Egységre apellált Tusk az EiT munkaprogramja kapcsán

Brüsszel, 2017. október 24.
Az egység megőrzése, és mindenben annak keresése, ami előrevisz, de össze is köt, ez a legfontosabb alapvetés, ami a jövőbeni uniós folyamatokat kell, hogy vezérelje – szögezte le Donald Tusk kedden az EP plenárisán tartott beszédében, cáfolva azt a feltételezést, hogy együtt csak helybenjárásra van esély, és a haladás szükségszerűen szakadással jár.
Az Európai Tanács állandó lengyel elnöke – Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel együtt – kedden a múlt heti EU-csúcs eredményéről számolt be az Európai Parlament plenárisának. Donald Tusk alapvetően három témakört emelt ki az állam- és kományfők eszmecseréjéből: a migrációs válság kezelését, a gazdasági és monetáris unió továbbépítésének kérdését, és a Brexit-tárgyalások alakulását.

A migráció kapcsán úgy vélte, hogy a kötelező menekültelosztásról egységes tagállami álláspontot remélni belátható időn belül illúzió volna, viszont akad ezen kívül is számtalan nagyon fontos vonatkozása az ügynek, aminél nagyon is elképzelhető az együtthaladás. Példaként említette a külső határok védelmét, a migrációs nyomással elsőként találkozó európai uniós „frontországok” hathatósabb támogatását, az afrikai „forrásországokhoz” fűződő kapcsolatok új alapokra helyezését, továbbá a menedékjogot nem kapott személyek visszatérésének a biztosítását, valamint „a dublini rendszer nagy részének” a megreformálását.

Konkrétan a külső határvédelemnél „minden korábbinál hatékonyabb és bőkezűbb” finanszírozást szorgalmazott a jövőbeni költségvetések elfogadásakor ennek alátámasztására. (A külső határvédelem kiemelése amúgy több negatív reagálást is kiváltott utóbb a plenáris vitában. Így Sophie In’t Veld, holland liberális képviselő például úgy vélte, hogy a határok védelme nem menekültpolitika, hanem „az európai erőd építése”, amit szerinte az EP-képviselők többsége már korábban elvetett. Liberális frakciótársa, Cecilia Wikström, svéd képviselő pedig emlékeztetett az általa jegyzett menekültügyi jelentés múlt heti EP szakbizottsági elfogadására, amelyik erőteljesen kiáll a menekültek tagállamok közötti kötelező elosztása mellett, és amely összességében szerinte „egy igazi európai menekültügyi rendszer” átfogó leírását tartalmazza.

Tusk másik, viszonylag nagy visszhangot kiváltott megjegyzése a Brexit-tárgyalások menetére vonatkozott, amikor kijelentette: a brit kormányon áll annak eldöntése, hogy mire akar jutni vele. Az eredmény egyaránt lehet „jó megállapodás, megállapodás nélküli kilépés és a Brexit ejtése” – vélte, amely megjegyzés utóbb (mondhatni perceken belül) élénk brit sajtóreakciókat váltott ki. Többen is azt emelték ki szavaiból, hogy az EiT elnöke szerint „tehát” a Brexit még „visszacsinálható”. Mások – köztük a Financial Times – arra hívta fel a figyelmet, hogy Theresa May brit kormányfő hétfőn még arról beszélt a brit Alsóházban, hogy Londonban most úgymond kreatív európai uniós lépésekre várnak. Tusk szavai valójában arra utalnak, hogy Brüsszelben viszont a brit döntésektől teszik függővé a dolgok alakulását – mutattak rá elemzések.

A Brexit-ügy a képviselői felszólalásokban is sokszor visszatért, értelemszerűen különösen a brit és ír képviselők részéről. A konzervatív frakció brit társelnöke, Syad Kamall például emlékeztetett, hogy Nagy-Britannia már negyven éve is azért csatlakozott a közös piachoz, „mert hitt a minél szabadabb kereskedelemben”. Ez a megfontolás szerite 40 év után is változatlan, és uniós részről akkor lépnének helyesen, ha erről az oldalról próbálnák fenntartani a brit motiváltságot egy majdani megállapodáshoz.

Konzervatív részről egyúttal furcsállották, hogy az EU-oldal mindenáron már előre tudni akarja, mekkora pénzügyi költezettségvállalásra kész a brit kormány, még azt megelőzően, hogy a jövőbeni kereskedelmi kapcsolatok mibenléte tisztázódott volna. „Vajon bárki kész lenne megfizetni egy árat anélkül, hogy tudná, mit vásárol?” – tette fel a kérdést ennek kapcsán a frakció twitterében is megfutatott konzervatív reakió. (Megfigyelők erre is utalva emlékeztettek, hogy az adott kérdésban az érvényes EU-álláspont az, hogy a brit kormánytól nem jövőbeni dolgok megfizetését, hanem múltbeli vállalt kötelezettségek tiszteletben tartását várják – ld. Bruxinfo interjúját Michel Barnier EU főtárgyalóval).

Ismét előjött a tárgyalások esetleges, megállapodás nélkül történő lezárásának kockázata, amiről Juncker – a múlt heti EU-csúcs után most is – a leghatározottabban állította, hogy nem szerepel az európai uniós szándékok között. „A nem-megállapodásnak nincs barátja Brüsszelben!” – szögezte le a Bizottság elnöke.

Szintén több reagálást is kiváltott Tusk azon – Brexithez is köthető – megjegyzése, miszerint a taglétszám várható csökkenése értelemszerűen kihat majd az Európai Parlament jövőbeni összetételére is, aminek kapcsán ő a „legegyszerűbb megoldásként” azt a megközelítést javasolta, hogy „kevesebb tagország jelentsen kevesebb képviselőt is”. Szerinte a közvélemény is ezt pártolná leginkább, de egyúttal elismerte, hogy lehetnek hívei a brit távozással felszabaduló helyek „európai listás helyekké” változtatásának is.

Mindenesetre februrárban a kérdést az Európai Tanács informális csúcstalálkozóján is napirendre tűzik majd – tette hozzá, (azonnal kiváltva Guy Verhofstadt belga liberális frakcióvezető „figyelmeztetését”, hogy „ugye tudja”, hogy az „EP helyek elosztásáról az EP illetékes dönteni”?

Tusk és Juncker beszédeit amúgy viszonylag kevés felszólaló reagálta le részleteiben, és inkább kapcsolódó területek felhozása volt jellemző. Verhofstadt például a jelzett hozzászólásában hosszan szólt arról, hogy az Európai Tanács (EiT) munkaterve mitsem ér addig, amíg a tanácsi munkamódszer nem változik, és nem teszik általánossá a többségi szavazást, a még meglévő egyhangúság helyett. Szerinte önmagáért beszél, hogy míg az Egyesült Államok kilenc hónap alatt minden fontosabb intézkedést meg tudott hozni a pénzügyi válság kezelésére, addig az Európai Unió még kilenc év után sem tudta kiteljesíteni például a bankunió rendszerét. Mindezt többségi szavazással már jóval hamarabb kezelni lehetett volna – mutatott rá a volt belga kormányfő.

Ő is, más felszólalók is erőteljesen kiálltak egyúttal a legutóbbi európai választáson alkalmazott „listavezető” rendszer mellett – ezeket a jelölteket a mögöttük kampányoló európai pártcsoportok egyúttal az Európai Bizottság jövendőbeli elnökéül is ajánlották -, mint ami szerintük „hatalmas vívmány” volt, és amihez „semmiképpen sem szabad nyúlni” a jövőben sem.

Több hozzászólás utalt a 2020 utáni újabb több éves keretköltségvetésről (MFF) szóló majdani vitára, hangsúlyozva, hogy „az MFF lehet a kulcs” az EU jövőbeni integrációjának építésekor.

Spanyol és részben katalán felszólalók emellett felhozták a katalán válság kérdését is – akadt olyan vélemény is, hogy a katalán válság alakulása az EU jövőjének lehetséges fejlődését is előrevetítheti -, míg Ryszard Legutko, a konzervatívok társelnöke beszédidejét javarészt az Északi Áramlat 2 gázvezeték támadásának szentelte.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Tuskék gondolatban már leírták a menekültkvótát
  • Ha az EP-n múlna, a jövőben is lenne kötelező menekültkvóta
  • Összefüggést lát az EB alelnöke a jogállam és a kifizetések között
  • A gyakorlat dönti el, mi lesz az EU szociális pilléréből
  • Új kezdeményezések várhatók a nők egyenjogúságának előmozdításáért
Twitter
Facebook