Jogállami kritériummal védenék az EU-forrásokat

Brüsszel, 2017. július 25.
Az EU igazságügyi biztosa híve annak, hogy bizonyos jogállami kritériumokhoz is kössék a jövőben az uniós források elosztását. Vera Jourovát nyugtalanítaná, ha olyan országoknak juttatnák az európai adófizetők pénzét, ahol nem működik a jogállam.
Egyértelműen síkra szállt kedden az EU igazságügyi biztosa amellett, hogy a jövőben (értsd 2020 után) jogállami kritériumokhoz is kössék az uniós alapokhoz való tagállami hozzáférést. Vera Jourová ugyanakkor cáfolta azt, hogy a Bizottság a jelenlegi pénzügyi időszakban forrásmegvonással kívánná sújtani a jogállami problémák miatt Lengyelországot.
 
„Igen, meggyőződésem, hogy a költségvetés tervezésekor szükség van a jogállamisággal összefüggő bizonyos általános elvekre az uniós források elosztása során” - jelentette ki kedden egy, a kohéziós alapok és a jogállami elvek betartása közötti összefüggésre vonatkozó kérdésre válaszolva a cseh nemzetiségű biztos.
 
Jourová hozzátette, aggodalommal tölti el az, hogy olyan tagállamokhoz jussanak el az európai adófizetők pénzei, ahol nem működik a jogállam. Ahol nincsenek garanciák a csalások és a korrupció ellen, és arra sem, hogy az ezekben sáros elkövetőket a nemzeti bíróságok felelősségre vonják. Külön is aláhúzta, hogy általánosságban beszél és nem gondol konkrét államokra.
 
A biztos megerősítette, hogy megkezdődött a gondolkodás arról, hogyan lehetne a jövőben érvényt szerezni a források felhasználása során a jogállami elveknek. „Támogatom azt az elképzelést, hogy valamilyen jogállami kritériumot határozzunk meg” - szögezte le az igazságügyi területet felügyelő bizottsági tag.
 
Jourová ugyanakkor cáfolta azt a lengyel sajtóban megjelent értesülést, hogy ő pénzügyi szankciókkal fenyegette volna meg Varsót ebben a pénzügyi időszakban a jogállami elvek elleni mulasztásai miatt. Rámutatott, hogy a szabályok 2020-ig rögzítve vannak, és azokon legfeljebb utána lehet majd változtatni.
 
A biztos a lengyel helyzet kapcsán (a további esetleges lépésekről szerdán dönt a biztosi testület) nagyfokú idegességet érzékel „az EU igazságszolgáltatásának világában”, arra vonatkozóan, hogy a bírói hatalom függetlenségének csorbítása megkérdőjelezheti a bírósági döntések kölcsönös elismerését és az igazságügyi együttműködést az Unióban.
 
„Egy tagállam igazságszolgáltatási rendszere az EU egész igazságszolgáltatási rendszerének szerves része” - hangsúlyozta az EU igazságügyi biztosa.
 
Brüsszeli források másfelől úgy vélik, hogy a strukturális és kohéziós alapok kifizetésének felfüggesztése vagy csökkentése a jogállam területén rosszul teljesítő országok számára csak tovább fokozná a problémát. A jogállami árukapcsolást ezért csak horizontálisan, általános módon és mindenkire érvényesítve tartják kivitelezhetőnek. Azt például már nem, hogy kizárólag a közösségi büdzsé nettó kedvezményezettjeit sújtsa.

Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook