Szakmai fórumot tartottak a „bérunióról” az Európai Parlamentben

Az európai uniós bérek közötti különbségek csökkentését célzó állampolgári kezdeményezésben résztvevő országok szakértői tartottak hétfőn szakmai fórumot az Európai Parlamentben.
Az „európai béruniót” célzó kezdeményezéshez jelenleg nyolc EU-tag csatlakozott – valamennyien a 2004-2013 között belépett kelet- és közép-európai térséghez tartoznak (Bulgária, Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia és Szlovákia) – és céljuk elfogadtatni egy olyan állampolgári beadványt az Európai Bizottságnál, ami az egységes piacon a gazdasági környezet módosításával az európai bérek között jelentős különbségek csökkentését kezdeményezi. A kampány részeként már több országban – így Magyarországon - is folyik az aláírásgyűjtés.

A témáról hétfőn tartott szakmai fórumon több előadó utalt arra, hogy a jelenlegi tetemes bérkülönbségek mellett a munkaerő szabad mozgása az Európai Unióban véleményük szerint nem annyira szabadságjogot, mint inkább gazdasági kényszert fejez ki (Meszerics Tamás, LMP-s magyar EP-képviselő szavaival), ami ugyanakkor egy sor, alacsonyabb életszínvonalon élő tagországot azzal fenyeget, hogy munkaerejének egy része más tagállamban vándorol.

A vitában felszólaló Róna Péter közgazdász, az oxfordi egyetemhez tartozó Blackfriers Hall vendégprofesszora utalt arra, hogy jelenleg a kelet-európai átlagbérek Szlovénia kivételével sehol nem érik el az EU-átlagbér felét (a szlovén 60 százalék).

A felszólalásokból ugyanakkor az is kitűnt, hogy a kezdeményezés által sugallt kelet-nyugati törés valójában távolról sem egyedüli az Európai Unióban, és a probléma nem csekély mértékben „észak-déli” viszonylatban is létezik.

Gyöngyösi Márton, a kezdeményezés magyarországi koordinátora utalt arra is, hogy valójában igen sok országban a minimálbér elmarad a közgazdasági szakirodalomban „megélhetési bérként” meghatározott szinttől, (tehát attól jövedelemhányadtól, ami minimálisan étkezéhez, lakhatáshoz, közlekedéshez, orvosi ellátáshoz elegendő forrást biztosít), márpedig a vonatkozó ENSZ-kiadvány meghatározása szerint az ilyen megélhetési helyzetben lévő emberek egyfajta újkori rabszolgaságban élnek.

Az „európai bérunió” kezdeményezést politika és a gazdasági érvekkel egyaránt sokan támadják, leginkább, mert azt sugallja, mintha a kezdeményezők a tagállami bérek önkényes – központi intézkedések nyomán történő – „kiigazítását” szeretnék elérni. Gyöngyösi Márton ehhez képest is hangoztatta, hogy a meghatározó mindenkor a tagállamonkénti gazdasági alap, és tényleges cél egyfelől ezek közelítése, másfelől a megtermelt új értékből a munkavállalói bérek és a tőke részesedési arányainak a módosítása.

Több hozzászóló határozottan szorgalmazta a kis- és közepes vállalkozások számára a működési környezet radikális javítását. Ennek kapcsán Róna utalt a multiknak sok helyet biztosított kedvezményekre és támogatásokra, amiket a legtöbb kormány azon a címen ad, hogy ezek munkahelyet teremtenek. Szerinte ez csak látszatérvelés, valójában egy multinacionális cég által teremtett munkahely morálisan és közgazdaságilag semmivel sem több, mint egy kisvállalkozó sarki üzlete által eltartott egy, vagy két munkahely, társadalmi haszna az utóbbinak ugyanakkor sokkal nagyobb.

Állampolgári kezdeményezés amúgy akkor válik az Európai Bizottság által hivatalosan megválaszolandó uniós aktussá, ha a felkarolt téma kapcsán legalább hét tagállamból összesen egymillió támogató aláírás gyűlik össze az érdekében.


Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Felparázslott a vita a kötelező menekültkvótákról
  • Az EP-ben is bírálták Tusk felvetését a kvóták ejtéséről
  • Az EP sem ellenzi a Brexit-tárgyalások új szakaszát
  • Szijjártó: csak egyféleképpen lehet értelmezni a VB ukrán szakvéleményét
  • Egyetlen EU-tagállam sem költözteti át a követségét Jeruzsálembe
  • Stratégiai jelentés az uniós alapok felhasználásáról
Twitter
Facebook