Új áttelepítési program és Schengen-reform a láthatáron

Két év alatt 50 ezer nemzetközi védelemre jogosult személy önkéntes áttelepítésére terjesztett elő javaslatot szerdán az Európai Bizottság, amely a schengeni határellenőrzési kódex kiigazítását is kezdeményezte a belső határellenőrzés időtartamának meghosszabbítása érdekében. Közben szeptember 26-án éjfélkor lejárt a menekültek kötelező elosztására vonatkozó átmeneti mechanizmus.
Új áttelepítési programra terjesztett elő javaslatot szerdán az Európai Bizottság, amelynek keretében a tagállamoknak két év alatt önkéntes alapon legalább 50 ezer nemzetközi védelemre jogosult személyt kellene átvenniük harmadik országokból. Dmitrisz Avramopulosz, migrációs ügyi biztos bejelentésének értelmében a testület 500 millió eurót különített el a tagállamok áttelepítési erőfeszítésének támogatására.
 
A javaslat részét képezi a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseinek, hogy „életképes, biztonságos és jogszerű” alternatívákat kínáljon azok számára, akik csempészhálózatok kezébe kerülve kockáztatják életüket. A mostani ajánlás a 2017. július 4-én elindított, áttelepítésre vonatkozó kampány folytatása és kiegészítése, amelynek jegyében 11 tagállam eddig 14 000 fő áttelepítésére jelzett készséget. Az uniós biztos szerint az áttelepítésben résztvevő menedékkérők száma már eléri a 23 ezret.
 
Az eredetileg tervezett 120 ezer főhöz képest ugyanakkor csak közel 30 ezer menedékkérőt osztottak el a tagállamok a szeptember 26-i határidő lejártáig az ideiglenes kötelező menekültkvóta terhére. A két évre szóló ideiglenes áthelyezési mechanizmus szeptember 26-án járt le, ami azt jelenti, hogy az aznap éjfélig Olaszországba és Görögországba érkező, nemzetközi védelemre jogosult személyek vehetnek részt benne. Brüsszelben emlékeztetnek rá, hogy ténylegesen jó, ha 40 ezer főt érinthet a mechanizmus.
 
Sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy a Bizottság kész-e az Európai Bíróság elé vinni Magyarországot, Csehországot és Lengyelországot a kötelező menekültkvóta végrehajtásának megtagadása miatt, Dmitrisz Avramopulosz közölte, hogy ő továbbra is a párbeszédet részesíti előnyben. Úgy vélekedett, hogy az Európai Bíróság ítélete bebizonyította, hogy az áthelyezési mechanizmus érvényes és jogszerű. „A bíróság ítélete lehetőséget kínál ezeknek a tagállamoknak is arra, hogy szolidaritást mutassanak. Az ajtó nyitva áll az előtt, hogy ők is megtegyék hozzájárulásukat a következő hónapokban” - mondta.
 
A Bizottság több más új kezdeményezést is bejelentett. Új intézkedéseket javasolt az EU visszatérési politikájának hatékonyabbá tételére. Tekintettel arra, hogy a visszaküldési arány továbbra sem kielégítő (2014–2015-ben kb. 36%) és a közeljövőben a becslések szerint mintegy 1,5 millió főnek kell visszatérnie az uniós tagállamokból, a Bizottság minden téren javasolja a visszatérést célzó erőfeszítések fokozását. Az Európai Határ- és Parti Őrségen belül működő visszatérési osztályt jelentősen megerősítik annak érdekében, hogy az ügynökség ténylegesen képes legyen a visszatérések uniós szintű igazgatásának koordinálására.
 
A testület a legális bevándorlásra irányuló kísérleti projektek elindítását is bejelentette abból a célból, hogy az illegális migráció a tagállamok szükségleteit kielégítő gazdasági migrációvá alakuljon át. A kísérleti projektek kezdetben azokra a harmadik országokra összpontosulnának, amelyek bizonyították együttműködési készségüket az irreguláris migráció elleni küzdelemben és a migránsok visszafogadásában.
 
A Bizottság a schengeni határellenőrzési kódex „naprakésszé tételét” is javasolta abból a célból, hogy a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető, kialakuló és tartós veszélyek kezelése érdekében az ideiglenes belső határellenőrzés visszaállítására vonatkozó szabályokat a tagállami szükségletekhez igazítsa. A Bizottság ezért a Schengeni határellenőrzési kódex 25. és 27. cikkében előírt határidő egy évre történő módosítását javasolja (hat hónap helyett). A tagállamok kivételes esetben meg is hosszabbíthatják az ellenőrzéseket, amennyiben ugyanaz a veszély egy éven túl is fennáll, és ha azt a területükön belül hozott arányos rendkívüli nemzeti intézkedésekkel – például szükségállapot elrendelésével – is megpróbálták kezelni.
 
Avramopulosz szerint a Bizottság javaslata kényes egyensúlyt teremt a személyek szabad mozgása és a tagállamok biztonságára leselkedő fenyegetések között. A biztos ugyanakkor cáfolta, hogy a Bizottság a belső határellenőrzések meghosszabbítására terjesztett volna elő javaslatot. „Egy rendszert javaslunk, miközben tiszteletben tartjuk a schengeni elveket” - tette hozzá.
 
Avramopulosz elmondta, hogy először is szigorúbb eljárásokat és védintézkedéseket javasolnak. Másodszor a tagállamokat arra köteleznék, hogy összehangolják intézkedéseiket más tagállamokkal. Végezetül pedig világos paramétereket, feltételeket és korlátozásokat is tartalmaz a javaslat.

Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook