimenzióját, aminek jeleként még Nagy-Britannia is jelezte, kész növelni befizetését az afrikai pénzügyi alapba.
 
„Mindenki elismerte, hogy európai migrációs politikára van szükség, és nem csak a téma külső vonatkozásában. Schengen volt a fő oka annak, hogy a tagállamok 2015-ben egymásra tolták át a menekülteket. Ezért közös migrációs politika nélkül Schengennek nincs létjogosultsága” - húzta alá egy EU-diplomata.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Bulgária menekülne az EU perifériájáról
  • Az orosz beavatkozástól féltik Európát a képviselők
  • Az EU hagyna még egy kiskaput a briteknek
  • Végleges az alku a tagállami klímaerőfeszítések megoszlásáról
  • Határt szabna a műanyag-hulladékoknak az új EU-stratégia
  • Megkezdődött a göteborgi csúcs oktatási programjának végrehajtása
Twitter
Facebook