Formálisan is belengette a Bizottság a 7. cikket Varsónak

Elfogadása óta első alkalommal helyezte formálisan kilátásba az Európai Bizottság a 7. cikk szerinti eljárás kezdeményezését egy tagország ellen, amikor a lengyel igazságszolgáltatási reformok Legfelsőbb Bíróságot érintő része kapcsán értésre adta: ha sor kerül a főbírák idő előtti nyugdíjba kényszerítésére, úgy a testület megindítja az eljárást Lengyelország ellen.
A lengyel igazságszolgáltatási reform Legfelsőbb Bíróságot érintő részét tekinti az Európai Bizottság az immár hónapok óta zajló lengyel jogalkotási folyamat annyira konkrét és kritikus elemének, hogy ennek esetleges hatályossá válásában a jogállamiság már eddigi is vélelmezett rendszerszintű fenyegetettségének minőségileg új szakaszát látja – derült ki a brüsszeli testület szerdai ülése után tett bejelentésekből.
 
„Itt az ideje helyreállítani a lengyel alkotmánybíróság függetlenségét, és visszavonni, vagy a lengyel alkotmánnyal és az Európai Unió alapszerződésében foglaltakkal összhangba hozni az igazságszolgáltatás reformját célzó törvényeket” – szögezte le a lengyel-ügyben született bizottsági döntések ismertetésekor Frans Timmermans, a testület első elnökhelyettese.
 
Még erősebben fogalmazott Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke, amikor a döntés kapcsán tett nyilatkozatában kijelentette: az igazságszolgáltatás függetlensége „az EU-tagság előfeltétele. Az EU nem fogadhat el egy olyan rendszert, amelyikben bírákat önkényesen fel lehet állítani. A bíróságok függetlensége a tagországok közötti kölcsönös bizalom alapja” – tette hozzá Juncker, aki szerint a testületnek „nem lesz más választása”, mint megindítani a 7. cikk szerinti eljárást, amennyiben a lengyel hatóságok kitartanak tervezett intézkedéseik bevezetése mellett.
 
A határozott bizottsági fellépés beigazolta azokat a várakozásokat, amelyek arra számítottak, hogy az a tény, hogy Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn megtagadta a Legfelsőbb Bíróságokra és az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsra vonatkozó – parlament által már elfogadott – törvények aláírását, nem fogja majd vissza az Európai Bizottságot határozott álláspontjának kinyilvánításában.

Megfigyelők megjegyzik, hogy ezt már csak azért sem tehette meg, mert a lengyel államfői döntést elvben a lengyel parlamenti még mindig felülírhatja, ha a kormánypártnak sikerült támogatókat találnia más parlamenti pártok körében az ilyen esetben szükséges nagyobb arányú többség eléréséhez. (Emellett Duda maga is kilátásba helyezett az ügyben módosított törvényjavaslatot, aminek lehetséges tartalma egyelőre nem ismert.)
 
A Bizottság mindenesetre a nyári szünet előtti utolsó ülésén úgy döntött, hogy miközben fenntartja az igazságszolgáltatási reform kapcsán Varsóhoz intézett korábbi két „jogállamisági ajánlását”, egy hónapos határidővel újabb ajánlást tesz, ezúttal az elmúlt időszakban született összesen négy olyan újabb törvény kapcsán, amelyek hatályossá válását jogállamisági szempontból – így mindenekelőtt az igazságszolgáltatás függetlenségének vélelmezett megsértése miatt – aggályosnak tartja.
 
A négy törvény része a Legfelsőbb Bíróság működésével kapcsolatos intézkedés, továbbá a Duda elnök által egyelőre tehát szintén megállított reform az Országos Igazságszolgáltatási Tanács esetében. Ide tartozik még a lengyel elnök által is aláírt harmadik igazságszolgáltatási törvény, amely a bíróságok szervezetéről intézkedik, és jogköröket biztosít az igazságügyi miniszternek, illetve magának az államfőnek, (uniós megítélés szerint kikezdve ezzel a hatalmi ágak szétválasztásának az alapelvét). A negyedik törvény az igazságszolgáltatási képzést érinti.
 
A Bizottság emellett kötelezettségszegési eljárás indítását helyezte kilátásba Lengyelország ellen abban az esetben, ha a bíróságok szervezetéről intézkedő – parlamentek által elfogadott, elnök által aláírt – törvény megjelenik a lengyel hivatalos közlönyben és hatályossá válik. (Elvben a kormány még mindig késleltetheti hatályba helyezését közlésének halogatásával és ezzel időt nyerhet.)

Erre az esetre a biztosok testülete szerdán felhatalmazást adott Jean-Claude Junckernek és Frans Timmermans első elnökhelyettesnek az eljárás (testület nevében történő) megindításáráa, ami első fokozatban úgynevezett felszólító levél kiküldését jelenti, és amelyben magyarázatot kérnek a problémásnak minősített intézkedésekről.

Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook