A válás után nem akarnak fizetni a britek

Brüsszel, 2017. augusztus 31.
A harmadik fordulóra kellett várni az első komoly konfrontációra a brit kilépésről folyó tárgyalásokon. A brit kormány a csütörtökön befejeződött körben közölte, hogy csak a kilépés időpontjáig hajlandó automatikusan eleget tenni az uniós tagsággal járó fizetési kötelezettségeinek. Azaz London elvileg 2023 helyett csak 2019, március végéig járulna hozzá a felzárkóztatási (kohéziós) politika költségeihez.
A magyar érdekeket is közelről érintő ellentétbe torkollott az EU és az Egyesült Királyság között a Brexitről tartott tárgyalások eheti harmadik fordulója. A sajtó Michel Barnier, uniós főtárgyalótól értesült arról, hogy a brit tárgyalóküldöttség bejelentése értelmében London csak a kilépés 2019. március 29-i, éjféli dátumáig lenne hajlandó eleget tenni a korábban, még EU-tagként vállalt kötelezettségeinek.
 
Jóllehet, ez még inkább a brit kormány kiinduló tárgyalási pozíciójának, semmint a végleges ajánlatnak számít, egy ilyen hozzáállásnak súlyos pénzügyi következményei lennének az EU harmadik országokkal (például Ukrajnával és a fejlődő országokkal) szembeni, és ami még ennél fontosabb, a 2014 és 2020 közötti felzárkóztatási források haszonélvezőivel, illetve az európai adófizetőkkel szemben tett kötelezettségvállalásaira.
 
Az EU álláspontja szerint ugyanis Nagy-Britannia, még az EU28-ak részeként írta alá a hétéves költségvetési keretet, jogilag vállalva a kohéziós politika költségeihez a teljes időszak alatt történő hozzájárulását. Mivel a kohéziós politikában akár többéves elcsúszás is lehet egy adott évre szóló pénzügyi kötelezettségvállalások és a pénzek tényleges felhasználása között, a brit kormánynak az EU27-ek szerint 2023-ig be kellene fizetnie a rá háruló részt a kiadások fedezésére az uniós költségvetésbe. Ha erre nem kerülne sor, akkor vagy a többi tagállamnak kell pótolnia a kimaradó milliárdokat, vagy a kedvezményezettek elesnek a forrásoktól.
 
„Az EU27-ek adófizetői nem fizethetnek az EU28-ak által tett kötelezettségvállalásokért” - szögezte le láthatóan indignálódva a tárgyalást követő sajtótájékoztatón Michel Barnier, aki világosan értésre adta, hogy ez a fajta brit hozzáállás aláássa a bizalmat a tárgyalófelek között, ami cserébe késleltetheti a tárgyalási folyamat britek számára különösen fontos, a jövőbeni kapcsolatokról szóló második szakaszának megkezdését. Ennek időpontjáról ugyanis az EU27-ek vezetői döntenek, ha úgy ítélik majd meg, hogy kellő előrehaladás történt olyan ügyekben, mint amilyen a Brexit pénzügyi feltételeinek a rendezése.
 
David Davis brit főtárgyaló világossá tette, hogy London az EU elvárásával szemben nem hajlandó en bloc elfogadni a tagságon túlnyúló fizetési kötelezettség elvét, ehelyett fejezetről-fejezetre, sorról-sorra kíván arról meggyőződni, hogy jogilag valóban fennáll-e ez a kötelezettség. Mindez Barnier utalása szerint is a tárgyalások elhúzódását vetíti előre, felerősítve annak kockázatát, hogy a 2019. március 29-i határidőre nem lesz meg a válási alku a két fél között, és Nagy-Britannia enélkül távozik az EU-ból.
 
A felek máskülönben több kérdésben, így az állampolgárok jogainak kérdésében is részleges előrehaladásról számoltak be, és ugyanezt vélelmezték a tárgyalási alapszakasz harmadik témaköréről, az északír-ír határ kilépés utáni ügyéről.
 
A frusztrációját ugyan tagadó, de türelmetlenségét elismerő EU-főtárgyaló több ízben is meglehetősen kritikus hangot ütött meg a sajtótájékoztatón, miközben brit partnere az EU rugalmatlanságát és képzelőerejének hiányát tette felelőssé a tárgyalások lassú előrehaladásáért.
 
Barnier közölte, hogy a brit kormány által a közelmúltban közzétett dokumentumokban megfogalmazott egyes javaslatok egyfajta nosztalgiát tükröznek az EU-tagság iránt. Közelebbről: azt a benyomást keltik, hogy a britek anélkül szeretnének prolongálni néhány tagsággal járó előnyt, hogy távoznak az egységes belső piacról. „A Brexit Brexitet jelent. Az EU fenntartja a brit kilépés után is belső döntési önállóságát és belső piacának egységét a négy alapszabadság szétválaszthatatlanságával együtt” - közölte szinte megfellebbezhetetlenül az Unió főtárgyalója.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Tuskék gondolatban már leírták a menekültkvótát
  • Ha az EP-n múlna, a jövőben is lenne kötelező menekültkvóta
  • Összefüggést lát az EB alelnöke a jogállam és a kifizetések között
  • A gyakorlat dönti el, mi lesz az EU szociális pilléréből
  • Új kezdeményezések várhatók a nők egyenjogúságának előmozdításáért
Twitter
Facebook