Felpörgette a Bizottság a menekültkvóta-eljárást

A második szakaszba léptette szerdán az Európai Bizottság a Cseh-, Lengyel- és Magyarország ellen június közepén indított kötelezettségszegési eljárást a kötelező menekültkvótáról szóló 2015. szeptemberi tanácsi határozat végrehajtásának elmulasztása miatt. Nemsokára akár két bírósági perben is érintett lehet ugyanabban az ügyben Budapest, egyszer fel-, egyszer pedig alperesként.
Nem sokat várt az Európai Bizottság a kötelező menekültkvóták ügyében indított kötelezettségszegési eljárás folytatásával. Tíz nappal az első elutasító magyar, cseh és lengyel válaszok után szerdán a testület úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld a három ország kormányának, a második szakaszba léptetve az eljárást.
 
Budapestnek, Prágának és Varsónak egy hónapja van a válaszra és a Bizottság által kért változtatásokra, különben a testület harmadik szakaszban az Európai Bíróság elé viheti az ügyet. Így könnyen előfordulhat az, hogy Magyarország ugyanabban az ügyben két bírósági perben is érintett lehet, egyszer felperesként, egyszer pedig alperesként.
 
A Magyarország és Szlovákia által éa menedékkérők ideiglenes kötelező áthelyezéséről szóló 2015. szeptemberi tanácsi határozat megsemmisítésére benyújtott keresetről éppen szerdán hozta nyilvánosságra indítványát az Európai Bíróság főtanácsnoka, a két kereset elutasítását javasolva az Európai Bíróságnak, amely várhatóan ősszel hoz ítéletet (a főtanácsnoki véleményről lásd külön anyagunkat).
 
Lapunk megkérdezte Dmitrisz Avramopulosz, migrációs ügyi biztostól, hogy a Bizottság vajon megvárja-e a már finiséhez érkező bírósági eljárást mielőtt az Európai Bíróság elé citálná a három országot. A görög biztos ugyanakkor kitérő választ adott, hangsúlyozva, hogy a főtanácsnoki vélemény „nagyon, nagyon világos”, és reméli, hogy a három tagállamot a hátralevő időben jobb belátásra lehet bírni és beállnak a sorba.
 
Avramopulosz sajtótájékoztatóján azt is megüzente a triónak, hogy a Bizottság kész megadni minden segítséget a kötelező áthelyezéssel összefüggő aggodalmaik eloszlatása érdekében. Újságírói kérdésre ugyanakkor a migrációs ügyi biztos nem nevezett meg egyetlen konkrét aggályt sem, miként azt sem, hogyan tudna ezek eloszlatásában a három ország segítségére lenni a Bizottság.
 
„A tényleges probléma az, hogy ezek az országok nem akarnak részt venni az áthelyezési mechanizmusban” - szögezte le a biztos, aki üdvözölte a főtanácsnoki véleményt, mint ami elismerte azt, hogy a tanácsi határozat arányos intézkedés volt a Görögországra és Olaszországra nehezedő terhek enyhítésére.
 
A miniszteri Tanács 2015 szeptemberében gyors egymásutánban két határozatot is elfogadott a menekültügyi szükséghelyzet kezelésére. Az első még 40 ezer menedékkérő (szíriai, iraki és eritreai) önkéntes áthelyezéséről szólt, míg a második már 120 ezer fő kötelező elosztásáról a tagállamok között. Az utóbbiról tartott szavazáson maradt alul Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia (Finnország tartózkodott).
 
A vitatott tanácsi határozat értelmében a tagállamoknak külön számukra meghatározott számú menedékkérőt kellett átvenniük (Magyarországnak 1294 főt), akik 2015 szeptembere és 2017. szeptember 26. között érkeznek Olaszországba és Görögországba.
 
A Bizottság legfrissebb adatai szerint eddig 24 ezer 600 menekültet osztottak el a két országból a tagállamok (majdnem 17 ezret a görögöktől, 7800-at pedig az olaszoktól). Avramopulosz elmondta, hogy júniusban megdőlt az eddigi rekord, mivel több mint 3 ezer transzferre került sor.
 
Bár az eredeti keret 120 ezer főről szólt, ebbe eredetileg a Magyarországnak felajánlott 54 ezer fő is beletartozott, ám hazánk nem élt ezzel a lehetőséggel. A pontos létszám nem ismert, de vélhetően jóval elmarad a 120 ezer főtől. Az Európai Bizottság szerint a szeptember vlgi határidőig Görögországból még nagyjából 6800 további nemzetközi védelemre jogosult személyt kellene áthelyezni, Olaszországból pedig körülbelül 5 ezer főt. Ez mindösszesen durván 12 ezer főt jelent. A szabályok értelmében ugyanakkor a jogosultságot azok szerezhetik meg, akik 2017. szeptember 26-ig érkeznek a két frontországba. A Bizottság figyelmeztet, hogy a tagállamok jogi kötelezettsége a menedékkérők ideiglenes elosztására a szeptember 26-i határidő lejárta után sem szűnik meg.
 
A Bizottság táblázata szerint eddig csak Magyarország és Ausztria nem helyezett át senkit a kvóta terhére, de Budapest még csak felajánlást sem tett.
 
A szíriai menekültek EU-n kívülről történő áttelepítésére meghirdetett önkéntes program a legfrissebb brüsszeli kimutatások szerint már háromnegyed részt teljesült: a 22 500 főből 17 179 menekültet fogadtak be a tagállamok.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Felparázslott a vita a kötelező menekültkvótákról
  • Az EP-ben is bírálták Tusk felvetését a kvóták ejtéséről
  • Az EP sem ellenzi a Brexit-tárgyalások új szakaszát
  • Szijjártó: csak egyféleképpen lehet értelmezni a VB ukrán szakvéleményét
  • Egyetlen EU-tagállam sem költözteti át a követségét Jeruzsálembe
  • Stratégiai jelentés az uniós alapok felhasználásáról
Twitter
Facebook