Szorul a hurok a kettős minőségű élelmiszerek körül

Magyarország azt szeretné, ha úgy változnának az uniós jogszabályok, hogy ne csak az egészségre ártalmas, de a gyengébb minőségű élelmiszereket is ki lehessen vonni a forgalomból – közölte Fazekas Sándor, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárca vezetője az agrártanács ülése után. A kelet-európai országok azért szállnak síkra, hogya gazdák jelenlegi támogatási szintje 2020 után se csökkenjen.
Új jogszabály elfogadását sürgeti Magyarország és néhány más tagállam annak érdekében, hogy hatékonyan fel lehessen lépni a kettős minőségű élelmiszerek jelensége ellen. A magyar mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárca vezetője szerint az uniós jognak nem csupán az egészségre ártalmas élelmiszerek, de a gyenge minőségű élelmiszerek forgalomból való kivonását is engedélyeznie kellene a tagállamok hatóságainak.
 
Fazekas Sándor az EU-tagállamok agrárminisztereinek tanácsülését követően nyilatkozott brüsszeli tudósítóknak. Az ülésen többek között az is téma volt, hogy a multinacionális élelmiszerláncok több összehasonlító elemzés tanúsága szerint is eltérő minőséggel dobják piacra az EU tagállamaiban egy és ugyanazon a terméket úgy, hogy a közép-és kelet-európai fogyasztóknak az esetek többségében a silányabb minőségű termék jut.
 
„Ez egy komoly és fontos probléma. Szlovákia, Csehországb, Magyarország és más tagállamok úgy érzik, hogy másodosztályú fogyasztókként kezelik őket. Minden tőlem telhetőt meg fogok tenni az EU-n belüli tisztességes bánásmódba vetett bizalom helyreállítása érdekében. Gondoskodnunk kell arról, hogy az egységes piac valóban egységes és ne kettős mércét alkalmazó piac legyen” - jelentette ki Vera Jourová fogyasztóvédelmi biztos.
 
A cseh nemzetiségű biztos két területen kíván lépni. Először is az érintett országok fogyasztóvédelmi hatóságainak a segítségére kíván lenni a rendelkezésükre álló jogi eszközök alkalmazásában, különös tekintettel a tisztességtelen kereskedelmi szabályokról szóló jogszabály alapján (ez az, amit a magyar és néhány más ország agrárminisztere nem tart elégségesnek – a szerk.).
 
Másodsorban Jourová azt tervezi, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse a nagy termelőket és a kiskereskedelmi hálózatokat, hogy szemügyre vegyék azokat a termékeket, amelyeknél bizonyítható a kettős élelmiszerminőség megléte.
 
A biztos emellett további bizonyítékokat szeretne látni, és ebből az apropóból üdvözölte a több tagállam által bejelentett közös kezdeményezéseket, hogy utánajárjanak a problémának és megoldást találjanak rá.
 
Fazekas Sándor emlékeztetett egy felmérésre, miszerint a hazai fogyasztók 97 százaléka vélekedik úgy, hogy nálunk ugyanabból az élelmiszerből rosszabb minőségűt kapnak, mint tőlünk nyugatabbra, 80 százalékuk pdig azt szeretné, ha ez a megkülönböztetés megszűnne.
 
A mezőgazdasági miniszterek a közös agrárpolitika jövőjéről is eszmét cseréltek, és az ülés margóján külön egyeztetést tartottak, illetve egy közös nyilatkozatot is elfogadtak a V4-ek és a három balti ország között.
 
Az említett országcsoport azért száll síkra, hogy 2020 után se csökkenjen az agrártermelők támogatási szintje. Emellett elutasítják a nemzeti társfinanszírozás elvének a bevezetését a közvetlen agrártámogatások esetében, hiszen annak az lenne az eredménye, hogy a több forrással rendelkező országok nagyobb állami támogatást tudnának nyújtani a saját termelőiknek.
 
Fazekas Sándor méltánytalannak is tartaná a KAP költségvetésének megnyirbálását azokkal az új tagállamokkal szemben, amelyek közvetlen támogatási szintje csak nemrég érte el az uniós szint 100 százalékát.
 
A magyar miniszter szerint az is elfogadhatatlan, hogy – minként arra egyes háttérdokumentumok egyértelműen céloznak – a migrációra és szociális célokra kellene átcsoportosítani a közös agrárpolitikai büdzsé egy részét. Az ilyen jellegű kiadásokra Fazekas új források beállítását tartaná szükségesnek.

Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook