Teljesen lebutítanák a kohéziós politikát

A túlbonyolított pénzfelhasználási szabályok drasztikus leegyszerűsítését javasolja az Európai Bizottságnak a 2020-at követő kohéziós politikában a testület által felkért szakértőkből álló csoport. Még kevesebb bürokrácia nyomná azoknak az országoknak a vállát, amelyeknél a legkevesebb a visszaélés a források felhasználása során.
A kohéziós politika nagyfokú egyszerűsítését ajánlja az Európai Bizottságnak a 2020 utáni időszakra egy magas rangú szakértők által készített jelentés, amit kedden mutattak be Brüsszelben.
 
A jelentés szerzői tarthatatlannak tartják azt a jelenlegi gyakorlatot, amelyben több mint 600 oldalnyi rendelet és 5000 oldalas kísérő iránymutatás szabja meg a felzárkóztatási források felhasználásának kereteit. A Siim Kallas korábbi észt bizottsági alelnök által vezetett szakértői csoport a jelenlegi szabályok nagy részének eltörlését vagy radikális csökkentését javasolja az Európai Bizottságnak.
 
A szakértők a kohéziós politika Brüsszelben történő központosítása helyett a jelenlegi osztott modell fenntartását javasolják, ami azt jelenti, hogy a Bizottság hagyja jüvá a programokat, de azok végrehajtásáért 100 százalékban a tagállamok és a régiók a felelősek.
 
Kallasék a különböző uniós alapokra és eszközökre érvényes állami támogatási, közbeszerzési és költségvisszatérítési szabályokat is harmonizálnák, hogy megkönnyítsék a támogatások kedvezményezettjeinek, hogy ugyanahhoz a projekthez egyszerre több forrásért is pályázhassanak.
 
A szakértők nyíltan lándzsát törnek a kohéziós politika differenciált végrehajtása mellett. Ennek lényege, hogy meghatározott kritériumok teljesítése esetén a tagállamoknak még egyszerűbb szabályoknak kellene megfelelniük. Ilyen kritérium lehetnek a megbízható irányítási és ellenőrzési rendszerek, a jelenleginél nagyobb tagállami önrész (társfinanszírozás), a kulcsfontossságú szerkezeti reformok végrehajtása és új prioritásokra való fókuszálás.
 
A jelentés szerint az EU-szintű szabályokat lényegében a stratégiai beruházási prioritásokra és a pénzköltési elvekre lehetne leszűkíteni. Az uniós alapokat pedig a már meglévő tagállami közigazgatási mechanizmusokon keresztül folyósítanák, és az utólagos bizottsági auditmunkát is jelentősen korlátoznák. A Bizottság előzetesen megállapodna a tagállamokkal a megcélzott strukturális reformokról és konkrét eredményekről, amelyek ha teljesülnének, megnyitnák az utat a kifizetések előtt.
 
Siim Kallas a BruxInfo kérdésére válaszolva úgy vélekedett, hogy a szabályok egyszerűsítésével az uniós pénzek rovására elkövetett csalások és a korrupció ellen is hatékonyabban léphetnének fel. „Minél kevesebb szabály, annál nagyobb az átláthatóság. És minél átláthatóbb a rendszer, annál kevesebb lehetőség van a korrupcióra” - mondta az egykori uniós biztos.
 
Még mindig a korrupcióval összefüggésben, Günther Oettinger, költségvetési biztos lapunk kérdésére úgy vélte, hogy nem tartaná ideális megoldásnak feltételként szabni az Európai Ügyészségben való részvételhez a kohéziós forrásokhoz való hozzáférést. Emlékeztetett rá, hogy az Európai Ügyészség (EPPO) létrehozásában kezdetben csak 20 ország vesz részt (Magyarország például nem), amit a német biztos „a többsebességes Európa elfogadható megnyilvánulásának” nevezett.
 
Arra is utalt ugyanakkor, hogy a kimaradó országoknak önös érdekében áll majd a támogatások rendeltetésszerű felhasználása, illetve ennek bizonyítása. Az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) pedig, ahogy eddig, ezután is szorosan együttműködik majd a nem résztvevő országok nemzeti főügyészségeivel – tette hozzá.
 
Corina Cretu, a regionális politikát felügyelő bizottsági tag ugyanerre azt mondta, hogy a testület „zéró toleranciát” mutat minden csalási üggyel szemben.
 
Cretu a BruxInfónak válaszolva hangsúlyozta, hogy számos tagállam mutat érdeklődést a differenciált regionális politika iránt. Úgy vélte, hogy nem lehet mennyiségre és minőségre ugyanazokat a szabályokat alkalmazni olyan tagállamok esetében, ahol a közberuházások 70 százalékát uniós alapokból fedezik (Bulgária és Románia), illetve olyan tagok esetén, mint Ausztria, ahol az EU hozzájárulása mindössze 5 százalék. A román nemzetiségű biztos ezzel együtt hibának tartaná azt, ha a differenciált megközelítés elvét kizárólag a tagállami pénzes borítékok tartalmára alapoznák.
 
Siim Kallas számára az a differenciálás értelme, hogy aki jobban kezeli a pénzeit, az nagyobb mozgásteret kapjon a döntéshozatalban is.

Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook