A menekültügyi eljárásban is továbblépett Brüsszel

Két évvel az elindítása után az Európai Bizottság december 7-én továbblépett a hazánkkal szemben az ország menekültügyi szabályozása miatt indult kötelezettségszegési eljárásban. A kormánynak két hónapja van a válaszra, itt is érik egy per az Európai Bíróságon.
Indoklással ellátott véleményben fejtette ki csütörtökön a magyar menekültügyi szabályozással szembeni fenntartásait az Európai Bizottság, a második szakaszba léptetve ezzel a szinte napra pontosan két évvel ezelőtt indult kötelezettségszegési eljárást.

A Bizottság még 2015 decemberében indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben. A magyar hatóságokkal folytatott politikai és technikai szintű egyeztetéseket követően és a magyar menekültügyi törvény idén márciusban bevezetett módosításaival kapcsolatosan felvetődő aggályok következtében a Bizottság úgy döntött, hogy 2017. május 17-én kiegészítő felszólító levelet küld.
 
A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a 2015. évi hivatalos felszólító levélben azonosított öt probléma közül hármat, amelyek legfőképp a menekültügyi eljárásokat érintették, továbbra sem orvosoltak. A levél emellett felhívta a figyelmet a 2017-ben módosított magyar menekültügyi törvény új, az uniós joggal összeegyeztethetetlennek tartott elemeire is.
 
Az összeegyeztethetetlenség főként az alábbi három területen jelentkezik: a menekültügyi eljárások, a visszatérésre vonatkozó szabályok és a befogadási feltételek. A Bizottság úgy véli, hogy a magyar jogszabályok nem állnak összhangban az uniós joggal, különösen a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvvel, a visszatérési irányelvvel, a befogadási feltételekről szóló irányelvvel, valamint az Alapjogi Charta több rendelkezésével.
 
Egy március 30-án küldött levélben az Európai Unió bel- és migrációs politikáért felelős biztosa összesen öt aggályt jelzett a március végén hatályba lépett magyar határőrizeti törvény módosításával kapcsolatban, ami a menedékjogi kérelmük elbírálásának idejére kötelezővé és általánossá tette a menedékkérők őrizetbevételét az ország déli határán felállított tranzitzónákban.
 
Ezek a következők voltak:
 
1. A menekültügyi eljáráshoz való hatékony hozzáférés hiánya;
2. A határon lefolytatott eljárás hatályának jogellenes kiterjesztése;
3. Eljárási garanciák hiánya a fogva tartás (őrizet) során;
4. Az uniós szabályok be nem tartása a befogadási feltételek tekintetében;
5. A hatékony jogorvoslathoz való jog hiánya.
 
A magyar hatóságok válaszának elemzését követően, és a Magyar Országgyűlés által októberben elfogadott új törvényre való tekintettel a Bizottság a kiegészítő felszólító levélben meghatározott tizenegy kérdés közül négyben nem folytatja tovább az eljárást. Azonban továbbra sem tartja kielégítőnek a magyar hatóságok válaszát, mivel az szerinte nem oszlatja el az aggályok többségét.

A Bizottság továbbra is úgy ítéli meg, hogy a magyar jogszabályok nem állnak összhangban az uniós joggal, különösen a menekültügyi eljárásokról szóló 2013/32/EU irányelvvel, a 2008/115/EK visszatérési irányelvvel, a befogadási feltételekről szóló 2013/33/EU irányelvvel, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának több rendelkezésével.

Magyarországnak mostantól két hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy megválaszolja az indokolással ellátott véleményt. Ha nem érkezik válasz, vagy olyan észrevételek érkeznek, amelyek nem kielégítőek, a Bizottság úgy határozhat, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.
 
Az átdolgozott menekültügyi eljárásokról szóló irányelv szabályokat állapít meg a menedékjog kérelmezésére irányuló eljárásra és ezen belül a kérelmezés és a kérelem vizsgálatának módjára, a menedékkérőnek biztosítandó segítségre, a fellebbezés módjára, valamint az ismételten benyújtott kérelmek kezelésére vonatkozóan.
Hatálya a tagállamok teljes területén – beleértve azok határait, felségvizeit és tranzitzónáit – benyújtott összes nemzetközi védelem iránti kérelemre kiterjed.

A befogadási feltételekről szóló átdolgozott irányelv célja, hogy méltó életszínvonalat garantáljon a menedékkérőknek az EU-ban, és biztosítsa emberi jogaik tiszteletben tartását. Szavatolja, hogy a menedékkérők szálláshoz, étkezéshez és ruházathoz jussanak, bizonyos feltétekkel munkát vállalhassanak, és a kiskorúak oktatásban részesüljenek. Az irányelv a kiszolgáltatott helyzetben lévő menedékkérőkre és az őrizetre vonatkozó szabályokat tartalmaz.

A visszatérési irányelv az uniós országokra vonatkozó közös normákat és eljárásokat hoz létre, amelyek révén kitoloncolhatják területükről a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat. Az irányelv a jogellenes tartózkodás befejezésére, a harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolási célú őrizetére és az eljárási biztosítékokra vonatkozó rendelkezéseket állapít meg.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Felparázslott a vita a kötelező menekültkvótákról
  • Az EP-ben is bírálták Tusk felvetését a kvóták ejtéséről
  • Az EP sem ellenzi a Brexit-tárgyalások új szakaszát
  • Szijjártó: csak egyféleképpen lehet értelmezni a VB ukrán szakvéleményét
  • Egyetlen EU-tagállam sem költözteti át a követségét Jeruzsálembe
  • Stratégiai jelentés az uniós alapok felhasználásáról
Twitter
Facebook