Kemény alkudozás a kiküldött munkavállalókról

Miközben a Tanácsban még nem állt össze az alkucsomag és lehet, hogy a sorsdöntőnek szánt jövő hétfői foglalkoztatási miniszteri ülésre sem fog, az Európai Parlament szakbizottsága megszavazta a kiküldött munkavállalókról szóló irányelv módosítását célzó jogszabályi javaslatot. A V4-ek fő törekvése, hogy elismertessék a fuvarozási szektor sajátos helyzetét és teljesen kivonják azt a kiküldésről rendelkező szabályok alól.
Az uniós intézményekben célegyenesbe fordultak a tárgyalások a kiküldött munkavállalást szabályozó uniós irányelv módosításáról, ami éles választóvonalat húzott a jelenséget korlátozni kívánó egyes nyugat-európai országok és elsősorban a lehetőséggel leginkább élő közép- és kelet-európai tagállamok között.
 
A BruxInfo értesülése szerint továbbra sincs garancia arra, hogy hétfőn a foglalkoztatási tanácsnak sikerül majd nyélbe ütnie az alkut az ádáz politikai küzdelem színterévé vált jogszabályról. Úgy tudjuk, hogy a nagyköveti tanács elé már nem is megy a dosszié, hanem közvetlenül a miniszterek asztalára kerül hétfőn, bár könnyen elképzelhető, hogy a csütörtök-pénteki EU-csúcs margóján is lesz szó az irányelv módosításáról.
 
Elsősorban a francia kormány és a visegrádi országok képviseletében Magyarország között az elmúlt hónapokban intenzív szakértői szintű munka folyt az álláspontok közelítése érdekében. Erre azért volt szükség, mert az áprilisban francia elnökké választott Emmanuel Macron az eredeti bizottsági javaslatnál is megszorítóbb szabályokat javasolt meghiúsítva ezzel a nyár elejére már nagyjából-egészében összeállt alkucsomag elfogadását.
 
Macron egyik fő követelése, hogy a kiküldetés maximális ideje a Bizottság által javasolt 24 hónap helyett csak 12 hónap legyen, amivel viszont a közép-európai partnerek nem értenek egyet. Értesülésünk szerint az időtartam és annak kiszámításának módja továbbra is az egyik nyitott kérdés, ami feltartja a megállapodást. A V4-ek számára legalább ennyire fontos, hogy a fuvarozási dossziét – amiben szintén megjelenik a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályozás – leválasszák az általános jogszabályról és ismerjék el annak egyedi jellegét.
 
Ezekről a kérdésekről jelek szerint eddig nem sikerült megegyezni, pedig nevük elhallgatását kérő források szerint a közép-európaiak már így is „számottevő engedményt” tettek Macronnak azzal, hogy késznek mutatkoznak annak az elvnek az elfogadására, miszerint azonos munkáért, ugyanazon a munkahelyen egyenlő bér jár (általában a munkavállalók számára).
 
Az eredeti bizottsági javaslat értelmében a kiküldött munkavállalóknak nem csak a fogadó országban kötelező alapbér jár, hanem kivétel nélkül minden javadalmazásból részesülniük kell, ami az ugyanazt a munkát végző helyi munkaerőnek is jár. A közép-európaiak attól tartanak, hogy annyira megdrágul így a kiküldött munkavállalás, hogy a fogadó országban nem lesz többé igény rá. A franciák, a belgák és mások pedig arra panaszkodnak, hogy főleg az építőiparban és a közúti fuvarozásban az ideiglenesen hozzájuk szolgáltatások nyújtására odavezényelt munkavállalók olcsóbbak a helyieknél és ezért kiszorítják őket a munkaerőpiacról.
 
Egy nevének mellőzését kérő közép- és kelet-európai diplomata szerint a V4-ek több feltételt is szabtak. Először is „nem tartják jó ötletnek” a belső piac lebontását. Másodszor elleneznek minden olyan lépést, ami a gazdasági verseny kiiktatására irányul. Harmadszor, a személyek, így a munkaerő szabad mozgása jó dolog, amit nem korlátozni kell, hanem előmozdítani. Végül abban is érdekeltnek mondják magukat, hogy erélyesebben fellépjenek a szabályokkal visszaélők ellen.
 
Az Európai Parlament foglalkoztatási és szociális ügyi szakbizottsága közben hétfőn megszavazta a kiküldött munkavállalókról szóló jelentését, így az EP közelebb került saját pozíciójának a véglegesítéséhez, amit még szinkronba kell majd hozni a tagállamokéval.
 
Az EP-szakizottság által elfogadott jelentés megerősíti az azonos munkáért, ugyanazon a munkahelyen, egyenlő fizetség elvét. Kimondja, hogy a fogadó ország munkajogi szabályait kell alkalmazni minden kiküldött munkavállalóra 24 hónapnál hosszabb kiküldés esetén, és egyenlő bánásmódot reklamál a kiküldött ideiglenes ügynökségi munkavállalók számára.
 
A jelentést 32 igen, 13 tartózkodás és 8 nem szavazat mellett fogadta el a szakbizottság.
 
A parlamenti összefoglaló szerint a képviselők a fizetés, a kiküldött státusz időtartama és az ideiglenes ügynökségek tekintetében változtatott a legtöbbet a Bizottság eredeti javaslatán.
 
A jelentés előírná, hogy a fogadó országok munkavállalók javadalmazására vonatkozó, törvények vagy kollektív megállapodások által rögzített szabályait alkalmazni kell a kiküldött munkavállalókra. A tagállamokat arra köteleznék, hogy a nemzeti javadalmazási politikájuk valamennyi elemét, így a kollektív megállapodásokat is tegyék elérhetővé egy külön erre a célra létesített honlapon.
 
A kiküldött munkavállalók utazással és elhelyezéssel kapcsolatos költségeit meg kellene téríteni, vagy be kellene emelni a bérbe. A fogadó országok nemzeti szintű helyett regionális vagy ágazati kollektív megállapodásokat is alkalmazhatnak, ha azok kedvezőbb feltételeket kínálnak a kiküldött munkavállalóknak.
 
Ha a kiküldés időtartama meghaladja a 24 hónapot, a fogadó ország valamennyi munkajogi előírását és feltételét alkalmazni kellene a kiküldött munkavállalókra. A 24 hónapos határidő meghosszabbítható abban az esetben, ha a szóban forgó cégnek a tervezettnél hosszabb időre van szüksége a szolgáltatás befejezéséhez.
 
A szabályok kijátszásának megelőzése érdekében az új szabályokat az ideiglenes ügynökségek által a tagállamokba vezényelt kiküldött munkavállalókra is alkalmaznák. A tagállamok arra kötelezhetik az alvállalkozókat, hogy a fővállalkozóval azonos összeget fizessék ki a kiküldött munkavállalóknak.
 
A képviselők azt szeretnék, ha a nemzetközi teheráru-fuvarozást a mobilitási csomagon belül egy szektorspecifikus jogalkotással szabályoznák. Ameddig ezt a szabályt nem hagyják jóvá, a jogi hézagok megelőzése végett a kiküldött munkavállalókra vonatkozó előírásokat alkalmaznák a közúti áruszállításban is.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Tuskék gondolatban már leírták a menekültkvótát
  • Ha az EP-n múlna, a jövőben is lenne kötelező menekültkvóta
  • Összefüggést lát az EB alelnöke a jogállam és a kifizetések között
  • A gyakorlat dönti el, mi lesz az EU szociális pilléréből
  • Új kezdeményezések várhatók a nők egyenjogúságának előmozdításáért
Twitter
Facebook