Nyílt sisakkal a kötelező menekültkvótákról

Egy csúcstalálkozóba hármat csomagolnak az EU-tagállamok vezetői, amikor csütörtökön és pénteken Brüsszelbe gyűlnek össze, hogy többek között a menekültek kötelező elosztásáról, a gazdasági és monetáris unió mélyítéséről és a Brexit-tárgyalások második szakaszára való átállásról vitatkozzanak. Ha a házigazda Donald Tuskon múlna, a kötelező menekültkvótát jövő év júniusában végleg ejtenék.
Magyar szempontból egyértelműen a migrációs politikáról szóló vita adja a sava-borsát annak a másfél napos találkozónak, amit csütörtökön és pénteken tartanak Brüsszelben a tagországok állam- és kormányfői. A csütörtök esti vacsoramegbeszélésnek különös jelentőséget kölcsönöz, hogy a legmagasabb szinten ezúttal első ízben ütköztethetik majd igencsak eltérő véleményeiket a tagállamok vezetői a migrációs dosszié talán legvitatottabb eleméről, a kötelező menekültkvóták kérdéséről.
 
Az Európai Tanács elnöke a mostani szembesítő vitát a 2018. júniusi EU-csúcs felvezetésének tekinti, amikor is átfogó megállapodást szeretne elérni legmagasabb szinten az Európai Menekültügyi Rendszer Reformjáról. A nyolc jogszabályi javaslatból álló reform legtöbb eleméről már küszöbön áll a megállapodás, ám mivel minden, mindennel összefügg, a dublini reform és azon belül a menedékérők kötelező elosztása körül kialakult patthelyzet az egész dossziét blokkolja.
 
Donald Tusk ahogy korábban már számos alkalommal, a mostani vita előtt is nyíltan megkérdőjelezte a kötelező menekültkvóta értelmét, amit zsákutcának tart, mivel lehetetlen közös nevezőre hozni a kormányokat, ráadásul ez a modell véleménye szerint a gyakorlatban eddig nem igazolta létjogosultságát. Ezt rendesen zokon is vették a Rue de la Loi másik oldalán, az Európai Bizottságnál. Dmitrisz Avramopulosz, migrációs ügyi biztos a tőle szokatlan határozottsággal tette helyre Donald Tuskot, akit gyakorlatilag hatásköreinek túllépése miatt illetett nyílt bírálattal.
 
Az Európai Tanács napirendjéért és a konszenzusépítésért felelős korábbi lengyel miniszterelnök bár nem jósol sok jövőt a kötelező áthelyezésnek, a csütörtök esti terített asztal melletti vitával nem az a célja, hogy egyszer és mindenkorra lezárja ezt a fejezetet és jobb létre szenderítse az Európai Bizottság által felkarolt, ám főleg a V4-ek által ellenzett megoldást. Ehelyett EU-források szerint nyílt és őszinte vitát szeretne generálni azzal a szándékkal, hogy a tagállamok elinduljanak a közös megoldás felé.
 
Diplomaták ugyanakkor elismerték, hogy – miként erre a vezetők különleges megbízottjainak hétfői megbeszélése is rámutatott – továbbra sem szűkül a szakadék a tagállamok között a kérdésben. A „serpák” hétfői találkozójuk 50 százalékát állítólag kizárólag ennek a kérdésnek szentelték. „A téma ugyanannyira megosztó, mint 2015-ben volt” - ismerte el kedden egy magas rangú EU-forrás.
 
Az utóbbi időben más jeleit is látni annak, hogy a menekültek jövendőbeli kötelező elosztása előbb-utóbb áldozatul eshet az EU-n belüli egység jelenleg mindent felülíró szempontjának. Az észt soros EU-elnökség nemrég köröztetett egy javaslatot a tagállamok között, ami első ízben már nem kötelező, hanem önkéntes áthelyezésről szólt. Ezzel párhuzamosan a Bizottság is jelét adta annak, hogy hajlandó nagyobb rugalmasságra, bár ahhoz továbbra is ragaszkodik, hogy súlyos migrációs válsághelyzet esetén a menekültek kötelező átvétele is részét képezze a tagállamok közötti szolidaritásnak.

Úgy tudjuk, hogy az észt javaslatot - bár látszólag a magyar gondolkodás irányába mozdul el - részben a rossz időzítése, részben pedig tartalma miatt a magyar kormány sem zárta szívébe. Ami a tartalmi fenntartást illeti, azért, mert az legvégső eszközként még mindig számol a menekültek tagállamok közötti elosztásával, jóllehet azt inkább már csak önkéntes alapon tenné.
 
Donald Tusk egyébként arra is késznek mutatkozik, hogy maga vegye kezébe az ügyet, amennyiben a következő fél évben nem történik kedvező irányú elmozdulás a vitában. Az EiT elnöke számára ugyanakkor nem lehet kérdéses, hogy a politikailag rendkívül kényes ügyben kizárólag konszenzusos döntés születhet, eltérően a két évvel ezelőttitől, amikor néhány tagállamot, köztük Magyarországot leszavaztak a partnerek.
 
Tusk egy, ugyancsak a migrációs dossziéhoz tartozó kérdésben is meg akarja szondáztatni a vezetőket. Meg akarja szerezni az elvi egyetértésüket ahhoz, hogy a következő, 2020 utáni keretköltségvetésben állandó forrásokat különítsenek el migrációs célokra, legyen szó annak belső és külső dimenziójáról. Jelenleg ugyanis a tagállam ad hoc felajánlásai biztosítják a forrásokat, amivel rengeteg a gond, mert a vállalásokat nehéz bevasalni.
 
Közvetlenül az EU-csúcs előtt a V4-ek vezetői egyes megfigyelők szerint egy jól időzített PR-fogással találkoznak és megállapodást írnak alá Gentiloni olasz miniszterelnökkel (Jean-Claude Juncker bizottsági elnök társaságában) egy „hozzájárulási csomagról”, ami várakozások szerint pénzügyi támogatást is tartalmazni fog.

Jól értesült források tudni vélik, hogy a V4-ek "számottevő hozzájárulást" jelentenek majd be, ami elsősorban pénzügyi támogatást jelent főként Líbia déli határainak ellenőrzésére. Budapest azért is jó szemmel nézi ezt a fajta támogatást, mert valahol az első lépésnek tekinti a befogadótáborok (ún külső hotspotok) Líbia területén történő létrehozása felé, ahol a migránsok benyújthatnák a kérelmeiket és azokat helyben el is bírálnák.

A magyar kormány szerint ezzel kikerülne a rendszerből egy tényező, ami a tengeren való átkelésre ösztönzi a migránsokat. Mások ugyanakkor úgy vélik, hogy ez sem változtat majd a helyzeten, hiszen azok, akik eleve gazdasági bevándorlók ezután is illegális úton próbálnak majd bejutni Európába.
 
A mostani összejövetel egyik érdekessége, hogy a másfél nap alatt egymás után három csúcstalálkozó is lesz, mintha csak egy Matrjoska-babából bújnának elő a többiek. A csütörtöki részben rendes EU28-as csúcstalálkozót tartanak, majd pénteken előbb eurócsúcsot, rendhagyó módon mind a 28 EU-tagállam részvételével (amelyen megvitatják majd a gazdasági és monetáris unió további mélyítésének rövid távú programját), majd EU27-es körben (immár Theresa May nélkül) várhatóan teljesültnek látják a feltételeket ahhoz, hogy a Nagy-Britanniával folytatott tárgyalások a jövőbeni kapcsolatokról szóló második szakaszba lépjenek. Egyúttal jóváhagyják a tárgyalások megkezdéséhez szükséges iránymutatásokat, amelyek a tárgyalási mandátum alapját képezik majd.
 
Michel Barnier uniós főtárgyaló keddi bejelentése szerint jövő év elején elkészül a brit kilépési megállapodás szövegtervezete, és amennyiben az általános ügyek tanácsa januárban jóváhagyja a tárgyalási mandátumot, megkezdődhetnek a megbeszélések előbb egy átmeneti megállapodás kitárgyalásáról, ami brit szándékok szerint a hivatalos kilépéstől (2019. március 30.) számított két évig még az uniós szabályok között tartaná az Egyesült Királyságot.
 
A gazdasági és monetáris uniót illetően Tusk azt szeretné, ha a következő, júniusban összehívandó eurócsúcson megállapodhatnának egy rövid távú intézkedéstervről. Ez azokat a kérdéseket foglalná magába, amelyekről nagyjából konszenzus van. Ezek tehát: az ESM átalakítása Európai Valutaunióvá; az ESM-en belül egy pénzügyi védőháló létrehozása a bankok számára; és a bankuniós projekt befejezése.
 
Ezen témák között tehát nem szerepelne az euróövezet költségvetési funkciója, így az a Bizottság által javasolni tervezett pénzügyi keret sem, ami egyfajta mézesmadzag lenne a kívülálló országok eurózónába való beédesgetésére.
 
A csúcson ezenkívül belga kérésre megvitatják majd Jeruzsálem státuszának kérdését (tekintettek az amerikai döntésre, hogy Tel-Avívból Jeruzsálembe költöztetik a nagykövetséget), és az Oroszországgal szembeni szankciókat is újabb hat hónappal meghosszabbítják majd, az ehhez szükséges végleges döntés a csúcs után várható.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Bulgária menekülne az EU perifériájáról
  • Az orosz beavatkozástól féltik Európát a képviselők
  • Az EU hagyna még egy kiskaput a briteknek
  • Végleges az alku a tagállami klímaerőfeszítések megoszlásáról
  • Határt szabna a műanyag-hulladékoknak az új EU-stratégia
  • Megkezdődött a göteborgi csúcs oktatási programjának végrehajtása
Twitter
Facebook