Nem lesz önálló büdzséje az eurózónának

Brüsszel, 2017. november 27. | Gyévai Zoltán
Önálló büdzsé helyett csak költségvetési alfejezetet hozna létre az euróövezet számára az Európai Bizottság, amelyhez ugyanakkor konkrét helyzetekben a kívülálló országok is hozzáférhetnének. Brüsszel december 6-án az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) Európai Valutaalappá és egy bankmentő védőhálóvá történő átalakítását is kezdeményezni fogja – értesült a BruxInfo megbízható forrásokból.
Párizs és néhány más főváros csalódására az Európai Bizottság egyelőre nem tartja aktuálisnak egy önálló költségvetés létrehozását az eurózóna számára. A testület ezért a gazdasági és monetáris unió (EMU) elmélyítéséről december 6-án közzéteendő csomagjában csupán egy alfejezet létrehozását tartja majd célszerűnek, tulajdonképpen összhangban azzal az inkluzív koncepcióval, amit a Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker szeptemberi parlamenti beszédében felvázolt.
 
A valutaövezet számára 2020 után ajánlott pénzügyi forrásokhoz ugyanakkor speciális helyzetekben és meghatározott feltételek fennforgása esetén a klubhoz csak a jövőben csatlakozó országok is hozzáférhetnek majd. Egyelőre nem világos, hogy a testület az általa kívánatosnak tartott pénzügyi keretet is fel fogja-e fedni a december 6-i papírban (valószínűleg nem), ami a hagyományos értelemben még nem tekinthető jogalkotási javaslatnak.
 
A Bizottság tervei szerint az euróövezet számára létesítendő költségvetési alfejezet három fő részből állna: egy stabilizációs célú funkcióból; a szerkezeti reformok támogatására szolgáló pénzügyi eszközből és egy előcsatlakozási keretből, amiből az euró bevezetése iránt érdeklődő tagállamok részesülhetnének forrásokból.
 
A stabilizációs funkció kapcsán koábban három elképzelés merült fel. Egy, a közös büdzsén keresztül finanszírozott beruházási séma, egy munkanélküliségi viszontbiztosítási rendszer és/vagy egy úgynevezett „rainy day” alap, amit a nehéz napokra tartalékolnának. Bár a vita még nem nyutott nyugvópontra, úgy tudjuk, hogy a befektetési funkció élvezhet majd elsőbbséget.
 
A szerkezeti reformok ösztönzésére hivatott alap strukturális reformtámogatási program néven már jelenleg is működik és nagy sikernek örvend a tagállamok körében. A szolgáltatás lényege, hogy ha egy tagállam nyugdíjreformba vagy hasonlóan ambiciózus szerkezeti reformba kíván belevágni, akkor az EU-tól igényelhet és kaphat pénzügyi támogatást a téma legkiválóbb nemzetközi szakértőinek az ideiglenes foglalkoztatásához. Uniós pénzek segítségével így egyfajta tanácsadói platform jöhet létre. A program annyira népszerű, hogy a tagállamok állítólag ötször több igénylést nyújtottak be eddig, mint a rendelkezésre álló pénzügyi keret (20 tagállamból 444 kérés érkezett). A második körben körülbelül 30 millió euró áll rendelkezésre jelenleg erre a célra.
 
Az alap a jövőben önálló költségvetési forrásokkal rendelkezne és logikusan jóval több pénzzel a jelenleginél.
 
Ami a Magyarországon is élénk figyelmet keltett előcsatlakozási (pénzügyi és technikai) támogatást illeti, a Bizottságnál hangsúlyozzák, hogy azt nem kívánják senkire sem ráerőltetni. Ezért a tagállamoknak kell majd jelentkezniük a támogatásért, aminek előfeltétele, hogy konkrét érdeklődést tanúsítsanak az euró bevezetése iránt.
 
A Bizottság december 6-án egy közleményben (tehát nem jogalkotási javaslatban) bontja majd ki jobban az európai gazdasági és pénzügyminiszteri poszt középtávon történő létrehozására vonatkozó elképzelését (ehhez minden bizonnyal EU-szerződést kell majd módosítani).
 
Egy jogalkotási javaslatban a testület kezdeményezni fogja az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) Európai Valutaalappá történő átalakítását, és egyúttal egy új, banki védőhálós funkcióval való felruházását. Az EMF lenne tehát a végső hitelező (lender of last resort), ami eddig hiányzott az eurózóna arzenáljából. Alaphelyzetben továbbra is az egységes bankszanálási alap húzná ki a bajból a megroppant pénzintézeteket, de ennek forrásai nem lennének elégségesek egy vagy több nagyobb bank megmentésére. Ezért lenne szükség egy nagyobb védőhálóra, amit az ESM utódja biztosíthatna.
 
Úgy tudjuk, hogy a Bizottság egyértelműen közösségi keretek között hozná létre az Európai Valutaalapot, ami ugyanakkor ütközik a legtöbb tagállam véleményével. Ők ugyanis az ESM-hez hasonlóan kormányközi modellben gondolkoznak.
 
A banki védőháló funkciót az ESM utódja kétféleképpen gyakorolhatná, erről sincs még döntés. Az egyik, hogy a piacokon felvett kölcsönt továbbítaná. A másik verzióban pedig a tagállami kincstárak nyújtanának garanciát a hitelezéshez.
 
Ismeretes, hogy a bankunió másik még hiányzó elemére a Bizottság egy októberi dokumentumban már tett kezdeményezést, tekintettel arra, hogy az egységes betétgarancia-rendszerről (IDIS) folyó tárgyalások megfeneklettek a Tanácsban. A Bizottság most egy fokozatosabb bevezetést támogat annak érdekében, hogy rávegye az alkura azokat a tagállamokat, amelyek erkölcsi kockázattól tartanak.
 
A december 6-i csomag része lesz még egy jogalkotási javaslat, ami a költségvetési paktumot (fiscal compact) emeli majd be a közösségi keretek közé. Ez annak idején Nagy-Britannia ellenkezése miatt nem volt lehetséges, de a Brexittel elhárul az akadálya.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Felparázslott a vita a kötelező menekültkvótákról
  • Az EP-ben is bírálták Tusk felvetését a kvóták ejtéséről
  • Az EP sem ellenzi a Brexit-tárgyalások új szakaszát
  • Szijjártó: csak egyféleképpen lehet értelmezni a VB ukrán szakvéleményét
  • Egyetlen EU-tagállam sem költözteti át a követségét Jeruzsálembe
  • Stratégiai jelentés az uniós alapok felhasználásáról
Twitter
Facebook