Budapestnek nem sietős az eurócsatlakozás

Brüsszel, 2017. szeptember 18.
A pénzügyi források elosztásáról szóló bármilyen jövőbeli döntésnek konszenzuson kell alapulnia – közölte hétfőn Brüsszelben a magyar kormány nemzetközi szóvivője válaszul Angela Merkel kijelentésére, ami párhuzamot húzott a menekültügyi szolidaritás és a kifizetések között. Kovács Zoltán szerint Magyarországnak még sok a tennivalója, mielőtt csatlakozna az eurózónához.
Politikai zsarolásnak tekinti a magyar kormány nemzetközi szóvivője azokat a fenyegetéseket, amelyek az uniós kifizetések megvonását vagy csökkentését helyezik kilátásba a kötelező menekültkvótákról szóló tanácsi határozat végrehajtásának megtagadása miatt. Egy interjúban legutóbb a kampányoló Angela Merkel teremtett közvetlen kapcsolatot a menekültügyi szolidaritás és a kifizetések között. „A magyar álláspont szerint a pénzügyi forrásokról szóló bármilyen döntésnek konszenzuson kell alapulnia” - reagált hétfőn Brüsszelben újságírói kérdésre válaszolva Kovács Zoltán.
 
A kormányszóvivő elutasította a múlt szerdai parlamenti Juncker-beszédnek azt az elemét, ami (például adózási kérdésekben) további területekre terjesztené ki a minősített többséggel hozandó döntések körét. „Mi a konszenzuális döntésekben hiszünk” - húzta alá, hozzátéve, hogy az Európai Bizottság számos olyan problémát próbál most ezzel a megközelítéssel kezelni, amit – mint a kötelező menekültkvótákról szóló döntést – ő maga idézett elő. Kovács úgy vélekedett, hogy nem szabadna tovább csökkenteni a tagállami hatásköröket, és nagy körültekintéssel kellene eljárnia olyan területeken is, ahol szükséges lehet az integráció mélyítése.
 
A kormány szóvivője úgy látja, hogy a mag Európának nem kell szükségszerűen az eurózóna körül kialakulnia.
 
Ebben a pillanatban nem tartja magyar érdeknek, hogy kategorikusak legyenek az euróövezethez történő csatlakozásról (Juncker a viszonylag gyors bővítés mellett tört lándzsát beszédében). „Addig még sok a teendőnk, főleg a gazdasági versenyképesség javításában, hogy azonos feltételek mellett tudjunk tagok lenni” - mondta.
 
A szóvivő elmondta, hogy a magyar kormány elismeri az Európai Bíróság kötelező menekültkvótákról szóló tanácsi határozatát megerősítő ítéletét, de hozzátette, hogy az ország minden jogi és politikai eszközt be fog vetni minden ilyen kötelező mechanizmus ellen. Úgy vélekedett, hogy a kormány által két évvel ezelőtt hozott intézkedések, a határzár létesítése beváltották a hozzájuk fűzött reményeket és működőképesnek bizonyultak. Kovács szerint ugyanakkor Budapest nem vindikál magának dicsőséget emiatt.
 
A szóvivő szerint „Magyarországnak tiszta a lelkiismerete”, mert szavai szerint az elsők között hívta fel a figyelmet a migrációs hullámmal összefüggő problémákra és javasolt olyan megoldásokat, amelyek kiállták az idő próbáját. Orbán Viktor közelmúltban a Bizottságnak írt levelével kapcsolatban megjegyezte, hogy „számítunk az európai intézmények szolidaritására”.
 
Kérdésre válaszolva megismételte a miniszterelnök korábbi szavait, miszerint Budapest megvétózna bármilyen Lengyelországgal szembeni szankciót az esetleges 7-ik cikk szerinti eljárás során. Úgy vélte, hogy egyenlő mércével kellene megítélni a tagállamokat. Amikor arról kérdezték, hogy támogatna-e egy, a jogállamiságra kiterjedő uniós szintű nyomon követési mechanizmust, akkor válaszolta, hogy eddig nem láttak ilyen javaslatot.

Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook