Nem lesz kiűzetés a kohéziós paradicsomból

Brüsszel, 2017. november 15. | Gyévai Zoltán
A 2020 utáni kohéziós politikára szánt költségvetési források megnyirbálásának az EU egysége látná kárát – figyelmeztet az Európai Bizottság regionális főigazgatósága által készített háttéranyag, ami a status quo fenntartása mellett tör lándzsát. A Brüsszel által mérlegelt három forgatókönyv egyike sem diszkvalifikálná Magyarországot, de a politikában potenciálisan bekövetkező reformok már hatással lehetnek a pénzes boríték tartalmára. A jogállami elvek kohéziós politikába történő becsatolását a forrásokhoz való hozzáférés előzetes feltételeként több tagállam is támogatta a szerdai tanácsi vitában.
A regionális politikáért felelős uniós biztos azért fog küzdeni, hogy a kohéziós politikára 2020-at követően is a jelenlegivel megegyező források jussanak. Ezt Corina Cretu mondta azt követően, hogy az általános ügyek tanácsa szerdán politikai vitát tartott a kohéziós politika jövőjéről. A román nemzetiségű biztos hangsúlyozta, hogy ha az EU meg kívánja tartani 2020 után is a legfontosabb politikáit, amilyen a kohézió és a közös agrárpolitika, és még áldozni kíván az új kihívásokra is, akkor a Bizottság becslései szerint a jelenlegi 1% helyett az EU27-ek GDP -jének legalább 1,2 százalékát kell fordítania a közös költségvetésre.
 
Cretu a szerdai miniszteri vitát követő sajtótájékoztatón egyértelműen a jelenlegi status quo fenntartása mellett érvelt, ami az ő olvasatában azt jelenti, hogy a jövőben is valamennyi uniós tagállamnak és régiónak elvileg részesülnie kell a kohéziós (felzárkóztatási) forrásokból, és a finanszírozás szintjének reálértékben meg kellene egyeznie a jelenlegi kiadásokéval.
 
A regionális politikát felügyelő biztos így egyértelműen a 3-ik, szinten tartás mellett érvelő forgatókönyv mellett tette le a voksot két másikkal szemben, amelyekkel a regionális politikai főigazgatóság egy a BruxInfo által megszerzett háttéranyaga 2020 után ugyancsak lehetőségként számol, és ami reálértékben 26 (folyó áron 15), illetve 39 (folyó áron 30) százalékos forráscsökkentést is elképzelhetőnek tart 2020 után a kohéziós politikai büdzsében.
 
A drasztikus vágás mindenekelőtt a Brexittel függ össze, ugyanis a nettó befizető britek kilépése évi nettó 10-12 milliárd eurós lyukat farag majd a költségvetésen. Günther Oettinger, a következő többéves pénzügyi tervre vonatkozó javaslatot jövő májusban előterjesztő költségvetési biztos azt szeretné, ha a „hiány” felét a tagállamok többletbefizetéssel pótolnák, míg a másik felét megtakarításokból fedeznék.
 
A regionális főigazgatóság munkaanyagában felsorolt három verzió közül Cretu és vélhetően a Bizottság egésze is azt a forgatókönyvet támogatná, ami a jelenlegi pénzügyi eszközök mellett biztosítaná a felzárkóztatási politika jövőjét. A másik két, forráselvonással számoló opció esetén a regionális politikai főigazgatóság komoly politikai kockázatokat lát, és biztos benne, hogy ez megakadályozná az EU-t a kohézióra és a konvergenciára vonatkozó céljainak elérésében. „A reálértéken 26, illetve 39 százalékos csökkentés megkérdőjelezné az európai szolidaritás elvét, hiteltelenítené a politika EU-Szerződésben rögzített céljainak elérését és nem tenné lehetővé a polgárok közelítését az EU-hoz” - olvasható a bizottsági anyagban.
 
