Feje tetejére állítanák az uniós áfa-rendszert

Brüsszel, 2017. október 4.
Az uniós áfa-szabályozás mélyreható reformját kezdeményezte szerdán az Európai Bizottság. A jövőben a határon túli tranzakciók sem mentesülnének az adófizetési kötelezettség alól, és az adó végső összegét mindig a végfogyasztó tagállamában kellene befizetni, a helyi adókulcsnak megfelelő összegben.
Az általános forgalmi adóra vonatkozó, több évtizede átmenetinek számító uniós szabályozás radikális reformjára terjesztett elő javaslatot szerdán az Európai Bizottság.

A főleg az áfa-csalások visszaszorítását előirányzó új rendszerben a határokon átnyúló adás-vételi ügyletek sem élveznének többé adómentességet (jelenleg 0%-os áfa terheli ezeket), az adó végső összegét pedig az utolsó vásárló (végfogyasztó) tagállamában kellene befizetni a helyi adókulccsal összhangban.
 
A hozzáadottérték-adó 2015-ben több mint 1 billió euró összegű bevételt eredményezett az EU-ban, ami az uniós GDP 7%-ának felel meg. A jelenlegi rendszer azonban, mely 1993-ban átmeneti rendszerként lépett életbe, az eddigi reformok ellenére nem képes megfelelni a globális, digitális és mobil gazdaság fejlődéséből adódó kihívásoknak. Széttagolt és túlontúl bonyolult a tagállami határokon átívelő üzleti tevékenységet folytató cégek szempontjából, melyeknek száma folyamatosan bővül. További hátránya, hogy tág teret enged a csalásnak: eltérő adóelbánásban részesíti a belföldi és a tagállamok közötti tranzakciókat, és lehetővé teszi, hogy az adó megfizetése nélkül lehessen árukat és szolgáltatásokat beszerezni az egységes piacon.
 
Az Európai Bizottság ezért terjesztett elő javaslatokat a szabályozás megreformálására. A Bizottság állítása szerint az áfa-ra vonatkozóan az utóbbi negyedszázad legnagyobb szabású reformját készíti elő azzal a céllal, hogy a szabályozás a kormányzati szereplők és a cégek számára egyaránt hatékonyabbá és korszerűbbé váljon.

Összességében a tagállamok a jelenlegi rendszerben évente több mint 150 milliárd euró összegű bevételtől esnek el, amelyet, ha befolyna, iskolák építésére, az úthálózat fejlesztésére és az egészségügy korszerűsítésére fordíthatnának.

Becslések szerint ebből a 150 milliárd euróból mintegy 50 milliárd euró – uniós polgárokra vetítve fejenként évi 100 euró – vész el tagállamok közötti határokon átívelő tranzakciók kapcsán megvalósuló adócsalás miatt. A Bizottság arra számít, hogy a most előterjesztett reformoknak köszönhetően 80%-kal csökken majd ez a veszteség.
 
Brüsszel úgy látja, hogy a reformmal a vállalkozások is jól fognak járni. A tagállamok közötti határokon átívelő üzleti tevékenységet folytató vállalkozásoknak a csak belföldön értékesítő cégekhez képest jelenleg 11%-kal több kiadásuk van abból eredően, hogy eltérő tagállami jogszabályoknak kell megfelelniük. Az adórendszer egyszerűsítése és korszerűsítése becslések szerint mintegy 1 milliárd euró összegű költségcsökkenést eredményezne a számukra.
 
A Bizottság javaslata arra irányul, hogy a jövőben a tagállamok egyikéből a másikba irányuló áruértékesítés ugyanolyan módon legyen megadóztatva, mint az egyes tagállamokon belüli árukereskedelem. Ez alapjaiban fogja megújítani a szabályozást, és végleges áfa-rendszer kialakítását eredményezi majd az EU-n belül.
 
A javasolt rendszer tartópillérét az alábbi négy alapelv jelenti:
 
Csalás elleni küzdelem: ezentúl a cégek által tagállamok között lebonyolított kereskedelemben is be kell majd fizetni a hozzáadottérték-adót, szemben a jelenlegi adómentességgel.

Egyablakos ügyintézés: a termékeiket tagállami határokon átívelően értékesítő cégek a jövőben egy külön erre szolgáló online portálon – a saját anyanyelvükön, azonos szabályok szerint és megadott dokumentummintákat kitöltve – intézhetik majd az adó bevallásával és –befizetésével kapcsolatos ügyeiket a saját hazájukban.

Nagyobb következetesség: a rendszer a célország elvén fog alapulni, azaz az adó végső összegét mindig a végső fogyasztó tagállamában kell befizetni, a helyi adókulcsnak megfelelő összegben.

Kevesebb adminisztratív teher: a számlázási szabályok egyszerűsítése révén a terméket értékesítő kereskedők a jövőben saját országuk szabályai szerint állíthatják ki a számlákat akkor is, ha tagállami határokon átívelő kereskedelmet folytatnak, azaz nem kell ún. összesítő nyilatkozatot benyújtaniuk.

Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook