Egy hét a retorziók elkerülésére Varsónak

Jövő heti ülésén foglalhat állást a lengyel jogállamiság ügyében az Európai Bizottság, és a valószínű válasz az igazságszolgáltatási reformokra egy sorrendben harmadik ajánlás és kötelezettségszegési eljárás lehet - vetítette előre szerdán a testület első alelnöke. Frans Timmermans szerint Varsó ugyan "közel került" a 7-ik cikk szerinti eljáráshoz, de bizottsági források szerint erre csak akkor kerítenének sort, ha 100 százalékig biztosak lennének a sikerében.
Egyfelől nagyon erőteljes „politikai üzenettel” minősítette a lengyelországi jogállamiság helyzetét az elmúlt napok igazságszolgáltatási törvényeinek parlamenti elfogadása nyomán Frans Timmermans bizottsági első elnökhelyettes, másfelől bármilyen konkrét intézkedés megszületését a testület jövő heti, nyári szünet előtti utolsó brüsszeli ülésére helyezte kilátásba. Mint jelezte, előbb még a legfrissebb fejlemények aprólékos jogi elemzését akarják elvégezni.
 
Timmermans kerülte ugyanakkor annak akár csak valószínűsítését is, hogy a jövő szerdai döntések a 7. cikk szerinti eljárás kezdeményezését is céloznák majd. Mint fogalmazott: „Nagyon közel kerültünk hozzá, de előbb kezet kívánunk nyújtani Varsónak a további párbeszéd fenntartása érdekében”. Újságírói kérdésre válaszolva egyúttal úgy vélte, hogy az igazságszolgáltatás tekintetében „alapvető különbség van” a magyarországi és a lengyelországi jogállamisági helyzet között, amennyiben az előbbi esetében "nem beszélhetünk a fennálló rendszer szisztematikus fenyegetettségéről".

Bizottsági források utólag kizárták, hogy jövő héten bármilyen döntés is születhet az EU-szerződés 7-ik cikkével összefüggésben, és előrevetítették, hogy a testület inkább az azonnali problémák kezelésére fókuszál majd. Ami a 7-ik cikk esetleges aktiválását illeti, a Bizottság egy ilyen lépés kezdeményezése előtt 100 százalékig meg kívánna győzödni arról, hogy ennek van tényleges támogatása a tagállamok körében - jelezték nevük mellőzését kérő források.
 
Timmermans szerint a lengyel helyzet bizottsági megítélését osztja az Európai Parlament, a tagállamokat magában foglaló EU-tanács „nagy többsége”, az Európa Tanács, a Velencei Bizottság, továbbá „független szakértők sora” is. Egyúttal több, mint fél órás brüsszeli sajtóértekezletén visszatérő módon emlékeztetett arra, hogy „a jogállamiság az az érték, amin a Európai Unió alapul”. Ha ezt kikezdik valahol, az az adott ország mellett érint mindenkit, „akinek üzleti kapcsolatai vannak” az országban, vagy „akár csak egyszerűen odamegy”, és adott esetben kapcsolatba kerülhet a lengyel igazságszolgáltatással. Ennyiből szerinte „bármi, ami (e tekintetben) Lengyelországban történik, egyúttal az Európai Uniót is érinti”.
 
A közelmúlt varsói intézkedései – vagy éppen egyes folyamatban lévő jogalkotási lépések – az első alelnök szerint „csökkentik a bíróságok és általában az igazságszolgáltatás függetlenségét”, és növelik a közvetlen politikai ellenőrzés és ráhatás lehetőségét. Mint mondta, „példák sorát” lehetne felhozni, ő mindenesetre a három legfrissebbett említette: azt, hogy egyes bíróságok elnökeit az igazságügyi miniszter nevezheti ki, továbbá, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 25 tagjából a jövőben tizenötöt a lengyel parlament nevezhetne ki egyszerű többséggel, és hogy felmerült a legfelsőbb bíróság tagjainak idő előtti nyugdíjaztatása.
 
