Egyetlen nap, három bírósági kereset Magyarország ellen

Az Európai Bizottság egyetlen napon belül három különböző ügyben is az Európai Bíróság elé viszi Magyarországot. A testület a felsőoktatási és a civil törvény, továbbá a kötelező ideiglenes menekültkvóták ügyében is keresetet nyújt be a Bírósághoz, a harmadik és végső szakaszba léptetve ezzel a kötelezettségszegési eljárást. A Bizottság ugyanakkor kész lehet arra, hogy rugalmasabban viszonyuljon a kötelező menekültkvóta kérdéséhez a dublini reformmal összefüggésben.
Három ügyben is az Európai Bíróság elé viszi a Bizottság Magyarországot. A testület csütörtökön úgy döntött, hogy keresetet nyújt be az EU legfőbb jogi testületéhez Magyarországgal szemben a felsőoktatási-, a civil törvény, továbbá a kötelező ideiglenes menekültkvótákról szóló két évvel ezelőtti tanácsi határozat nem megfelelő végrehajtása miatt.
 
A testület mindhárom esetben azzal indokolta döntését, hogy a magyar hatóságok nem orvosolták a Bizottság által beazonosított komoly problémákat, illetve a kötelező áthelyezési mechanizmus esetében nem adták jelét annak, hogy végre kívánják hajtani a rendelkezéseket.
 
A kötelező menekültkvóta ügyében Magyarország nem egyedül, hanem Csehország és Lengyelország társaságában lesz alperes. „A bírósági szakasz mindig az utolsó mentsvár. Reméljük, hogy még mindig tudunk megoldást találni (a per megkezdése előtt)” - jelentette ki sajtótájékoztatóján az Európai Bizottság első alelnöke.
 
Frans Timmermans leszögezte, hogy a döntés nem érheti meglepetésként a három kormányt, különösen a szeptemberi európai bírósági döntés fényében, ami jogilag érvényesnek nevezte a magyar és a szlovák hatóságok által jogi úton megkérdőjelezett tanácsi határozatot, amin az egész áthelyezési mechanizmus alapult. Hozzátette, a testület részéről politikai opportunizmus lett volna megállni az eljárásban, és szerinte a helyzet sürgőssége is igazolta a lépést.
 
Timmermans a BruxInfo kérdésére válaszolva rossz érvnek nevezte azt, hogy a bírósági döntés idejére már nem lesz elosztható menedékkérő, így annak gyakorlati haszna egy esetleges elmarasztalás esetén is a zéróval lesz egyenlő. Úgy vélekedett, hogy még néhány ezer menedékkérő vár befogadásra, és a Bizottságnak egyébként is az a feladata, hogy betartassa az uniós jogot.
 
Az Európai Bizottság másfelől egy, a jövő heti uniós csúcsra készülő közleményben az eddiginél valamivel nagyobb nyitottságot és rugalmasságot mutatott aziránt, hogy a dublini (menekültügyi) rendszer reformjában a kötelező menekültkvóta kevésbé meghatározó szerepet játsszon a testület jogszabályi javaslatához képest.
 
Timmermans szerint a Bizottság hajlik egy olyan kompromisszumra, hogy a menedékkérők áthelyezése csak speciális helyzetekben legyen kötelező, amikor egy-egy frontország különösen súlyos menekültválsággal néz szembe. Egyébiránt elképzelhetőnek tartotta azt, hogy önkéntes alapon történjen a menekültek tagállamok közötti elosztása. Ez egyfajta nyitásként is értékelhető azt követően, hogy a Tanácsban az észt soros elnökség egy olyan kompromisszumos javaslatot köröztetett a tagállamok között, ami már nem tartalmazta a kötelező menekültkvótát.
 
Rákérdezésre ugyanakkor az alelnök csak keveset árult el arról, hogy miben is tér el valójában a Bizottság megközelítése saját korábbi javaslatától. Úgy vélte, hogy abban egy tapodtat sem engedhetnek, hogy ha egy tagország súlyos válsághelyzetbe kerül, akkor mindenkinek, minden eszközzel (és nem csak személyi állománnyal, technikával vagy pénzzel) a segítségére kell sietnie. Abban viszont már nagyobb mozgásteret lát, hogyan határozzák meg azt, mi minősül válságos helyzetnek.
 
Timmermans egy másik újságírói kérdésre leszögezte, a Bizottság a felgyülemlő európai bírósági keresetek ellenére sem lát okot arra, hogy változtasson Magyarországot érintő álláspontján, és megítélés, továbbá eljárás szempontjából is egy kalap alá vegye Budapestet Varsóval. „Érdeklődéssel kísérjük figyelemmel az EP eljárását, ami egy másik utat választott. De, jelenleg nem látunk okot arra, hogy változtassunk a megközelítésen. Továbbra is úgy ítéljük meg, hogy a magyar kormánnyal speciális esetekben nem értünk egyet, és a magyar helyzet nem összemérhető a lengyellel, ahol fennáll a rendszerszintű fenyegetés veszélye a jogállamiságra” - jelentette ki az Európai Bizottság első alelnöke.
 
Ami a felsőoktatási törvényt illeti, a Bizottság a magyar kormány által az áprilisban indult kötelezettségszegési eljárás keretében adott válaszok után is tartja magát ahhoz a véleményéhez, hogy a módosított jogszabály nem egyeztethető össze a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságával, és azon szabadságával, hogy az Unió területén bárhol letelepedjenek. Emellett azt vallják, hogy az új szabályozás ellentétes a tudományos szabadsághoz való joggal, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával, amelyeket az EU Alapjogi Chartája biztosít, illetve a nemzetközi kereskedelmi jogban fennálló uniós kötelezettségvállalásokkal (a szolgáltatások kereskedelméről van szó).
 
A civil törvény ügyében indult eljárást Brüsszel annak ellenére lépteti a harmadik, bírósági szakaszba, hogy a magyar hatóságok nem válaszoltak a kért 1 hónapos határidőn belül az októberben kelt indoklással ellátott véleményre (az eljárás második szakasza).
 
A Bizottság július 14-én eredetileg azért döntött az eljárás elindítása mellett, mert meggyőződése szerint az ország megsértette a Szerződésnek a tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseit, amennyiben a civil törvény – szerinte – közvetett módon diszkriminál és aránytalanul korlátozza a civil szervezetek külföldről történő támogatását. Brüsszel úgy látja, hogy a magyar törvény ezenkívül megsérti az egyesüléshez való jogot, a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jogot, amelyet az alapjogi charta rögzít, és amelyeket a szerződés tőke szabad mozgásával kapcsolatos rendelkezéseivel együtt kell értelmezni.
 
A magyar kormány előbb augusztus 14-én, majd szeptember 7-én válaszolt a hivatalos felszólító levélre, de a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem orvosolta az abban megfogalmazott komoly aggodalmakat.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Felparázslott a vita a kötelező menekültkvótákról
  • Az EP-ben is bírálták Tusk felvetését a kvóták ejtéséről
  • Az EP sem ellenzi a Brexit-tárgyalások új szakaszát
  • Szijjártó: csak egyféleképpen lehet értelmezni a VB ukrán szakvéleményét
  • Egyetlen EU-tagállam sem költözteti át a követségét Jeruzsálembe
  • Stratégiai jelentés az uniós alapok felhasználásáról
Twitter
Facebook