A Bizottság reagálhat az új nemzeti konzultációra

Brüsszel, 2017. október 2.
Az Európai Bizottság – amely egyszer júliusban már hivatalosan cáfolta a Sorosnak tulajdonított migrációs forgatókönyvet – mérlegeli a Soros-tervről szóló új magyar nemzeti konzultációt, de a válaszadás időzítésére fenntartja magának a jogot – közölte hétfőn a testület szóvivője.
Brüsszel mérlegeli a Soros-terv néven elindított új magyar nemzeti konzultáció miatt kialakult helyzetet, és fenntartja magának a jogot arra, hogy akkor és úgy válaszol, ahogy azt jónak tartja. Ezt közölte hétfőn újságírói kérdésre válaszolva Margarítisz Szkinasz, az Európai Bizottság szóvivője.
 
A szóvivő hozzátette, hogy a Bizottság nem barát vagy ellenségképek mentén működik és végzi a tevékenységét. „Nyomon követjük a helyzet alakulását és fenntartjuk magunknak a jogot arra, hogy újra válaszoljunk” - szögezte le Szkinasz.
 
Frans Timmermans, a testület első alelnöke idén júliusban egy ízben már közleményben cáfolta azokat – a szerinte kormányzati tényezők által is gerjesztett – híreszteléseket, melyek szerint Brüsszel Soros György állítólagos forgatókönyvét hajtaná végre „évi egymillió migráns Európába történő behozatalával”.
 
Timmermans akkor leszögezte: ez az állítás „annyira nevetséges, hogy már-már zavarba ejtő reagálni rá”, de tekintettel arra, ahogy a fenti információ terjed Magyarországon, a Bizottságnak nincs más választása, mint hogy közvetlenül válaszoljon rá.
 
A Bizottság első alelnöke júliusban sajnálatosnak nevezte, hogy egyéb csatornák mellett kormányzati körökön keresztül is terjed az az állítás, miszerint az Európai Bizottság részt venne az évi egymillió bevándorló betelepítésére irányuló terv megvalósításában.
 
„Brüsszel nem hajtja végre sem Soros úr, sem mások állítólagos terveit. Az Európai Bizottság független módon az európai érdekekért dolgozik és azokért az európai polgárokért, akiket szolgál” - hangsúlyozta a július közepén kiadott nyilatkozat.
 
Timmermans akkor arra is rámutatott, hogy az EU menekültügyi hivatala (ami egyelőre csak javaslat formájában létezik) nem része egy olyan tervnek, amelynek az lenne a célja, hogy megfossza a tagállamokat attól a joguktól, hogy kit fogadjanak be. Aláhúzta, hogy minden egyes egyéni menedékjogi kérelemről a tagállamok döntenek, és emlékeztetett arra, hogy Magyarországot 1294 személy Olaszországból és Görögországból történő befogadására kérték.
 
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU az elmúlt két évben erőfeszítéseket tett a külső határok megerősítésére és azoknak az embereknek a visszaküldésére, akiknek nincs joguk a nemzetközi védelemre. „Lesújtunk az illegális bevándorlása, és az embercsempészek ördögi üzleti modelljére, és a migrációs nyomás gyökereit próbáljuk kezelni” - tette hozzá.
 
„Az európaiak megérdemlik, hogy megismerjék az igazság tényeken alapuló teljes szeletét. Ez az egyetlen módja annak, hogy olyan döntéseket hozzunk, amelyek a szolidaritást nem csak szavakba öltik, hanem konkrét cselekvésre fordítják” - szögezte le júliusi nyilatkozatában az Európai Bizottság első alelnöke.

A Bizottság még áprilisban a Brüsszel megállítására felszólító nemzeti konzultációs kérdőívet is megválaszolta, tételesen cádolni igyekezve az abban megfogalmazott állításokat.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Szabad az út az EU-brit tárgyalások második szakasza előtt
  • Az Európai Bíróság elé kerülnek a magyar dossziék
  • Szópárbaj az EP-szakbizottsági meghallgatáson Magyarországról
  • Folytatódik az eljárás a magyar menekültügyi szabályok ügyében
  • Újabb fórumot járt meg az ukrán törvény körüli vita
Twitter
Facebook