Magyar kiállás az EU-Tanács ülésén Varsó mellett

Magyarország változatlanul helyteleníti, hogy az EU-miniszterek ülésén valamely országot kipécézzenek és egyfajta boszorkányüldözést rendezzenek ellene – jelentette ki Takács Szabolcs magyar EU-ügyi államtitkár annak kapcsán, hogy a tagállamok minisztereinek hétfői brüsszeli ülésén ismét téma volt a lengyelországi „jogállam helyzete”.
A „lengyel kérdés” ezúttal sem a hivatalos napirendi pontok között, hanem az „egyebeknél” jött elő, amikor ennek részeként Frans Timmermans, az Európai Bizottság első elnökhelyettese – egyúttal az alapvető jogok témakörének felelőse a testületben – tájékoztatta a tagországok delegációit a lengyel kormány és a Bizottság között immár második éve folyó jogállamisági vita aktuális állásáról. (Mint emlékezetes, a nézeteltérés középpontjában a lengyel alkotmánybíróság működésének szabályozása, valamint a lengyel bírák függetlensége áll.)

Timmermans után a lengyel miniszter – Konrad Szymanski – ismertette a helyzet lengyel értelmezését, elutasítva a bizottsági beavatkozás jogosságát. Szymanski egyúttal „szerencsétlen időzítésnek” minősítette az ügy hétfői megvitatását, lévén Varsóban ugyanekkor állt elő új javaslatával Andrzej Duda lengyel államfő az általa nyáron alá nem írt két törvénytervezet lehetséges alternatíváiról.

A témához a miniszteri ülésen sokan hozzászóltak, és a végső konklúzió a legtöbb esetben az volt, hogy szorgalmazták a Varsó és az Európai Bizottság közötti konzultáció folytatását, és a mielőbbi közös nevezőre jutást. A 7. cikk szerinti eljárás Varsó elleni megindításának kérdése nem merült fel.

Takács Szabolcs utóbb brüsszeli magyar újságíróknak elmondta, hogy a vitában egyes felszólalók kiemelt jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy az Európai Uniót értékközösségnek is tekintsék, ez azonban a magyar államtitkár szerint „nem lehet ok arra, hogy valamely tagállamot pellengérre állítsanak”.

A tagországoknak szuverén joguk saját rendszerüket a maguk prioritásai szerint alakítani, ha pedig ennek következtében az EU alapszerződésétől eltérő intézkedést hoznak, akkor ennek orvoslására a szerződés világos jogi mechanizmusokat jelöl meg, mint például a kötelezettségszegési eljárás megindítása – mutatott rá Takács Szabolcs, aki szerint a „lengyel ügy” mostani EU-tanácsi megvitatása több szempontból is problematikus volt.

Magyar megítélés szerint egyfelől a lengyel kormányon számonkért intézkedések legfeljebb csak jogi, nem pedig politikai kérdéseket kellene, hogy felvessenek. Másfelől, magának a tanácsi vitának a tényleges státusza sem világos. „Mégiscsak furcsa volna, ha mostantól a különböző bizottsági kötelezettségszegési eljárások témáit behoznák az általános ügyi miniszteri tanácsülésre is” – jegyezte meg az államtitkár, és utalt arra, hogy ezt ilyen formában igazából az alapszerződés semmilyen előírása nem támogatja.

Az EU-tanács amúgy 2014 decemberében - alapelvek részletesen listájának lefektetése mellett - létrehozott egy „jogállamisági politikai párbeszéd-mechanizmust”, amelynek keretében évente vitát folytatnak valamilyen jogállamisági vonatkozás európai uniós érvényesüléséről, (legközelebb az EU-miniszterek októberi ülésén lesz ilyen „tematikus párbeszéd” a tagországok delegációi között). Ez azonban sohasem konkrét országra, hanem témára irányul, (értesülések szerint októberben ez a média lehet majd).

A hétfői tanácsülésen amúgy az októberi EU-csúcs előkészítése volt a kiemelt téma, ezen belül is egyebek között a migrációs válságkezelés aktuális állása. Takács Szabolcs szerint a résztvevők körében láthatóan egyetértés volt a tekintetben, hogy elsősorban arra célszerű összepontosítani, ahol azonos, vagy közeli véleményen vannak a tagországok: mint a külső határok védelmének erősítése, a menekültek visszaküldése, a biztonságos harmadik országok listájának véglegesítése, vagy a migrációs forrás- és tranzit országokkal való szorosabb együttműködés. Mindez közvetve azt is jelenti, hogy a dublini rendszer reformja – jóllehet, a mostani ülésen is akadtak küldöttségek, amelyek nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek is – tovább halasztódik.

A magyar EU-ügyi államtitkár az utóbbi kapcsán úgy fogalmazott, hogy – bár az Európai Tanács tavaly decemberben még idén júniust jelölte meg határidőnek, amin azonban már bőven túl vannak -, sem az októberi, de nagy valószínűséggel még a decemberi EU-csúcs sem hozhat még megoldást a dosszié jövőjét illetően.

A magyar álláspont egyébként ez ügyben továbbra is az, hogy „addig nem reális és nem is felelős dolog Dublin reformjával foglalkozni, amíg a menekültválság külső dimenziói nincsenek hatékonyan kezelve” – fejtette ki a Takács Szabolcs.

A magyar kormány igazából azt szeretné, ha mind a dublini rendszer reformjáról, mind pedig a Schengen-kódex módosításának a szándékáról (amelyik lehetővé tenné az egyoldalú tagállami határellenőrzés akár négy évre történő elhúzását is) első körben legfelsőbb – politikai – szinten folytatnának egyeztetést, és csak miután itt (EU-csúcs szinten) valamilyen elvi megállapodásra jutottak, utalnák a dossziét a hagyományos EU jogalkotási folyamathoz. (Szakértők megjegyzik, hogy ennek a megközelítésnek - a kérdés politikai/stratégiai súlyának demonstrálása mellett – sokak szemében megvan az az előnye is, hogy míg a jogalkotásért felelős EU-tanács többnyire többségi szavazással hoz döntéseket, addig az állam- és kormányfőket magában foglaló Európai Tanácsban alaphelyzetben a konszenzus elérését tekintik prioritásnak.)

Végül a miniszterek – délután, immár huszonhetes körben - értékelték a Brexit-tárgyalás állását is. Értelemszerűen téma volt Theresa May múlt pénteki firenzei beszéde, amit magyar szenpontból Takács Szabolcs „konstruktív hozzájárulásként” minősített. „Olyan részletekre is fény derült benne, amelyek eddig nem voltak világosak” – mutatott rá a magyar államtitkár, aki szerint a huszonhetek most azt szorgalmazták, hogy a brit kormányfő felvetéseit mielőbb „forgassák be” a tényleges tárgyalások menetébe.

Kérdésre válaszolva amúgy Takács Szabolcs elismerte, hogy a magyar érdek az lenne, ha az EU-brit tárgyalás mielőbb átléphetne a jövőbeni kapcsolatok megvitatását célzó szakaszba, de – tette hozzá – „tiszteletben tartjuk a huszonhetek egységes álláspotjának az elsődlegességét”.

Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook