Jövő nyárig kivasalnák a menekültügyi reformot

Donald Tusk tervei szerint a tagállamok decemberben első ízben legmagasabb szinten is meg fogják vitatni a menekültügyi rendszer reformjának belső aspektusait, hogy aztán májusban, de legkésőbb júniusban végre félretegyék a rendkívül megosztó dossziét. Eheti találkozójukon az EU27-ek állam- és kormányfői felkérik a Bizottságot, hogy legkorábban decemberi elfogadással számolva dolgozza ki a mandátumot a tárgyalások második szakaszára való átlépésre.
Első ízben fognak érdemi vitát folytatni legmagasabb szinten az EU tagállamai decemberben az Európai Tanács elnökének tervei szerint a menedékkérők kötelező elosztását is magába foglaló dublini menekültügyi reformról. Donald Tusk – aki a csütörtöki EU-csúcson mutatja be a tagállami vezetőknek a következő két évre vonatkozó munkaprogramot – azt szeretné, ha májusban, de legkésőbb júniusban meg is születne a megállapodás a rendkívül kényes dossziéról, ami élesen szembeállítja a közösség déli és nyugati, illetve keleti tagjait.
 
„Valamennyi tagállamnak demonstrálnia kellene, hogy kész a kompromisszumra” - kommentálta egy magas rangú EU-tisztviselő kedden a tervet, amelyben Donald Tusk egyfajta munkaprogramot állít össze, konkrét témákkal és menetrendekkel a következő két évre az általa vezetett Európai Tanács számára. Ennek a része lesz a dublini menekültügyi reform is, ami már hosszú ideje mérgezi a légkört az EU-n belül. A hét különböző jogalkotási kezdeményezést magába foglaló reformcsomag legellentmondásosabb eleme a dublini rendszer módosítása, aminek hangsúlyos része a tagállamok közötti szolidaritás a menedékkérők kötelező áthelyezéséről.
 
Megfigyelők arra hívják fel a figyelmet, hogy a Tusk által összeállított menetrend értelmében a menedékkérők jövőbeni esetleges kötelező elosztásáról szóló tervekről csak az áprilisban esedékes magyarországi választások után kellene megállapodni. Ismeretes, hogy a magyar és általában a visegrádi álláspont teljesen elutasító ebben a kérdésben.
 
A dublini téma exponálása EU-források szerint elmozdulást jelez az Európai Tanács eddigi, a konfliktusos témákat jobbára kerülő hozzáállásában, és az EU-n belüli általános légkör enyhülését látva Donald Tusk most elérkezettnek látja az időt arra, hogy az általa elnökölt testület beleálljon olyan ellentmondásos dossziék megvitatásába is, amelyekről minisztereik már huzamosabb ideje képtelenek zöld ágra vergődni.
 
Diplomaták a menekültügyi politika reformja mellett ilyen témák közé sorolják a digitális szabályozási dossziét vagy a kereskedelmi dömpingellenes uniós intézkedéseket. A Tusk-terv (hivatalosan a Vezetők útiterve) menetrendeket is kijelölő célokat tartalmaz majd a kényes dossziék lezárására. Az útiterv elfogadása a csúcs péntek reggeli napirendjének része, mielőtt az EU27-ek külön is asztalhoz ülnének, hogy áttekintsék a Brexit-tárgyalások állását. Donald Tusk már néhány nappal ezelőtt világossá tette, a tárgyalási folyamat felgyorsulásának dacára nem látja teljesülni azokat a feltételeket, amelyek alapján az Európai Tanács döntést hozhatna a megbeszélések jövőbeli viszony alakulásáról szóló, második szakaszára való átlépésről.
 
Az állam- és kormányfők ezzel együtt és a brit kormánynak teendő gesztusként arra fogják felkérni pénteken az Európai Bizottság EU főtárgyalóját, hogy készítse el a mandátumtervezetet a tárgyalások második szakaszára és a brit kilépés utáni átmeneti időszakra vonatkozóan. Mindezt azért, hogy a felek ne veszítsenek időt, ha – miként abban az EU részéről reménykednek – decemberre mégis sikerülne áttörést elérni a brit válásról szóló tárgyalásokon.
 
A meglehetősen zsúfolt csúcsprogram részeként a vezetők újfent mérleget vonnak majd a migrációs válság kezelésének külső aspektusairól, észrevételezve azt, hogy az utóbbi három hónapban 64 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához képest a Földközi-tenger középső medencéjében Olaszországba érkező illegális migránsok száma.
 
Tusk arra is rá szeretné venné a tagállamokat, hogy az előrehaladás érdekében nyúljanak mélyebben a zsebükbe és fizessék ki az EU-Afrika pénzügyi alapnak korábban odaígért forrásokat. Miként EU-források megjegyzik, a pénzek kifizetését hátráltatja, hogy több tagállam sem igazán bízik a mechanizmus és a módszer hatékonyságában.
 
A csúcsesemény egyik legnagyobb érdeklődéssel kísért napirendi pontja lesz a Törökországhoz fűződő kapcsolatok jövőjéről szóló vita, amit eredetileg Angela Merkel kezdeményezett azzal a céllal, hogy a tagállamok foglaljanak állást az EU-török felvételi tárgyalások esetleges leállításáról vagy felfüggesztéséről. Donald Tusk és munkatársai ugyanakkor nem készülnek arra, hogy az Európai Tanács külön következtetéseket is elfogadjon a török vitáról. A vezetők Észak-Koreáról, az iráni nukleáris programról és a szabadkereskedelemről is eszmét cserélnek majd.
 
Egy magas rangú EU-forrás ugyanakkor cáfolta a Der Spiegel információját, ami tudni vélte, hogy a jogállamiság EU-n belüli helyzete is téma lesz az ülésen. A BruxInfo úgy tudja, hogy korábban a német kormány valóban jelzett ilyen szándékot, de időközben elállt tőle.
 
A kiküldött munkavállalókról szóló irányelv módosítása sem kerül a vezetők elé, a hivatalos magyarázat szerint azért, mert a vezetők egy esélyt akarnak adni a foglalkoztatási tanácsnak, amely október 23-án rugaszkodik neki a megállapodásnak.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Tuskék gondolatban már leírták a menekültkvótát
  • Ha az EP-n múlna, a jövőben is lenne kötelező menekültkvóta
  • Összefüggést lát az EB alelnöke a jogállam és a kifizetések között
  • A gyakorlat dönti el, mi lesz az EU szociális pilléréből
  • Új kezdeményezések várhatók a nők egyenjogúságának előmozdításáért
Twitter
Facebook