Nem áll szóba Varsó Brüsszellel

Ha az EU nem lesz képes választ adni a jogállamot érintő rendszerszintű fenyegetésre Lengyelországban, annak egész Európa fogja látni a kárát – közölte hétfőn az Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottságának vitáján Frans Timmermans, a Bizottság első alelnöke, aki sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy négy levél ellenére a varsói kormány még mindig nem hajlandó a párbeszédre Brüsszellel.
Továbbra is patthelyzet van a Bizottság és Lengyelország között a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségéről és általában a jogállam helyzetéről szóló vitában – derült ki az EP állampolgári jogi szakbizottságának (LIBE) hétfői vitájában. Az EP jövő héten plenáris vitát szentel a jogállamiság kérdésének és egy határozati javaslatról is szavazni fog.
 
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke arról tájékoztatta a képviselőket, hogy bár a testület július vége óta négy levelet is intézett a varsói kormányhoz, az mindegyiket megválaszolatlanul hagyta és továbbra sem hajlandó ráállni a párbeszédre.
 
A Bizottság témafelelőse arra kérte a lengyel kormányt, hogy a rendelkezésére álló széles manőverezési lehetőségeket kihasználva térjen vissza a jogállamiság útjára, mert a testület fenntartja azt a véleményét, hogy Lengyelországban rendszerszintű fenyegetésnek van kitéve a jogállamiság.
 
Timmermans arra is felhívta a képviselők figyelmét, hogy ha az EU-nak nem sikerül boldogulnia a lengyel kihívással, annak az egész EU fogja látni a kárát, mert ma már olyan erős a tagállamok összefonódása, hogy minden, mindennel összefügg.
 
A holland biztos azt is elárulta, hogy a testületnél rövidesen végeznek a lengyel államfő által az igazságszolgáltatás reformjáról benyújtott két törvénymódosítás áttanulmányozásával. Elöljáróban ugyanakkor elmondta, hogy a Bizottságnak továbbra is komoly kétségei vannak azt illetően, hogy Andrzej Duda – aki korábban visszadobta a két törvénytervezetet az igazságszolgáltatás reformjáról – módosításai összhangban lennének az uniós szabályokkal. Az aktuális tervezet ugyanis szerinte továbbra sem oldja meg azt a problémát, amit a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítása jelent, és a bírák kinevezése és visszahívása mindenféle kritérium és jogi fellebbezés lehetősége nélkül az elnök belátására lesz bízva.
 
Frans Timmermans több képviselő faggatására csak annyit volt hajlandó közölni, hogy ha továbbra is fennmarad a süketek párbeszéde és a varsói kormány nem hajlandó elmozdulni, akkor a Bizottságnak nem lesz más választása, minthogy „valamikor a jövőben bármilyen rendelkezésre álló eszközt alkalmazzon”.
 
Arra is felhívta az európai törvényhozók figyelmét, hogy ha nem elégedettek a Bizottság tempójával és hozzáállásával, a szerződés értelmében saját hatáskörben is kezdeményezhetik a 7-ik cikk szerinti eljárás elindítását Lengyelországgal szemben.
 
Az első alelnök cáfolta azokat az érveket (kormánypárti lengyel képviselők hangoztattak ilyet), melyek szerint a Bizottság hatáskörén túllépve fogott hozzá Varsó megrendszabályozásához. Egyes EP-képviselőknek igazat adott abban, hogy a jelenlegi rendszer nem ad elegendő lehetőséget a Tanácsban és más szinteken a jogállami problémák megvitatására. Rámutatott, hogy a Tanácsban növekvő támogatást lát a belga kormány azon elképzelése mellett, ami megnyitná az utat a jogállami helyzet áttekintése előtt az egyes tagállamokban. „Úgy látom, hogy ennek most nagyobb a támogatottsága, mint 4-5 évvel ezelőtt” - tette hozzá.
 
Sophie in t, Veld, liberális képviselő üdvözölte a Bizottság terveit egy, a jogállamiság nyomon követésére irányuló általános mechanizmus létrehozására, de véleménye szerint nem elég egy ilyen eszközt az európai szemeszterbe beépíteni.
 
A Bizottságot és alelnököt egyes képviselők – többek között az ECR belga tagja, Helga Stevens és lengyel kormánypárti képviselők – azzal vádolták meg, hogy kettős mércét alkalmaz, amikor Lengyelország (és Magyarország) esetében nem fukarkodik a kritikákkal, és eközben a katalán válság kapcsán szemet huny a madridi kormány akciói fölött. Timmermans ezt határozottan cáfolni igyekezett, közölte, hogy kész a katalán kérdésről is vitát folytatni, de ez nem terelheti el a figyelmet a lengyel jogállamisági kérdésről.
 
„Az Európai Néppártot mély aggodalommal töltik el a lengyelországi fejlemények és a lengyel kormány vonakodása az együttműködésre” - jelentette ki a máltai Roberta Metsola, aki szerint az EU-nak világos üzenetet kell küldenie azoknak a kormányoknak, ahol a jogállam alapelveit aláássák. Lengyelország mellett az aktuális máltai és romániai eseményeket és tüntetéseket emelte ki.
 
Timmermans azt is kilátásba helyezte, hogy ha eljut a törvényhozási fázisba az új lengyel médiatörvény, akkor a Bizottság anak tartalmától függően azzal is foglalkozni fog.
 
Kitért arra is, hogy a testület megvárja a Velencei Bizottság decemberre ígért szakvéleményét a lengyel bírói reformokról.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Tuskék gondolatban már leírták a menekültkvótát
  • Ha az EP-n múlna, a jövőben is lenne kötelező menekültkvóta
  • Összefüggést lát az EB alelnöke a jogállam és a kifizetések között
  • A gyakorlat dönti el, mi lesz az EU szociális pilléréből
  • Új kezdeményezések várhatók a nők egyenjogúságának előmozdításáért
Twitter
Facebook