Dinamikus növekedést, nagyobb hiányt jósol Brüsszel

Dinamikus, 3 százalék feletti GDP-növekedést jelez előre romló, de még mindig a tűréshatáron belül eső államháztartási egyenleg mellett a következő két évre Magyarországon csütörtökön közzétett őszi makrogazdasági prognózisában az Európai Bizottság. Brüsszel a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján azzal számol, hogy 2019-ben a GDP-arányosan 70 százalékos szint alá süllyedhet az államadósság.
A dinamikusan bővülő belső kereslet és az új erőre kapó beruházások az előző év hasonló időszakához viszonyítva 3,7 százalékos gazdasági növekedést eredményeztek Magyarországon 2017 első felében – állapítja meg csütörtökön közzétett őszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.

A testület jelentésében aláhúzza, hogy az uniós alapok folytatódó lehívásával az év első felében 25 százalékkal nőtt a bruttó állóeszközfelhalmozás mértéke, de a nagy fogyasztói bizalom és a dinamikusan növő bérek, valamint a foglalkoztatás bővülése miatt növekvő elkölthető jövedelem is hozzájárult a belső kereslet növekedéséhez.
 
Részben éppen a belső kereslet növekedésével összefüggésben a kereskedelemben az import bővülése túlszárnyalta az exportét, ezért a Bizottság úgy látja, hogy a magas magyar folyó fizetési mérleg többlet hanyatlani fog.
 
A 2017-re jósolt 3,7 százalékos GDP-növekedést a mostani előrejelzés szerint 2018-ban 3,6 százalékos, 2019-ben pedig 3,1 százalékos gazdasági növekedés követi majd. A 2018-as előrejelzésre meghatározó hatással lesz a kormány által tervezett további költségvetési lazítás, a növekedés következő évben várható lelassulását (így is 3%-os szint felett) pedig a kapacitások szűkülésével hozza összefüggésbe az őszi prognózis.
 
A foglalkoztatás szintje a Bizottság meglátása szerint 2017 első felében újabb korábban nem tapasztalt magaslatokba szökkent, és további bővülésére lehet számítani. Az idei év első felében jelentős mértékben csökkent az állami szektorban foglalkoztatottak száma, de a magángazdaság gyorsan felszívta a különbözetet. A munkanélküliségi ráta ezért a Bizottság várakozásai szerint 2017-ben a rekord alacsony szintet jelentő 4,2 százalékra csökken. A munkaerőpiac ugyanakkor egyre inkább beszűkül. A munkaerőhiány erős bérnövekedést eredményez korlátok közé szorítva ezzel a foglalkoztatás növekedését 2018-ban és 2019-ben.
 
Az infláció éves alapon 2,3 százalékra gyorsult fel 2017 első felében és Brüsszel további gyorsulását jelzi előre az árakra a belső kereslet által gyakorolt nyomás erősödésével párhuzamosan. A Bizottság ugyanakkor úgy látja, hogy az infláció a következő két évben is a jegybank által megcélzott 3% + 1 százalékpontos sávon belül marad.
 
A mostani előrejelzést övező kockázatokat alapjában véve kiegyensúlyozottnak látják Brüsszelben. Egyfelől a beruházás és a bérekre gyakorolt nyomás az előrejelzettnél nagyobb termelékenység-növekedéshez vezethet, másfelől ugyanakkor a gazdaság túlfűtöttségének veszélyeit sem lehet kizárni a Bizottság szerint, ami negatívan hathat az alapforgatókönyvre.
 
Az expanzív fiskális politika következtében az államháztartás hiánya a 2016-os 1,9 százalékról a mostani előrejelzés értelmében idén 2,1 százalékra, jövőre viszont már 2,6 százalékra emelkedhet, majd 2019-ben 2,3 százalékra húzódhat vissza. Az idei deficitszámban a Bizottság meglátása szerint elsősorban a számottevő adócsökkentések tükröződnek, de a kiadásnövelő intézkedések számlájára is írhatók részben. Ezeket az intézkedéseket ugyanakkor jelentős mértékben ellensúlyozzák a növekvő mértékű ideiglenes bevételek, és a dinamikus bérnövekedéssel összefüggő adóbevételek, valamint a hanyatló kamatterhek és a szociális kiadások folytatódó csökkentése is.
 
Ami a 2018-as GDP-arányosan 2,6 százalékos hiányprognózist illeti, az előrejelzés figyelembe veszi a termőföldek eladásából származó egyszeri bevételek kivezetésével és a társasági adóban az ideiglenesen jelentkező többletbevétel komponens kivezetésével összefüggő számottevő deficitnövelő hatásokat. Miközben az uniós alapok lehívása várhatóan tovább növekszik, az uniós alapok nélküli kormányzati költekezés inkább mérsékelten emelkedik majd a nominális GDP-hez képest. Ezért változatlan politika mellett 2019-re GDP-arányosan 2,3 százalék lehet az államháztartási hiány.
 
A magyar államháztartás strukturális egyenlege viszont tovább romolhat, a 2016-os -2 százalékról 2018-ra már -3,6 százalékra. Bár az EU-által finanszírozott projektek költségvetés által történő előfinanszírozása 2017-ben és 2018-ban is adósságnövelő hatást fejthet ki, a GDP dinamikus növekedésének köszönhetően stabilan csökkenni fog az államadósság az előrejelzés szerint a 2016-ban regisztrált 73,9%-ról 2019-ben a GDP arányosan 70 százalékos szint alá (69,4%).

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Tuskék gondolatban már leírták a menekültkvótát
  • Ha az EP-n múlna, a jövőben is lenne kötelező menekültkvóta
  • Összefüggést lát az EB alelnöke a jogállam és a kifizetések között
  • A gyakorlat dönti el, mi lesz az EU szociális pilléréből
  • Új kezdeményezések várhatók a nők egyenjogúságának előmozdításáért
Twitter
Facebook