Új európai nyomás a nők egyenjogúsítására

A nyugati világban a nők emancipációjával szemben újjáéledő fenntartások és a női egyenjogúsáég hiányáról tanúskodó friss adatok arra serkentik az Európai Bizottságot, hogy magasabb sebességi fokozatba kapcsoljon – jelentette ki Frans Timmermans, a testület első alelnöke abból az alkalomból, hogy Brüsszel hétfőn és kedden a nők jogainak szenteli emberi jogokkal foglalkozó éves kollokviumát.
A férfiak és a nők közötti bérkülönbség és a jövedelmek összehasonlítását lehetővé tévő átláthatóság, a nemek közötti munkahelyi diszkrimináció, a nők elleni erőszak és a szexuális zaklatás. Többek között ezek a témák kerülnek napirendre hétfőn, amikor az Európai Bizottság megtartja éves emberi jogi kollokviumát, amit ezúttal a nők jogainak szentelnek.
 
Az Európai Bizottság első alelnöke a kollokviumon hallottakat is figyelembe kívánja venni, mielőtt újabb kezdeményezéseket tenne a nők egyenjogúságának biztosítása érdekében. Frans Timmermans a BruxInfónak és három európai újságnak nyilatkozva két okot is felsorolt, amiért halaszthatatlannak tartja a továbblépést a nők jogainak kérdésében. Először is úgy látja, hogy mostanában mintha megtorpanna a nyugati világban az utóbbi ötven évben kibontakozott, a nőkkel való egyenlő bánásmód irányába ható pozitív trend. „Mostanában érezhető egy ellentartás, ami gyakran a hagyományos értékekről szóló vita részeként jelentkezik. Azok, akik visszafelé lapoznak a történelemben, sokszor a nőket is a hagyományos helyükön akarják látni” - mondta.
 
Timmermans szerint a legutolsó statisztikai adatok is alátámasztják az aggodalmakat és cselekvésre kell, hogy ösztönözzenek. A férfiak ugyanis ugyanabban az állásban átlagosan még mindig 16,3 százalékkal többet keresnek a nőknél, a nyugdíjak esetében pedig akár a 40 százalékra is kinyílik az olló. Egy friss közvélemény-kutatás szerint pedig két európai nő közül egynek volt már része a szexuális zaklatás valamilyen formájában.
 
A Bizottság második embere úgy látja, hogy a nők szexuális zaklatása nem elsősorban a szexről, hanem a hatalomról szól. Személy szerint úgy gondolja, hogy a nők hátrányos helyzete a bérek tekintetében és az élet más területein nem csak erkölcsileg kérdőjelezhető meg, de a gazdasági ésszerűségnek is ellentmond. Hiszen különösen a demográfiai változások korában a társadalomnak szüksége van a nők gazdasági potenciáljának minél teljesebb kiaknázására.
 
A holland nemzetiségű biztos emlékeztet arra, hogy néhány évvel ezelőtt uniós szinten iránymutatásokat szabtak meg a tagállamoknak annak érdekében, hogy átláthatóbbá váljanak a férfiak és a nők jövedelme közötti különbségek és azok okai. A jövedelemkülönbségek ugyanis gyakran nem közvetlen a bérekben, hanem annak másodlagos elemeiben jelentkeznek. A testület alelnöke most megállapítja, hogy a tagállamok egészében nem végezték el házi feladatukat, ezért a Bizottság részben éppen a kollokvium fényében fontolóra veszi új jogalkotási javaslatok előterjesztését.
 
Ha lesz új kezdeményezés, az elsősorban a nők karrierben való előrejutására fókuszálhatnak. A testület alelnöke az üvegplafon egyik okát abban látja, hogy a nők gyermekneveléssel töltik el a munkavégzés szempontjából legtermékenyebb időszakuk legnagyobb részét. A Tanács és az Európai Parlament asztalán van az a bizottsági javaslat, ami szülőként és minden egyes gyerek esetében kötelezővé tenné a minimum négy hónapos gyermekgondozási szabadságot, úgy, hogy az apa az ő részét nem engedhetné át az édesanyának. „Három gyermek esetében és a szülési szabadság átruházása fejenként 4 hónappal számolva már 24 hónapos kiesést jelentene az anyának, ami komoly kimaradás a karrierjében. A szülési szabadság egyike azoknak a területeknek, ahol lehetőséget látunk a cselekvésre” - tette hozzá a Bizottság második embere.
 
De, vajon mi köze van ehhez az egészhez Európának? Frans Timmermans szerint először is a szülési szabadság kérdése már a 70-es évek óta európai téma, mert az – véleménye szerint – „hatással van a tagállamok közötti versenyképességi erőviszonyokra”. Másfelől teljesen mindegy, hogy milyen szinten történik az akció, felőle nemzeti szinten is lehet, a lényeg, hogy történjen.
 
Timmermansnak meggyőződése, hogy ha az európai férfiak többsége tisztában lenne a nők helyzetével, azzal, hogy még mindig nem beszélhetünk egyenjogúságról, és rájönnének, hogy privilegizált helyzetet élveznek, akkor saját maguk is készek lennének tenni a változás érdekében. A ház és család körüli teendők 70 százalékát a nők látják el és felmérések igazolják, hogy sokkal kevesebb szabadidejük van, mint a férfiaknak – mutat rá.
 
Az alelnök elismeri, hogy nem egyszerűen olyan kérdésről van szó, amit jogalkotással rendezni lehet, hiszen gyakran évszázados kulturális és társadalmi hagyományok állnak a háttérben. Mindazonáltal nem hiszi, hogy a nők jogainak uniós beavatkozás útján történő előmozdítása tovább mélyítené az árkokat a modernebb Nyugat és a tradicionálisabb Dél és Kelet között. „Európa-szerte kulturális és társadalmi különbségek jellemzik a kérdést, gyakran még a közvetlen szomszédok között is. De, ez bonyolultabb probléma annál, hogy földrajzi alapon tegyünk különbséget és húzzunk választóvonalakat. Nézze, az egyik legsikeresebb tiltakozó mozgalom a nők jogai mellett éppen Lengyelországban volt nem is olyan rég” - emlékeztetett.
 
Frans Timmermans azt is megosztotta az újságírókkal, hogy gyerekkorában őt is zaklatták, de hosszú éveken át senkinek nem szólt róla, csak azután, hogy a katolikus egyházban világot láttak az első leleplezések. Mielőtt megosztotta volna ezt a fájó élményt a nyilvánossággal, átbeszélték a dolgot a feleségével. Elmondása szerint akkor értette meg igazán, milyen mély sebeket tép fel az emlékezés, amikor egy holland újságíró utána eredt a sztorijának. Ezért is tartja rendkívül fontos fejleménynek a Hollywood-gate-tel kezdődött leleplezési hullámot, ami annak a jele, hogy az esetek többségében női áldozatok képesek áttörni a félelem falát és már nem tartanak attól, hogy ebből a szakmai életükben hátrányuk származhat.
 
A Bizottság első alelnöke arra bátorít minden szervezetet és céget, hogy ennek megfelelően vizsgálja felül belső eljárásait. Őmaga azon lesz, hogy a 35 ezer alkalmazottat foglalkoztató Európai Bizottság a lehet legmagasabb sztenderdet képviselje, ezért maximálisan támogatja német kollégája, Günther Oettinger felhívását a házon belüli szabályok felülvizsgálatára. „Mindenkinek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy panaszt emelhessen és kivizsgálják azt” - mondta.
 
Timmermans ugyanakkor eléggé visszahúzódó és szűkszavú, amikor arról esik szó, hogy vajon elégedett-e azzal, amit a mostanában többször is hírbe hozott Európai Parlament tesz a szexuális zaklatások megelőzése és a megtörtént esetek kivizsgálása érdekében. „Egyszerűen nem tudom megítélni azt, ami az EP-ben történik. De, azt tudom, hogy komolyan veszik a dolgot. Én azt szeretném, ha mi járnánk elől jó példával” - jegyezte meg az Európai Bizottság első elnök-helyettese.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Felparázslott a vita a kötelező menekültkvótákról
  • Az EP-ben is bírálták Tusk felvetését a kvóták ejtéséről
  • Az EP sem ellenzi a Brexit-tárgyalások új szakaszát
  • Szijjártó: csak egyféleképpen lehet értelmezni a VB ukrán szakvéleményét
  • Egyetlen EU-tagállam sem költözteti át a követségét Jeruzsálembe
  • Stratégiai jelentés az uniós alapok felhasználásáról
Twitter
Facebook