A szerzők egyenesen azt állítják, hogy a másik két forgatókönyv olyan mértékben csökkentené az uniós támogatások intenzitását, hogy a befektetések által generált kritikus tömeg és annak hatása teljesen elveszne az országok és a régiók számára. A regionális gazdasági különbségek ezzel szemben tovább nőnének, és az EU-költségvetés nettó hozzájárulói és kedvezményezettei közötti feszültségek kiéleződnének a politika jövőjéről. „Ez alááshatja az EU egységét azáltal, hogy egy politikailag káros választóvonalat húzna a régi és az új tagállamok között” - húzza alá anyagában a regionális politikai főigazgatóság.
 
Az első forgatókönyv értelmében (ami tehát reálértéken 26 százalékos forráscsökkenéssel számol 2020 után) a kohéziós politika kizárólag a legelmaradottabb régiókat és a kohéziós országokat (az átlagos uniós GDP 90%-át nem túlszárnyaló tagállamokat) foglalná magába. Nem terjedne viszont többé ki a fejlettebb és az úgynevezett átmeneti régiókra, amelyekre a jelenlegi kohéziós büdzsé nagyjából negyede jut. Németország és Franciaország (a tengeren túli területek kivételével) például teljesen elveszítené jogosultságát a felzárkóztatási politikában való részvételre. A régiek közül viszont benne lenne Portugália, Görögország, és Spanyolország, illetve Olaszország egy része is.
 
Összehasonlításképpen, ha az európai szociális alapot leszámítva a strukturális alapra és a kohéziós alapra 2014 és 2020 között folyó árakon 275 milliárd euró jut, akkor ez az első forgatókönyvben 233,8 milliárd euróra olvadna.
 
A második, még drasztikusabb vágást „előirányzó” modellben már csak a kohéziós országok támogatására futná a folyó áron 192 millió eurós keretből (-30, illetve -39%). Ebben az esetben már Spanyolország, Olaszország és a tengeren túli francia területek is kiesnének a hálóból.
 
Magyarország és a hazai régiók egyik fent felvázolt forgatókönyvben sem pottyannának ki a kohéziós politikából. Ez persze még nem zárja ki azt, hogy a pénzfelhasználás szabályait érintő reformok nem érintik majd hátrányosan hazánkat, és végső soron s magyar pénzes borítékot 2020 után.
 
Az általános ügyek tanácsának szerdai kohéziós vitája is rávilágított arra, hogy több tagállam (főleg a nettó befizetők) a jelenleginél több és szigorúbb feltételhez kötnék a felzárkóztatási forrásokhoz való hozzáférést. Több miniszter, illetve államtitkár is felvetette az észt elnökség beszámolója szerint annak lehetőségét, hogy például a jogállami elvek betartása az uniós alapokhoz való hozzáférés előzetes, ex-ante feltételévé váljon.
 
Ezt a megközelítést, legalábbis ebben a formában ugyanakkor az Európai Bizottság se nagyon támogatja. Ahogy arra Cretu biztos is újfent rámutatott, elsősorban azért, mert nem büntethetik a kormányok esetleges hibáiért az ártatlan polgárokat és a vállalkozásokat. Corina Cretu azt világossá tette, hogy a jogállami elvek tiszteletben tartása is bekerül majd a követelmények közé (ennek mikéntjéről és méréséről csak most indult el a gondolkodás a Bizottságon belül), de az nem korlátozódhat a regionális politikára, hanem horizontálisan valamennyi uniós politikára és pénzelosztásra alkalmazni kellene. „Egy külön mechanizmusra lenne szükség ehhez” - közölte a biztos.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Felparázslott a vita a kötelező menekültkvótákról
  • Az EP-ben is bírálták Tusk felvetését a kvóták ejtéséről
  • Az EP sem ellenzi a Brexit-tárgyalások új szakaszát
  • Szijjártó: csak egyféleképpen lehet értelmezni a VB ukrán szakvéleményét
  • Egyetlen EU-tagállam sem költözteti át a követségét Jeruzsálembe
  • Stratégiai jelentés az uniós alapok felhasználásáról
Twitter
Facebook