A kvótaítélet és ami utána jöhet

Brüsszel, 2017. szeptember 4.
Jogilag ugyan tiszta helyzetet teremthet a kötelező menekültkvóta ügyében az Európai Bíróság szerdai döntése, de az ítélet végrehajtásáig még van lehetőség jogi és politikai manőverekre. A papírforma szerint a bírói testület elutasítja majd a magyar és a szlovák keresetet, de a közelmúltban éppen két hasonló témájú ügyben az Európai Bíróság a főtanácsnoki indítvánnyal ellentétes álláspontra helyezkedett.
A legtöbben arra számítanak, hogy az Európai Bíróság szeptember 6-ra beharangozott ítéletében a főtanácsnok július végi indítványával összhangban elutasítja majd a magyar és a szlovák kormány által a kötelező ideiglenes menekültkvótáról szóló tanácsi határozat megsemmisítése céljából benyújtott keresetet. Ha a papírforma érvényesül, fellebbezésnek nincs helye, és a magyar kormánynak a vonatkozó eljárások figyelembevételével elvileg be kellene fogadnia Olasz- és Görögországból 1294 menekültet.
 
A valóságban azonban nem ennyire egyértelmű a helyzet, hiszen egyfelől kevés kivétellel eddig egyetlen uniós tagállam sem teljesítette teljes mértékben a számára előírt menekültkvótát. Erre valószínűleg nem is lenne szükség, hiszen a kérdéses tanácsi döntésben foglalt 120 ezer főnél jóval kevesebb személy jogosult részt venni az ideiglenes áthelyezési mechanizmusban.
 
Másfelől a bírósági ítélet előreláthatóan nem teremt majd bizonyosságot abban a vitatott kérdésben, hogy tulajdonképpen meddig is kell alkalmazni a menedékkérők tagállamok közötti elosztásáról szóló döntést. A tanácsi határozat érvénye ugyanis két év után, szeptember végén lejár. És bár az Európai Bizottság jogi álláspontja szerint a határidő lejárta sem mentesíti a kormányokat a végrehajtás kötelezettsége alól, ezzel azonban mások nem szükségszerűen értenek egyet. Ad absurdum még az sincs kizárva, hogy ez a kérdés egy újabb jogi vita tárgyát képezi majd a jövőben.
 
Feltételezések szerint éppen ennek a problémának próbált elébe menni az Európai Bíróság, amikor késő ősz helyett szeptember 6-ra tűzte ki a kvótaperben az ítéletet. Korábban sokan értetlenkedtek amiatt, hogy a bírósági döntés csak a kétéves áthelyezési mechanizmus lejártát követően születik majd meg, tovább növelve ezzel a bizonytalanságot. Egy szeptember eleji ítélet – feltéve, hogy jogszerűnek minősíti a döntést - ezzel szemben megfigyelők szerint tiszta vizet önthet a pohárba.
 
Megjegyezendő, hogy a magyar kormány eredetileg kérvényezhette volna a tanácsi határozat felfüggesztését az ítélet meghozataláig a Bíróságtól, azonban nem élt ezzel a lehetőséggel. De, az is tény, hogy ezt nem lett volna könnyű elérni. Ez viszont források szerint egyúttal azt is jelenti, hogy a tagállamoknak már eddig is végre kellett volna hajtaniuk a tanácsi döntést az ideiglenes menekültkvótákról.
 
A főtanácsnoki indítványok és a bírósági ítéletek között általában több hónap szokott eltelni. Jelen esetben azonban alig több idő telik el egy hónapnál a kettő között, amiből egyesek arra következtetnek, hogy nem lesz érdemi különbség a kettő között. Márpedig Yves Bot főtanácsnok július végén pontról- pontra cáfolni igyekezett a magyar és a szlovák jogi érveket és a kereset elutasítását javasolta a taláros testületnek.
 
Mielőtt azonban bárki is eleve lefutottnak tekintené az ügyet, nem árt emlékeztetni rá, hogy ha az EB az esetek túlnyomó részében nem is szokott eltérni a főtanácsnoki indítványtól, fontos ügyekben ugyanakkor nem ritkán – mutatnak rá bírósági forrásaink. A közelmúltban, ráadásul éppen két menekültügyi perben az Európai Bíróság a főtanácsnoki véleménnyel ellentétes döntést hozott.
 
Szeptember 6. után az ítélettől függően több forgatókönyv is lehetséges.
 
A Bíróság igazat adhat a két kormánynak, és ebben az esetben Magyarország mentesülhet a végrehajtás alól. De, még egy, az Orbán-kormány számára kedvező ítélet esetén is vannak variációk. Az egyik, hogy a Bíróság az egész határozatot cakkul-pakkul megsemmisíti, és ebben az esetben az eddigi menekültáthelyezések jogszerűsége is megkérdőjeleződhet. De, éppen a jogi zűrzavar elkerülése végett a Bíróság úgy is dönthet, hogy a megsemmisítés nem visszamenőleges hatályú, viszont ezentúl nem kell alkalmazni.
 
Ha, mint annak nagyobb az esélye, a Bíróság az alperes EU-Tanácsnak ad igazat, akkor hazánknak végre kell hajtania az ítéletet.
 
Addig is még idén ugyanebben az ügyben megint megjárhatja az Európai Bíróságot a dosszié, de ott Magyarország már nem felperesként, hanem alperesként szerepelhet. Jelenleg a második szakasznál tart az a kötelezettségszegési eljárás, amit az Európai Bizottság indított Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen a kvótadöntés végrehajtásának elmulasztása miatt. Ha csak a három ország meg nem hátrál, a Bizottság október tájékán az Európai Bírósághoz nyújthat be keresetet. Ebben az esetben nehéz elképzelni, hogy a taláros testület más következtetésre jutna, mint a szeptember 6-i ítéletében.
 
Ez a második per valószínűleg akkor is elhúzódhat jövő év áprilisa utánig (a magyar parlamenti választásokig), ha a Bizottság esetleg gyorsított eljárást kérne. Ha ez is elmarasztaló, akkor a Bizottság várhatóan fel fogja szólítani Budapestet, hogy meghatározott határidőn belül tegyen eleget az ítéletnek. Magyarország ugyan a Törvényszékhez benyújtott keresettel valamelyest húzhatja az időt, de szakértők szerint csak minimális mértékben.
 
Ha a magyar kormány nem tenne eleget a Bizottság felszólításának, akkor Brüsszel formailag egy újabb kötelezettségszegési eljárás elindításával pénzbírság kiszabását kérvényezheti az Európai Bíróságtól. Ebben javasolhatja büntetésként egy akár tízmillió eurókban mérhető átalányösszeg és egy periodikus (féléves rendszerességű) pénzbírság kiszabását.
 
A büntetés mindaddig érvényes, amíg a tagállam meg nem felel a bíróság ítéletének. De, ha a tagállam még ezek után sem lenne hajlandó változtatni a magatartásán, akkor a jogi eszközök kimerülnek és politikai szintre kerül az ügy. Hasonlóra eddig még nem volt precedens az EU gyakorlatában.
 
Bár a miniszterelnök korábban azt nyilatkozta, hogy a magyar kereset elutasítása esetén sem tenne eleget a tanácsi határozatnak, megfigyelők szerint egy bírósági ítélet végrehajtását megtagadni „nem lenne elegáns és bölcs dolog”. A bírósági ítélet végrehajtásában ugyanakkor még lehet mozgástér, amit a kormány adott esetben kihasználhat.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Tuskék gondolatban már leírták a menekültkvótát
  • Ha az EP-n múlna, a jövőben is lenne kötelező menekültkvóta
  • Összefüggést lát az EB alelnöke a jogállam és a kifizetések között
  • A gyakorlat dönti el, mi lesz az EU szociális pilléréből
  • Új kezdeményezések várhatók a nők egyenjogúságának előmozdításáért
Twitter
Facebook