Még évekig tárgyalni fog az EU a britekkel

Brüsszel, 2017. október 23. | Gyévai Zoltán
Az Európai Tanács múlt heti ülése után megújult lehetőséget lát az elvi megállapodásra a Brexitről az EU főtárgyalója, aki interjút adott néhány európai lap, köztük a BruxInfo tudósítójának. Michel Barnier több évig tartó tárgyalási folyamatra számít az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeni viszonyról, és példákkal támasztja alá az interjúban, hogy milyen súlyos következményei lennének annak, ha a felek megállapodás nélkül állnának fel a tárgyalóasztaltól.
Az Európai Tanács múlt heti ülése után derűlátóbban ítéli meg a megegyezés esélyeit a brit kilépésről az Európai Unió főtárgyalója, aki szerint most „megnyílt egy ablak” a viszonylag gyors alku előtt. Michel Barnier – aki irodájában fogadott több európai újságírót, köztük a BruxInfo tudósítóját – azt mondta, hogy az uniós delegáció a megállapodáson dolgozik, de minden eshetőségre, így a tárgyalások kudarcára is igyekszik felkészülni.
 
„Természetes, hogy vannak nehézségek, de mindenki kész erőfeszítésre (a megegyezés érdekében). De, a megállapodás nem nyugodhat mesterséges alapokon, hanem valós, tényleges előrelépésen. Még nem értünk el odáig” - szögezte le az EU főtárgyalója, akit az EU27-ek vezetői néhány napja felhatalmaztak arra, hogy decemberi menetrenddel számolva készítse elő a terepet a tárgyalások jövőbeni kapcsolatokról szóló, második szakaszára való áttéréshez és egyúttal egy átmeneti rezsim kitárgyalásának megkezdéséhez.
 
Barnier ugyanakkor nem hagy kétséget afelől, hogy ez az általa a jelenlegi többéves pénzügyi keret, azaz 2020 végére becsült átmeneti időszak formailag a brit kilépésről szóló szerződés (brüsszeli zsargonban az 50-es cikk szerinti szerződés) része lesz, a jelenlegi status quo-n alapul majd és nem lesz köze az EU és a szigetország közötti partnerséghez a tagságot követően. Elismerte, hogy ennek jogi vonatkozásait még végig kell gondolni, miután Nagy-Britannia 2019. március 30-tól minden körülmény fennállása szerint nem lesz többé az EU tagja, vagyis harmadik ország lesz, miközben teljességgel alkalmaznia kellene az uniós joganyagot, az acquis communautaire-t.
 
A korábbi francia miniszter és uniós biztos egyébként úgy képzeli el a menetrendet, hogy ha a következő két hónapban sikerül kikalapálni az elvi egyezséget a válás feltételeiről, akkor 2018 első harmadában véglegesíthetik jogilag is a megállapodást, és ehhez politikai nyilatkozat formájában csatolnák az átmeneti időszakról szóló rendelkezéseket. A kilépésről szóló tárgyalási folyamat hivatalosan 2018 októberében érhet véget. Ezt követően az EU27-nek ki kell majd jelölniük a jövőbeni viszonyról szóló tárgyalásokhoz szükséges keretet.
 
Michel Barnier arra számít, hogy ezek a tárgyalások – amelyek véleménye szerint sokkal fontosabbak a válás feltételeinek rögzítésénél, mert a két fél stratégiai partnerségéről szólnak – több évig is eltarthatnak. Mivel Nagy-Britannia nyilvánvalóvá tette, hogy a távozás után el kívánja hagyni a belső piacot és a vámuniót is, ezért a norvég modell helyett az uniós főtárgyaló szerint a Kanadával kötött megállapodáshoz hasonló szabadkereskedelemre épülő együttműködési modell jöhet leginkább szóba.

„Ha az igazat akarják hallani, az egyetlen problémamentes megoldás a belső piacon maradás lenne. Ez a norvég modell, ami rendelkezésre áll. A brit kormány azonban nem akarja. Ezért egy másik hipotézisből, a kanadai szabadkereskedelmi modellből fogunk kiindulni” - hangsúlyozta az uniós főtárgyaló.

Ami a jövőbeni partnerséget illeti, Barnier különböző modelleket tart elképzelhetőnek. Nem tartja kizártnak, hogy külön megállapodás rendelkezik majd a szabadkereskedelemről, a védelmi és a biztonsági pillérről, a bel- és igazságügyi együttműködésről, de az egyetemi és tudományos kooperációról is. De, ezek közül egyik sem kínálhat annyi jogot a briteknek, mintha a belső piac részei lennének. „Nem tudunk elképzelni egy olyan modellt, ami egyszerre kínálná a norvég előnyöket és a gyenge kanadai kötelezettségeket” - tette hozzá.
 
Emlékeztetett rá, hogy a jövőről szóló tárgyalásokon egy pillanatra sem szabad elfeledkezni arról, hogy a megállapodást valamennyi tagállamnak ratifikálnia kell. „Ez a tárgyalási folyamat teljesen egyedi, és a politikai ratifikációt is beleértve kockázatokat rejt magában” - húzta alá. Emlékeztetett rá, hogy az EU az idők folyamán több mint 30 szabadkereskedelmi egyezményt tárgyalt ki harmadik országokkal. Ezek mindegyike közelíteni próbálta egymáshoz a szabályozói környezetet. A brit válás ennek homlokegyenest az ellenkezőjéről szól: hogyan legyenek úrrá a szabályok eltéréséből fakadó problémákon. Hogyan kerüljék el a szociális, a környezetvédelmi és az adódömpinget a brit oldalon? „Ez nagyon lényeges feltétele a ratifikációs folyamat sikerének” - mutatott rá az EU főtárgyalója.
 
Barnier hozzátette, hogy ha sikerül megállapodásra jutni a rendezett kilépésről, a megállapodásban helyet lehet szorítani egy rövid és behatárolt átmeneti időszaknak, ami időt engedne a tagság utáni új helyzetre történő felkészülésre és ami alatt ki lehetne tárgyalni a jövőbeni kapcsolatokat.
 
A korábbi biztos azt is elmondta, hogy tárgyalódelegációjának tagjai már a következő napokban megkezdik a rendezett kilépésről szóló megállapodás eső szövegtervezetének a kidolgozását.
 
Michel Barnier nyomatékosította, hogy a rendezett kilépés feltételeiről szóló tárgyalások lezárása sohasem volt előfeltétele a tárgyalások második szakaszára való áttérésnek. Ehhez az elvi megállapodás is elég a három alapkérdésről: az uniós és a brit polgárok kilépés utáni jogairól, a pénzügyi számla rendezéséről és az ír-északír határról, annak átjárhatóságának biztosításáról a Brexit után. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az EU-delegáció egyelőre nem várja konkrét összeg megnevezését a britek részéről, arról viszont igen, hogy milyen tételeket tartalmaz majd a brit kifizetés.
 
A politikus ebből a szempontból lényegesnek nevezte Theresa May szeptemberi beszédében elhangzott két ígéretet. Az egyik, hogy a brit kormány minden folyó időszakban vállalt kötelezettségvállalásának eleget kíván tenni 2019-2020-ig. A másik pedig az, hogy egyetlen tagállam ki- és befizetései sem szenvedhetnek csorbát a 2020-ig terjedő időszakban a brit kilépés miatt. Barnier, miként az EU térfélen mások is arra várnak, hogy London végre konkretizálja is May szavait.
 
Az EU főtárgyalója ugyanakkor megismételte, hogy az unió várakozásai szerint a végelszámolásnak azokat a kifizetéseket is tartalmaznia kell, amelyeket a regionális politika természetével összhangban csak két-három évvel a pénzügyi időszak vége után, 2023 körül teljesítenek a kedvezményezettek felé. Londonnak elvileg a csatlakozási szerződésben vállalt kiadásokhoz, így a nyugdíjköltségekhez is hozzá kellene járulnia, és több más címen is állnia kellene a cechet, amit a brit kormány egyelőre vitat és tételről-tételre át kívánja tekinteni a kiadásokat.
 
A legelőrébb a Nagy-Britanniában letelepedett uniós polgárok és az EU-ban élő britek jogainak biztosítását illetően tart a tárgyalási folyamat. Abban már jelenleg is egyetértés van, hogy minden olyan személynek a szerzett jogait biztosítani kell, akik a kilépést megelőzően tartózkodtak és dolgoztak az Egyesült Királyságban, illetve az EU-ban. Ezzel együtt legalább öt fontos kérdésben eltérnek az álláspontok, köztük a családegyesítésről a kilépés után, vagy a társadalombiztosítási kedvezmények kivitelének lehetőségéről, vagy a helyi választásokon való részvételről.
 
Ami az ír-északír határ kérdését illeti, itt a felek első körben közös értelmezést kívánnak adni azoknak az egyezményeknek (főleg az 1998-as Nagypénteki megállapodásnak), amelyeken az egész észak-ír békefolyamat alapul.
 
Michel Barnier arról is szólt, hogy milyen konkrét következményekkel járna, ha kudarcba fulladnának a tárgyalások a kilépés feltételeiről. „Ezt egyáltalán nem kívánjuk, de felkészülünk minden eshetőségre. Ha nincs alku, az nagyon rossz alku. Rossz lenne nekünk is, de még rosszabb Nagy-Britanniának” - közölte.

Megállapodás nélkül az Egyesült Királyságnak ki kellene lépnie például az egységes európai égbolt egyezményből. Ez azzal járna, hogy nem ismernék el többé a pilóták képesítését, a brit illetőségű utasszállítók elveszítenék leszállási jogaikat az uniós reptereken. Nagy-Britanniának ki kellene lépnie az Euratom egyezményből is, és ez azonnali problémákat idézne elő az atomerőművek működéséhez szükséges nukleáris fűtőanyagok importjában és az atomhulladékok elszállításában. Az élelmiszerek kereskedelmében is komoly zavarok keletkeznének az ellenőrzések bevezetése és az adók kivetése miatt. „Lám, ezért sem kívánom azt, hogy ne legyen megállapodás” - hangsúlyozta az EU főtárgyalója.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Tuskék gondolatban már leírták a menekültkvótát
  • Ha az EP-n múlna, a jövőben is lenne kötelező menekültkvóta
  • Összefüggést lát az EB alelnöke a jogállam és a kifizetések között
  • A gyakorlat dönti el, mi lesz az EU szociális pilléréből
  • Új kezdeményezések várhatók a nők egyenjogúságának előmozdításáért
Twitter
Facebook