EU-szinten készítik elő a "Facebook-adót"

Brüsszel, 2017. szeptember 22.
Megtette az első jelentős lépést az Európai Bizottság a digitális gazdaságban tevékenykedő cégek által realizált nyereség méltányos megadóztatása felé, amikor közleményben ismertette a szándékait. A digitális cégek tényleges adókulcsa becslések szerint csak a fele, vagy még annál is kisebb része a hagyományos vállalatokénak.
A robbanásszerű tempóban fejlődő digitalizációra válaszul az Európai Bizottság egy közleményben vázolta fel az elképzeléseit arról, hogyan biztosítsák a digitális iparágban realizált óriási nyereségek tisztességes megadóztatását.
 
Mint arra a Bizottság közleményében rámutat, az adóügyi keretrendszer mára túlhaladottá vált. A hatályos adószabályok, melyeket a jogalkotók a hagyományos gazdaság igényeinek megfelelően alakították ki, alkalmatlanok olyan tevékenységek adóügyi szabályozására, amelyek egyre nagyobb mértékben nem materiális javakon és adatokon alapulnak. Mindez azzal jár, hogy az Unióban működő digitális vállalkozások ténylegesen jóval kisebb adókulcs szerint adóznak, mint a hagyományos cégek.
 
A Brüsszel által közölt adatok szerint egy, egyszerre több országban is aktív internet-alapú vállalkozás átlagosan effektíve 10,1 százalékos adókulccsal adózik, ami a hagyományos iparágakban tevékenykedő cégek tényleges adókulcsának kevesebb mint a fele (ubbiak tényleges adókulcsa 23,2%).
 
A Facebook, az Amazon, a Google és az internetes gazdaság más óriásai mára a tőzsdén legmagasabban jegyzett 20 cég tőkéjének 54 százalékát birtokolják. 2006-ban még csak egy digitális cég volt a tőkekapitalizáció szempontjából a top 20-ban. Egy évtizeddel később már 9. 2008 és 2016 között az öt legfontosabb e-kereskedő bevételei éves átlagban 32 százalékkal nőttek.
 
A most kiadott közlemény célja, hogy az EU következetesen kezelje a digitális gazdaság megadóztatásának kérdését. A Bizottság várhatóan már 2018 tavaszán jogalkotási javaslatot fog kidolgozni a digitális gazdaságban megtermelt nyereség megadóztatásának uniós szabályozására.
 
A közlemény szerint legelőször is arra kell törekedni, hogy végbemenjen a nemzetközi adószabályok mélyreható reformja, ez ugyanis elősegítené, hogy a nyereség megadóztatására ott kerüljön sor, ahol az értéket megtermelték. Amíg globális szinten nem tapasztalható megfelelő mértékű előrelépés e tekintetben, az Uniónak saját megoldást kell találnia a digitális cégek nyereségének megadóztatására.
 
A Bizottság ezért felvázolja hosszú távú stratégiáját, és néhány – uniós és nemzetközi szinten már áttekintett – rövid távú megoldást is körvonalaz. Az ún. közös összevont társaságiadó-alap (CCCTB) a testület szerint például különösen jó alapot szolgáltat ahhoz, hogy megbirkózzanak a legfontosabb kihívásokkal, és olyan fenntartható, stabil és méltányos keretrendszert hozzanak létre, mely a jövőben az összes nagyvállalat megadóztatását biztosítani fogja. Tekintettel arra, hogy ennek a javaslatnak a megvitatása jelenleg is zajlik tagállami szinten, a végleges szabályok elfogadásakor a szabályozás hatályát könnyen ki lehetne terjeszteni a digitális gazdaság adóztatására.
 
A Bizottság egyúttal rövid távra szóló, gyors megoldást jelentő intézkedések – pl. célzott forgalmi adó és az EU egészére érvényes reklámadó – bevezetését is mérlegelni fogja.
 
Pillanatnyilag több elképzelés is létezik arról, hogyan lehetne biztosítani a digitális cégek tisztességes adóztatását. Az egyik francia példából táplálkozik, és netes cégek üzleti forgalma (és nem pedig a nyeresége) alapján (de a nyereségadóból levonhatóan) állapítaná meg az adót. Az elégséges, vagy tényleges minimum adó (a névleges adókulcshoz képest) koncepcióját a franciák és a németek már alkalmazzák, több-kevesebb sikerrel.
 
Egy másik elképzelés értelmében a digitális tranzakciókra vetnének ki adót. Az elsőhöz hasonlóan ez is a bevételek helyett a tranzakciókat célozná. Ennek egyik verziója a forrásadó, amit közvetlenül levonnának, valahányszor egy tranzakcióra sor kerül és az ügyfelek fizetnek a helyben nem bejegyzett, de jelentős üzleti forgalmat lebonyolító digitális cégnek.

Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook