Líbiába pénzt tol, Törökországtól pénzt vesz el az EU

Brüsszel, 2017. október 20.
Kétnapos csúcstalálkozójukon az EU tagállamai 100 millió eurót „szavaztak meg” Olaszországnak a migrációs hullám Líbia területén történő feltartóztatására. Az állam- és kormányfők javaslatot várnak az Európai Bizottságtól a török előcsatlakozási alapok megnyirbálására az emberi jogok helyzete miatt, de a csatlakozási tárgyalások felfüggesztése nem került szóba.
További 100 millió eurót kalapoznak össze az EU-tagállamok az év végéig Olaszországnak a közép-mediterrán útvonalon át zajló migrációs hullám feltartóztatására irányuló erőfeszítések keretében. Erről döntöttek csütörtökön és pénteken az EU28-ak vezetői, akik arra is felkérték az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a török előcsatlakozási alapok csökkentésére vagy átcsoportosítására.
 
A vezetők által most megszavazott extra pénz formailag az EU által még tavaly létrehozott Afrika pénzügyi alapba, és annak is az észak-afrikai keretébe kerül, amiből Olaszország migrációs hullám visszafordítására irányuló líbiai erőfeszítéseit finanszírozzák. A teljes afrikai keret 3,1 milliárd eurót nyom, ebből 2,9 milliárdot elvileg az EU-költségvetés finanszíroz, a maradék a kormányok számláját terheli. A Bizottság a 2,9 milliárd euróból eddig 1,9 milliárd eurót már odaígért és nagyjából 1 milliárd euró lett kifizetve.
 
A tagállamok eddig 238 millió euró befizetésére tettek felajánlást, ebből 175 milliót ki is fizettek.
 
Az alapon belül három célterület van, az egyik az észak-afrikai „ablak”, amiből alapvetően az afrikai migráció szempontjából kulcsfontosságú Líbia területén folyó erőfeszítéseket finanszírozzák. Az olasz kormány egy dokumentumban korábban arra panaszkodott, hogy a tagállamok késlekednek a beígért összegek folyósításával.
 
Erre válaszul, és mert az olasz-líbiai együttműködés hatására az utóbbi hónapokban látványosan csökkent a Földközi-tengeren keresztül illegálisan Olaszországba érkező migránsok száma (a tavalyi év hasonló időszakához képest 3 hónapos viszonylatban 64 százalékkal kevesebben érkeztek), a tagállamok vezetői most kötelezettséget vállaltak arra, hogy december végéig folyósítanak további 100 millió eurót, ami tehát a már ismerten felüli összeg lesz.
 
Magyarország eddig 700 ezer euróval járult hozzá az afrikai alaphoz.
 
Diplomáciai források megjegyzik, hogy a pénz alapvetően a tripoli kormányzattal és a különböző helyi törzsekkel való együttműködés „költségeit” fedezi, és – mint helyszíni olasz sajtójelentések is beszámoltak róla – az összeg egy részéből a tömeges migrációért felelős embercsempészek együttműködését vásárolják meg. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy akik eddig bárkákra ültették az embereket, azok most visszafordítják őket. Hivatalosan a támogatás zömét a líbiai parti őrség kiképzésére és a határok őrzésének megerősítésére fordítják.
 
A csúcs záróközleménye az EU líbiai jelenlétének a mielőbbi helyreállítását is szorgalmazza. Ezt értesülések szerint kifejezetten Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök szorgalmazta, arra utalva, hogy Líbia olasz gyarmati múltja miatt bizonyos szituációkban jobb lenne, ha az uniós és nem az olasz zászló lobogna a helyszínen.
 
A vezetők a csúcson ezúttal is a migráció külső dimenziójával foglalkoztak, de Donald Tusk javaslatára rögzítették, hogy legközelebbi, decemberi összejövetelükön visszatérnek a közös európai menekültügyi rendszer reformjának (dublini rendszer reformja) kérdésére, és 2018 első félévében megpróbálnak konszenzusra jutni az ügyben.
 
Az Európai Tanács szándékának nevezte, hogy minél előbb visszazökkenjen a schengeni belső határellenőrzés-mentes rendszer a normális kerékvágásba. De, egy kalap alatt azt is leszögezték, hogy teljes mértékben figyelembe kell venni a tagállamok arányos biztonsági érdekeit.
 
Jóllehet, a vezetők nem fogadtak el külön következtetéseket a török relációban (az EU-török kapcsolatok helyzete volt német kérésre a csütörtök esti vacsora egyik napirendi pontja), megállapodtak abban, hogy a török előcsatlakozási alapok megnyirbálásával vagy átcsoportosításával „díjazzák” a drámaian romló törökországi emberi jogi helyzetet.
 
Az Európai Bizottság feladatául szabták, hogy vizsgálja át az előcsatlakozási forrásokat, és tegyen javaslatot a csökkentésre és a források átcsoportosítására. Miként arra Jean-Claude Juncker bizottsági elnök a záró sajtótájékoztatón rámutatott, az előcsatlakozási források egyharmada már jelenleg is a török civil szervezeteknek jut, és ennek arányán szerinte még tovább lehet javítani. Juncker szerint ugyanakkor nincs lehetőség arra, hogy – miként azt egyesek javasolták –, az előcsatlakozási alapból elvont összegeket az EU-török migrációs megállapodás keretében jóváhagyott kétszer 3 milliárd eurós alapba csoportosítsák át.
 
Az EU a 2014 és 2020 közötti időszakban 4,5 milliárd euró előcsatlakozási támogatást különített el Ankara számára.
 
Berlin és Bécs akár a csatlakozási tárgyalások leállítására és befagyasztására is készen állt, de a tagállamok többsége szerint nincs szükség ilyen drasztikus üzenetre, miután egy jó ideje már úgyis holtponton vesztegel a folyamat.
 
A kettős megközelítés jegyében az EU28-ak leszögezték, hogy maximálisan elkötelezettek a Törökországgal a migráció ügyében való együttműködés és a Nyugat-Balkánnak nyújtott támogatás mellett.
 
A kétnapos csúcson a vezetők arról a tervről is megállapodtak, ami 2019 nyaráig rögzít az Európai Tanács számára egy témaköröket és az azokhoz rendelt menetrendet tartalmazó munkaprogramot.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Tuskék gondolatban már leírták a menekültkvótát
  • Ha az EP-n múlna, a jövőben is lenne kötelező menekültkvóta
  • Összefüggést lát az EB alelnöke a jogállam és a kifizetések között
  • A gyakorlat dönti el, mi lesz az EU szociális pilléréből
  • Új kezdeményezések várhatók a nők egyenjogúságának előmozdításáért
Twitter
Facebook