Az EP növelné az energiahatékonysági és megújuló célokat

A Bizottságnál és a Tanácsnál ambiciózusabb célok elérését tűzte ki 2030-ra mind az energiahatékonyság, mind pedig a megújuló energiák részarányát illetően két jelentés keddi megszavazásakor az Európai Parlament ipari, kutatási és energiapolitikai szakbizottsága (ITRE). Az EP plenárisa 2018 januárjában szavaz majd mindkét javaslatról.
A Tiszta Energia Csomaghoz tartozó két jogalkotási javaslatot is elfogadott kedden az Európai Parlament ipari-, kutatási és energiapolitikai szakbizottsága (ITRE), mindkét esetben ambiciózusabb célkitűzéseket támogatva a Bizottság kiinduló javaslatánál és a Tanács álláspontjánál.
 
A képviselők 2030-ig a Bizottság által javasolt 30 százalék helyett 40 százalékkal csökkentenék az EU energiafogyasztását, a megújulók részarányát az előállított energia fogyasztásából pedig 27 százalék helyett legalább 35 százalékra vinnék fel ugyancsak 2030-ig.
 
Az ITRE-szakbizottság tagjai a nagyon szoros (33 igen, 30 nem és 2 tartózkodás) szavazáson jogilag kötelező energiahatékonysági célra adták áldásukat, a megújuló cél elérését ugyanakkor jogilag nem tennék kötelezővé nemzeti szinten. A zöld frakció részben ezért a megújulókra vonatkozó irányelv-tervezet ellen szavazott, annak ellenére, hogy az 8 százalékkal magasabb célt tűzött ki.
 
„A 2030-ig 35%-os megújuló energia cél az abszolút minimum kellene, hogy legyen és nem elegendő a párizsi klímaegyezmény céljainak eléréséhez. Ami még ennél is rosszabb, az uniós szintű célt nem fogják alátámasztani nemzeti szinten megállapított kötelező célok. A joghézaggal együtt, ami a tagállamoknak megengedné, hogy indokolt körülmények fennforgása esetén akár 10 százalékkal is eltérjenek a céltól, valószínűtlennek tűnik, hogy az EU általános célját sikerült majd teljesíteni” - mutatott rá közleményében Claude Thurmes, az ITRE-szakbizottság luxemburgi zöld árnyékjelentéstevője.
 
A Föld Barátai nevű környezetvédő szervezet is úgy látja, hogy a 35%-os megújuló cél kötelező nemzeti célok hiányában kevés lesz ahhoz, amit az éghajlatváltozás megkövetelne. A képviselők ráadásul egy olyan joghézagot tettek bele a szövegbe, ami a 10 százalékos eltérés lehetőségével effektíven 31,5 százalékra csökkenti a 35%-os célt.
 
„A képviselők olyan megújuló célt támogattak, amely egyszerre gyenge és fogatlan” - szögezte le Molly Walsh, a szervezet megújuló energiákkal foglalkozó szakértője.
 
A zöldek ugyanakkor nem örültek annak, hogy az ITRE egy 12 százalékos megújuló részarány bevezetésére szavazott a közlekedésben, mert ez Bas Eickhout (holland) szerint kinyitja az ajtót az első generációs bioüzemanyagok előtt, amelyek ártanak az éghajlatnak és versenyt támasztanak az élelmiszertermelésnek.
 
Azt ugyanakkor még a környezetvédők is elismerték, hogy a 40 százalékos energiahatékonysági célkitűzés számottevő mértékben megerősíti az Európai Tanács és az Európai Bizottság „javaslatát”. „A mai szavazás bezárta a kiskapukat az éves megtakarítási célt illetően, ami közvetlen előnyöket biztosít az embereknek és kulcsfontosságú lépés a jogszabály megerősítése felé” - vélekedett Clémence Hutin, a Föld Barátai Európa szakértője.
 
Az ITRE álláspontja szerint minden egyes uniós tagállamnak meg kellene határoznia a 40%-os uniós szintű céllal összeegyeztethető nemzeti energiahatékonysági céljait. Ez az energia lánc minden egyes szakaszát érintené, a termelést, a szállítást, az elosztást és a végfelhasználást is.
 
A 40 százalékos energiahatékonysági cél a primer energiafelhasználásnál 34, a végfelhasználásnál pedig 31 százalékos energiamegtakarítást (fogyasztáscsökkentést) jelentene a 2005-ös szinthez képest. Miközben a zöldek, az S&D, az ALDE és az Egyesült Baloldal a kötelező 40 százalékos energiahatékonysági célra szavaztak, addig az Európai Néppárt és az ECR frakció jogilag nem kötelező 30 százalékos cél mellett tört volna lándzsát.
 
A képviselők úgy módosították a jogszabályi javaslatot, hogy az lehetővé tegye a villamos áramot odahaza előállító fogyasztók számára, hogy ingyen, illeték- és adómentesen fogyaszthassanak és helyezhessék el a tárolókapacitásokat.
 
Az ITRE-szakbizottság tagjai a megújuló energiaszövetkezetek létrehozásában is segítséget nyújtanának a lakossági fogyasztóknak. Ez azt jelentené, hogy közösen szerelnének fel napelemeket és szélturbinákat. Ennek érdekében annak biztosítására szólítják fel a tagállamokat, hogy elsősorban a háztartások indokolatlan feltételek támasztása vagy procedúrák nélkül csatlakozhassanak az ilyen megújuló energia közösségekhez.

Az Európai Parlament plenárisa a tervek szerint januárban szavaz majd mindkét jiaglkotási javaslatról, amelyet követően megkezdődhetnek az egyeztetések a Tanácssal.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Felparázslott a vita a kötelező menekültkvótákról
  • Az EP-ben is bírálták Tusk felvetését a kvóták ejtéséről
  • Az EP sem ellenzi a Brexit-tárgyalások új szakaszát
  • Szijjártó: csak egyféleképpen lehet értelmezni a VB ukrán szakvéleményét
  • Egyetlen EU-tagállam sem költözteti át a követségét Jeruzsálembe
  • Stratégiai jelentés az uniós alapok felhasználásáról
Twitter
Facebook