Azon újságírói kérdésre, miszerint Andrzej Duda lengyel államfő az OIT 15 tagjának kinevezését szélesebb parlamenti többségtől tenné függővé, és ezért egyelőre el is állt a törvény aláírásától, a Bizottság alelnöke válaszában mindenekelőtt emlékeztetett arra, hogy Lengyelországban az igazságszolgáltatás politikai ellenőrzésére intézkedések soráról – „egy egész csomagról” – beszélhetünk, amelyből a Duda elnök által megállított tétel „csupán az egyik”, de nem érinti a nagy egészet.
 
Hasonlóan nem tartotta elfogadhatónak azt az észrevételt, hogy „más országokban is van arra példa, hogy a parlament nevez ki bírákat”. Mindenekelőtt úgymond „egy adott ország alkotmányával ellentétes lépés megtételéhez nem lehet hivatkozási alap más országok alkotmánya szerinti gyakorlat”. Emellett szerinte a hasonló példákat felvonultató tagállam(ok)ban a végül kinevezésre kerülő bírák kiválasztását előzetesen független szakmai szervezetek végzik, ami a kérdéses lengyel esetben éppen, hogy megszűnne.
 
Timmermans továbbra is visszatérően „párbeszédet” szorgalmazott Varsóval a kialakult helyzetről. Emlékeztetett, hogy július 3-án levélben fordult a lengyel kormány illetékes minisztereihez és brüsszeli egyeztetésre hívta meg őket, amire azonban nem reagáltak, cserébe 15-én megszülettek a kérdéses újabb igazságszolgáltatási törvények. Mint mondta, ő továbbra is nyitott minden párbeszéd előtt, mert ha akadnak is lengyel politikusok, akik nyíltan támadják őt, ez szerinte „szabad társadalmakban a politikusok szíve joga”, ám az igazán építő hozzáállás, ha nem csak bírálják, de tárgyalnak is vele arról, hogy mi lehetne a megoldás.
 
Egy dolgot tartott csak elfogadhatatlannak a lengyel kérdés körüli vitákban: ha a téma kezelése kapcsán „megfélemlítik a sajtót”. (Megjegyzése nyilván utalás arra, hogy napokban heves támadások érték azt a brüsszeli lengyel tudósítót, aki a varsói kormány intézkedéseire vonatkozó kérdést tett fel a Bizottság déli sajtóértekezletén.) „Nem így működik a szabad és nyitott társadalom’” – szögezte le ennek kapcsán, hangsúlyozva, hogy „a demokráciához szükségünk van a szabad sajtóra is”.
 
A brüsszeli testület jövő heti ülésén Timmermans szerint egy, a varsói kormánynak címzett újabb – immár harmadik – bizottsági jogállamisági ajánlás elfogadása várható, valamint az alapszerződés vonatkozásában kimutatható jogsértést sejtető intézekedések kapcsán a kötelezettségszegési eljárás(ok) megindítása.
 
Számos kérdés firtatta a 7. cikk beélesítésének a kérdését is, amikre válaszolva a testület holland elnökhelyettese kicsit ingerülten szögezte le: a Bizottság szabadon dönthet arról, hogy mikor, milyen alapon, ki ellen kezdeményezi a 7. cikk szerinti eljárást. Ha ezt eddig nem tette, annak oka a párbeszéd preferálása volt. Hozzátette ugyanakkor, hogy mint minden játékszabályt, a jogállamisági keretek betartását is óvni kell, és ha tartósan eltérnek tőle, akkor akár a kikényszerítés is felmerülhet, mert máskülönben hiteltelenné válhat.
 
Arra a kérdésre, hogy számít-e egy ilyen esetben elegendő mértékű tagállami támogatásra, Timmermans válaszában utalt arra, hogy az EU általános ügyek tanács (EU-ügyi miniszterek és államtitkárok ülése) májusban áttekintette a lengyel kérdést, ahol is „a tagországok nagy többsége” párbeszédre szólította fel Varsót és Brüsszelt, illetve „támogatásáról biztosította a bizottsági álláspontot”.

A politikus azt is elmondta, hogy felvette az észt elnökséggel a kapcsolatot annak érdekében, hogy valamikor ősszel (valószínűleg októberben) térjenek vissza a lengyel helyzetre a Tanácsban.

Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook