Új szintre lépett a jogi kötélhúzás Brüsszel és Varsó között

A második szakaszba léptette kedden az Európai Bizottság a bíróságok függetlenségét érintő egyik lengyel törvény miatt nyáron indított kötelezettségszegési eljárást. Brüsszel a női és férfi bírák eltérő nyugdíjkorhatárát és a lengyel igazságügy-miniszter bírák kinevezésébe való beleszólásának lehetőségét kifogásolja.
Nem sikerült meggyőznie Varsónak az Európai Bizottságot, hogy a rendes bíróságok szervezetéről szóló, júliusban megszavazott törvény nem sért uniós jogot. A testület ezért keddi ülésén úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld a lengyel kormánynak, a második szakaszba léptetve ezzel a kötelezettségszegési eljárást.
 
Ebben az Európai Bizottság fenntartja azt az álláspontját, miszerint a lengyel törvény nem egyeztethető össze az uniós joggal. Azáltal ugyanis, hogy eltérő nyugdíjkorhatárt vezet be a női (60 év) és a férfi (65 év) bírák esetében, a nemi hovatartozás alapján történő megkülönböztetést valósít meg. Ez a bizottság szerint ellentétes az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 157. cikkével és a foglalkoztatás területét érintő nemek közötti egyenlőségről szóló 2006/54/EK irányelvvel.
 
A Bizottság szerint az is jogi aggályokat vet fel, hogy az igazságügyi miniszter mérlegelési jogkört kap a nyugdíjkorhatárt elért bírák megbízatásának meghosszabbítása, valamint a bíróságok elnökeinek elbocsátását és kinevezését, és ezek a rendelkezések aláássák a lengyel bíróságok függetlenségét, megsértve az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 19. cikkének (1) bekezdését, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkével összefüggésben kell értelmezni.

Brüsszel úgy látja, hogy az új szabályok lehetőséget adnak az igazságügyi miniszter számára, hogy befolyást gyakoroljon az egyes bírákra, különösen a bírák megbízatásának meghosszabbítására vonatkozó homályos kritériumok és a meghosszabbításra vonatkozó döntés meghozatalával kapcsolatos határidő hiánya révén, és ezáltal aláássák a bírák elmozdíthatatlanságának elvét. A bírósági elnökök felmentésével és kinevezésével kapcsolatos mérlegelési jogkör pedig lehetőséget ad az igazságügyi miniszter számára, hogy befolyást gyakoroljon ezekre a bírákra, amikor azok az uniós jog alkalmazását érintő ügyeket bírálnak el.

A lengyel hatóságoknak mostantól egy hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy meghozzák az indokolással ellátott véleménynek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket. Ha a lengyel hatóságok nem hoznak megfelelő intézkedéseket, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bírósága elé terjeszti az ügyet.

Miként arra közleményében a testület rámutat, ez a kötelezettségszegési eljárás nem érinti a Bizottság által 2016 januárjában indított, folyamatban lévő jogállamisági párbeszédet. A Bizottság 2017. július 26-án kiegészítő (harmadik) jogállamisági ajánlást adott ki, amely több más kérdés mellett erre a törvényre vonatkozott.
 
Timmermans első alelnök szeptember 25-én a Bizottság nevében tájékoztatni fogja az Általános Ügyek Tanácsát a jogállamisági párbeszéd jelenlegi állásáról.

Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook