Példátlan decentralizáció előtt a közös agrárpolitika

Brüsszel, 2017. november 29.
Az egyik legközpontosítottabb uniós politika, a közös agrárpolitika végrehajtásának decentralizálása révén próbál az agrárközösség kedvében járni, illetve az adófizetők előtt megvédeni annak létjogosultságát az a szerdán kiadott közlemény, amelyben a Bizottság felvázolja a KAP következő reformjának fő elveit.
Ötvenöt esztendős történetének legnagyobb szabású decentralizálása előtt áll a gyakran az EU szent tehenének nevezett közös agrárpolitika egy szerdán közzétett közlemény tanúsága szerint, amelyben az Európai Bizottság felvázolja a 2020 utáni KAP általa kívánatosnak tartott fő irányait.
 
Brüsszel a dokumentum megjelentetése előtt széleskörű társadalmi konzultációt folytatott, aminek keretében 323 ezer vélemény futott be a testülethez. A Bizottság e konzultáció alapján jutott arra a következtetésre, hogy a jövőben a jelenleginél sokkal decentralizáltabb közös agrárpolitika kell, ami figyelembe veszi az egyes tagállamok és régiók sokszor nagyon eltérő éghajlati, földrajzi, fejlettségbeli és mezőgazdasági kulturális viszonyait.
 
A közlemény nagyjából-egészében megegyezik azzal a verzióval, amit a BruxInfo október 30-án már megszellőztetett. Az egyetlen jelentős kivétel csupán az, hogy a végleges változatból minden szám eltűnt, Phil Hogan agrárbiztos elmondása szerint azért, mert a következő hétéves pénzügyi keret kidolgozásáért felelős Günther Oettinger költségvetési biztos egyszerűen megtiltotta.
 
Az októberi előzetes verzióban is szó volt arról, hogy felső határt szabnának az egyes gazdaságok számára folyósítható közvetlen kifizetéseknek. A tervezetben még az szerepelt, hogy a plafont 60 és 100 ezer euró között húznák meg, de figyelembe véve egy ilyen lépésnek a munkaerőre gyakorolt esetleges hatásait.
 
Brüsszel tervei szerint EU-szinten határoznák meg a jelenleginél jóval egyszerűbb és áttekinthetőbb KAP közös céljait és szabályait, de azok végrehajtását már a tagállamokra bíznák. „Mi mondjuk majd meg, hogy mit, de az a tagállamok kezében lesz a döntés arról, hogyan” - közölte a szerdai sajtótájékoztatón Jyrki Katainen, az Európai Bizottság illetékes alelnöke.
 
„Az egy kaptafára készülő modell nem megfelelő. Egy bátor lépést teszünk a szubszidiaritás felé” - tette hozzá Phil Hogan.
 
Az új megközelítés értelmében EU-szinten csak a legfontosabb paramétereket határoznák meg a KAP és más uniós politikák (például klímapolitika) alapvető céljaihoz igazodva. Ez alapján a tagállamoknak egy önálló KAP stratégiai tervet kell majd kidolgozniuk, ami a közös agrárpolitika mindkét pillérében (piaci támogatások és vidékfejlesztés) végrehajtandó intézkedéseket tartalmazni fogja.
 
A stratégiai terveket a Bizottság fogja áttekinteni és jóváhagyni a közösen meghatározott célok fényében. Hogan azt is elmondta, hogy a jövőben megszűnhet az agrárpénzek felhasználásának kettős – uniós és tagállami – szintű rendszere. Az egyszerűsítés jegyében a támogatások kedvezményezettjeinek ellenőrzése és esetleges megbírságolása elsősorban már a tagállamok dolga lesz.
 
A Bizottság illetékesei cáfolják, hogy ez a fajta és mértékű decentralizáció egyet jelentene a közös agrárpolitika renacionalizálásával. „Nem fogjuk tagállami hatáskörbe utalni a KAP-ot, de a szubszidiaritás révén könnyebben elérhetjük a politika általános céljait” - vélekedett Jyrki Katainen.
 
Brüsszel azt is világossá tette, hogy a leegyszerűsítési hullámnak a komplexitása és bürokráciája miatt sűrűn kritizált zöldítés is áldozatul fog majd esni. No, nem a környezetvédelmi célok, de az alkalmazott eszközökben nagy mozgásteret kapnak majd a tagállamok. „A zöldítési architektúra nem működött. Az egyes intézkedések közötti átfedéseknek meg kell szűnniük” - jelentette ki az ír agrárbiztos.
 
A dokumentum a KAP jelenlegi kétpilléres szerkezetének fenntartása mellett kardoskodik. Így a gazdáknak kifizetett közvetlen jövedelemtámogatások és a piaci intézkedések is fennmaradnak, amelyek kifizetését bizonyos elementáris és környezetvédelmi intézkedésektől tették függővé. A második, vidékfejlesztési pillér elsősorban a hosszú távú beruházásokban van az agrárszektor segítségére.
 
A papír arra is kitér, hogy 2015-ben, a legutóbbi KAP-reform első évében a gazdák 20 százalékának jutott a direkt támogatások körülbelül 80 százaléka, ami elsősorban a termőföldek koncentrációját és a túlnyomórészt területi alapú támogatások jellegét tükrözi. A támogatások kedvezményezettjeinek több mint a felét nagyon kicsi gazdaságok teszik ki, és a kifizetések 72%-a a közepes méretű, 5-250 hektáron termelő családi gazdaságoknak jut.
 
A Bizottság továbbra is elkötelezett a közvetlen kifizetések célzottabbá és méltányosabbá tétele mellett. Ezzel összefüggésben mérlegel olyan megoldásokat, mint a közvetlen jövedelemtámogatások kötelező felső határa (plafonja) a munkahelyekre gyakorolt negatív hatások elkerülésével; a nagyobb gazdaságok esetében a degresszív (évről-évre csökkenő) kifizetések; a kifizetéseknél egy újraelosztási mechanizmus fokozottabb igénybevétele; és a ténylegesen a föld megműveléséből, illetve állattartásból élő aktív gazdák támogatásának biztosítása.
 
A közlemény azt is ígéri, hogy a KAP-ből fizetett támogatásokat illetően a tagállamok között még mindig meglévő különbségeket is csökkenteni kell. Hiszen a gazdálkodók hasonló kihívásokkal szembesülnek például a piaci ingadozások, a környezet vagy az éghajlatváltozás esetében, akkor is, ha a munkaerő és a termőföld relatív költségeit illetően jelentős szóródás van közöttük.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Felparázslott a vita a kötelező menekültkvótákról
  • Az EP-ben is bírálták Tusk felvetését a kvóták ejtéséről
  • Az EP sem ellenzi a Brexit-tárgyalások új szakaszát
  • Szijjártó: csak egyféleképpen lehet értelmezni a VB ukrán szakvéleményét
  • Egyetlen EU-tagállam sem költözteti át a követségét Jeruzsálembe
  • Stratégiai jelentés az uniós alapok felhasználásáról
Twitter
Facebook