Rövid határidők a CEU és a civiltörvény ügyében

Végül egy hónapos határidőt szabott meg a magyar kormánynak a válaszra a felsőoktatási törvény ügyében indult eljárás keretében indoklással ellátott véleményében az Európai Bizottság. Ugyancsak csütörtökön a brüsszeli testület a civil törvény kapcsán is elindította a kötelezettségszegési eljárást.
A brüsszeli testület csütörtökön döntött úgy, hogy fenntartja korábbi véleményét, miszerint a módosított magyar felsőoktatási törvény nem egyeztethető össze a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságával és azon szabadságával, hogy az Unió területén bárhol letelepedjenek.

Emellett a Bizottságnak továbbra is az a véleménye, hogy az új szabályozás sérti a tudományos szabadsághoz való jogot, ellentétes az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával – amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít –, valamint az Unió nemzetközi kereskedelmi jog szerinti jogi kötelezettségeivel.
 
A döntés kapcsán Frans Timmermans első elnökhelyettes rövid nyilatkozatot tett közzé amelyben leszögezte: „A magyar felsőoktatási törvény aránytalanul korlátozza az EU-n belüli és azon kívüli egyetemek tevékenységét, ezért haladéktalanul helyre kell állítani annak az uniós szabályozással való összhangját.”
 
Bizottsági részről emlékeztettek rá, hogy a testület április 27-i felszólító levelére Magyarország időben megküldte válaszát, ám Brüsszel “ennek alapos elemzése után” is fenntartja azon megállapításait, amelyek a kötelezettségszegési eljárás megindításához vezettek. A magyar válasz amúgy alapvetően elutasító volt: Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor azt nyilatkozta, hogy „a kormány álláspontja szerint a Bizottság egy pontot sem hozott fel, ami miatt módosítani kellene a törvényt”.
 
Magyarországnak most egy hónap áll rendelkezésére, hogy értesítse a Bizottságot a helyzet orvoslása érdekében hozott intézkedésekről. Ha erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít az ügyben.
 
A civiltörvény kapcsán Timmermans a következőket szögezte le: „A civil társadalom demokratikus társadalmaink fontos pillére, ezért nem szabad indokolatlanul korlátozni a tevékenységét. Gondosan tanulmányoztuk az NGO-król szóló új törvényt, és arra a következtetésre jutottunk, hogy az nem felel meg az uniós jognak. Elvárjuk, hogy a magyar kormány mielőbb kezdjen párbeszédet e kérdés megoldása érdekében. Egy hónapon belül várunk választ a magyar hatóságoktól.”
 
A Bizottság a következő pontokon találta problematikusnak a törvényt az alapszerződéssel összevetve:
 
- A törvény úgymond indokolatlanul beavatkozik az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető jogokba, különösen az egyesülés szabadságához való jogba. Az új törvény akadályozhatja az NGO-kat az adománygyűjtésben, korlátozva a feladataik ellátására való képességüket.

- A törvény szerinte indokolatlan és aránytalan korlátozásokat vezet be az Európai Unió működéséről szóló szerződésben körvonalazott szabad tőkemozgás tekintetében. A törvényben előírt új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények diszkriminatívak, valamint adminisztratív és reputációs terhet jelentenek az érintett szervezetek számára. Az említett intézkedéseknek elrettentő hatásuk lehet a külföldi adományokra, az érintett NGO-k számára pedig megnehezítik az ilyen támogatáshoz való hozzájutást.

- És végül: törvény a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jog tiszteletben tartása tekintetében is aggályokat vet fel a Bizottság szerint. Úgy vélik, hogy nem alakít ki megfelelő egyensúlyt az átláthatósághoz fűződő érdekek, valamint az adományozók és a kedvezményezettek személyes adataik védelméhez való joga között. Ez különösen arra a követelményre vonatkozik, hogy közölni kell a magyar hatóságokkal az ügyletek pontos számát és az adományozókkal kapcsolatos részletes információkat, amelyeket azt követően a hatóságok nyilvánosságra hoznak.
 
A testület mindezek alapján jutott arra a következtetésre, hogy Magyarország nem tesz eleget az uniós Szerződések és az Európai Unió Alapjogi Chartája szerinti kötelezettségeinek. A felszólító levél megválaszolására egy hónapot adtak.
 
Ami a felsőoktatási törvény kapcsán folyó eljárást illeti, a második szakaszában komoly „jogászkodás” folyik, ezért ebben a fázisban általában hosszabb időt vesz igénybe az álláspontok ütköztetése. Másfelől Brüsszelben tisztában vannak azzal, hogy túl sokáig nem húzhatják az időt, hiszen minimum októberig el kellene dőlnie a jogi vitának ahhoz, hogy a Közép-Európai Egyetemen a jelenlegi formában folytatódhasson az oktatás. Amit többek között a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt is egyfajta politikai elvárásként fogalmazott meg áprilisban a magyar kormánnyal szemben.
 
Az eljárás formailag nem a CEU-ról, hanem a felsőoktatási törvényről, annak az uniós joggal vélelmezhetően nem összeegyeztethető rendelkezéseiről szól. A Bizottság április végén négy olyan jogforrást vagy jogi dokumentumot is beazonosított, amelyekkel megítélése szerint a magyar törvény összetűzésbe került. Ezek: az EU elsődleges joga, vagyis az alapszerződés; a szolgáltatások szabad nyújtásának jogáról rendelkező irányelv; az alapvető jogok chartája és a WTO (kereskedelmi) egyezmények.
 
Brüsszel álláspontja szerint ellentétes az EU elsődleges jogával és a chartában rögzített alapértékekkel, és sérti az oktatási (akadémiai) szabadságot, ha egy intézményt nevének megváltoztatására kényszerítenek. Bizottsági részről rámutattak, hogy ugyan van lehetőség az oktatási szabadság korlátozására, de ennek indokoltnak, megalapozottnak és arányosnak kell lennie. Ez a feltétel azonban a testület szerint nem áll fenn, és jelen esetben önkényes módon történő korlátozási kísérletről van szó.
 
A Bizottság továbbá ellentétesnek látja a szolgáltatási irányelv rendelkezéseivel azt, hogy egy egyetemet székhelyének megválasztásában és diploma kibocsátási jogaiban korlátoznak. A letelepedés szabadságába ütközhet a törvénynek az a passzusa, ami szerintük választás elé állítja a felsőoktatási intézményt a nevét és a székhelyét illetően.
 
Végezetül a testület szerint a magyar törvény a WTO szabályait is sérti, amikor eltérő bánásmódban részesíti az uniós és a 3-ik országokban bejegyzett intézményeket.
 
EU-források szerint a kötelezettségszegési eljárás a törvénynek a CEU számára legsérelmesebb elemeit célozza, jelesül azt, hogy az intézménynek választania kellene a két, a magyar és az amerikai útlevél között, és az amerikai kampusz és nemzetközi megállapodás hiányában - nem adhatna ki amerikai diplomát.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Tuskék gondolatban már leírták a menekültkvótát
  • Ha az EP-n múlna, a jövőben is lenne kötelező menekültkvóta
  • Összefüggést lát az EB alelnöke a jogállam és a kifizetések között
  • A gyakorlat dönti el, mi lesz az EU szociális pilléréből
  • Új kezdeményezések várhatók a nők egyenjogúságának előmozdításáért
Twitter
Facebook