A befektetési röntgen nem lesz kötelező

Brüsszel, 2017. szeptember 14.
A stratégiai szektorokba irányuló külföldi közvetlen befektetések átvilágítását célzó keret létrehozására tett javaslatot csütörtökön az Európai Bizottság. A kritikusok által protekcionista-gyanúsnak nevezett kezdeményezés Brüsszel szerint az átláthatóság növeléséről szól, és a tagállamokat nem korlátozza konkrét befektetési döntéseikben.
A hivatalos magyarázat szerint az EU kereskedelem iránti nyitottságával való visszaéléseket hivatott nagyobb átláthatóság révén megakadályozni a külföldi közvetlen befektetések átvilágítását célzó mechanizmus, amire csütörtökön terjesztett elő javaslatot az Európai Bizottság.
 
A kezdeményezés egy nagyobb kereskedelmi csomag részeként látott napvilágot, aminek többek között része szabadkereskedelmi tárgyalások megkezdése Ausztráliával és Új-Zélanddal, és egy, az EU által kitárgyalandó szabadkereskedelmi megállapodásokat megalapozó tanácsadó csoport létrehozása.
 
A most javasolt keret Jyrki Katainen bizottsági alelnök szerint egyértelmű kritériumokat rögzít majd azon tagállamok számára, amelyek rálátással szeretnének lenni olyan stratégiai ágazatokba irányuló külföldi tőkebefektetésekre, mint az energetikai hálózatok, európai kikötők és más kritikus infrastruktúrák. Mint arra az alelnök emlékeztetett, a WTO-szabályok lehetőséget adnak a külföldi befektetések szigorú ellenőrzésére, és szükség esetén korlátozására, amennyiben egy-egy ország biztonságáról és közrendjéről van szó.
 
A javaslat értelmében az átvilágítási mechanizmusban részt vevő országok a területükön a stratégiai ágazatokba eszközölt külföldi befektetésekről minden évben egy listát készítenek, amelybe betekinthetnek a partnereik és az Európai Bizottság is. Alapvetően olyan befektetésekről van szó, amelyek közvetve nem egy, hanem több tagállamot is érintenek, határokon átnyúló, európai kihatással rendelkeznek.
 
Bár az Európai Bizottság a rendelkezésre bocsátott adatok alapján véleményezheti a harmadik országok által egy tagállamban eszközölt beruházásokat, de a tagországok ezt nem lesznek kötelesek figyelembe venni.
 
Jelenleg 12 uniós tagállam vizsgálja szisztematikusan a stratégiai ágazatokba irányuló külföldi befektetéseket. A mechanizmusban való részvétel azonban nem lesz kötelező senki számára.
 
Jyrki Katainen több konkrét példát is megemlített, amelyek esetében európai hozzáadott értéke lehet a nagyobb átláthatóságnak. Ilyen például az európai navigációs projekt, a Galileo, vagy az EU2020-as uniós innovációs programból támogatott infrastruktúra fejlesztések is. A határokon átnyúló energiahálózatokban szerzett külföldi érdekeltségek is potenciális alanyai lehetnek egy ilyen átvilágításnak. Ha egy harmadik ország cége bevásárolja magát egy átviteli hálózatba, az önmagában nem probléma. De, mi van akkor, ha kiderül, hogy a hálózat egészében kulcspozíciókkal rendelkezik, és így végső soron ellenőrzése alatt tarthat európai stratégiai infrastruktúrákat?
 
Hasonlóan a transz-európai hálózatfejlesztési program (TEN-T) finanszírozott közlekedési és egyéb infrastruktúrák, kikötők is ebbe az érzékenyebb kategóriába tartozhatnak.
 
„Mindez nem jelenti azt, hogy korlátozni akarnánk a külföldi befektetéseket. De, jobb, ha tudjuk, hogy milyen vásárlókkal állunk szemben” - közölte a Bizottság alelnöke, hozzátéve, hogy az EU eztán is az egyik legnyitottabb hely marad a világon a kereskedelemmel szemben.
 
Az Európai Bizottság csütörtökön jóváhagyta az EU és Ausztrália, illetve az EU és Új-Zéland között kötendő szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozó tárgyalási mandátumot, ami a tagállamok elé kerül jóváhagyásra. Miként arra Cecilia Malmström, kereskedelmi biztos rámutatott, a tárgyalási mandátum egyelőre nem terjed ki a szeptember 21-én ideiglenesen hatályba lépő EU-Kanada, vagy a már kitárgyalt EU-Japán kereskedelmi egyezményben is szereplő vitarendezési mechanizmusra. Ennek oka, hogy az EU még nem vonta le a gyakorlati következtetéseket a Szingapúrral kötött egyezményről hozott bírósági ítéletből, ami elismerte az ilyen átfogó kereskedelmi megállapodások vegyes természetét.
 
A helyzet tisztázásáig a Bizottság jobbnak látta kizárólag olyan elemekre mandátumot kérni a tanácstól, amelyek tisztán EU-hatáskörbe tartoznak, és így nem kerülnek a tagállami és a regionális parlamentek górcsöve alá. A bírósági ítélet szerint tipikusan ilyen kérdésnek számít a vitarendezési mechanizmus kérdése is. A svéd kereskedelmi biztos érvelése szerint a régi típusú, választott bíróságokon alapuló vitarendezés mára elavult, az új rendszer felállásáig pedig jobb, ha inkább egyelőre mellőzik ezt a pontot a szabadkereskedelmi tárgyalásokon.
 
A Bizottság egyébként éppen csütörtökön fogadta el az uniós mandátumot azokra a tárgyalásokra, amelyek egy multilaterális beruházásvédelmi bíróság létrehozását célozzák.
 
Az EU az utóbbi időben felpörgette a kétoldalú szabadkereskedelmi egyezményekről a tárgyalásokat, ilyen választ adva a Trump-adminisztráció egyre inkább bezárkózó, protekcionista kereskedelmi politikájára. Az EU-Kanada megállapodás (CETA) szeptember 21-én lép hatályba ideiglenesen, Vietnammal és Szingapúrral lezárultak a tárgyalások. Japánnal politikai szintű megállapodás született és a várakozások év végéig lezárul a folyamat. Mexikóval és a Mercosurral 2017 vége előtt véglegesíthetik az alkut, a Chilével folytatandó tárgyalások elkezdéséhez pedig a mandátum jóváhagyására vár a Bizottság.
 
Cecilia Malmström szerint az Ausztráliával és az Új-Zélanddal kötendő szabadkereskedelmi megállapodás harmadával növelheti a két országba irányuló uniós exportot.

Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook