Továbblép Brüsszel a CEU ügyében

Második szakaszba léptetheti jövő csütörtökön az Európai Bizottság a magyar felsőoktatási törvény ügyében még április végén kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást – értesült megbízható forrásokból a BruxInfo. Brüsszel ezúttal fogja kifejteni részletes jogi érveit. Ha a kormány nem enged, az Európai Bíróság lehet a következő megálló.
Az Európai Bizottság arra készül, hogy második szakaszba léptesse a magyar felsőoktatási törvény ügyében még április végén indított kötelezettségszegési eljárást – erősítették meg több forrásból is a BruxInfónak. A Bizottság előreláthatóan jövő csütörtökön indoklással ellátott véleményt készül küldeni Budapestnek, feltéve, hogy a biztosok testülete előtte egy nappal hivatalosan is meghozza az erről szóló döntést.
 
Az indoklással ellátott véleményben – ami a kötelezettségszegési eljárás második szakasza – az Európai Bizottság részletesen, pontról-pontra kifejti azokat a jogi érveket, amelyek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a magyar törvény egyes rendelkezései az uniós jogba ütköznek.
 
Április végén indult el az eljárás, és a testület akkor az ilyenkor szokásos kettő helyett csak egy hónapot adott a kormánynak a válaszra. Május végén annak rendje és módja szerint meg is érkezett a magyar válasz, ami alapvetően elutasító volt. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor azt nyilatkozta, hogy „a kormány álláspontja szerint a Bizottság egy pontot sem hozott fel, ami miatt módosítani kellene a törvényt”.
 
Lázár egyébként kedden Brüsszelben tárgyalt volna, ahol két biztossal, a gazdasági ügyekért felelős alelnökkel, Jyrki Katainennel és a spanyol energiaügyi biztossal, Miguel Arias Canete-vel volt találkozója. Hétfő délutáni infrmációk szerint azonban a miniszter brüsszeli útja végül ismeretlen okból elmaradt.

Egyelőre nem tudni, hogy a magyar kormány mennyi időt kap majd Brüsszeltől az újabb válaszra, de forrásaink egy, vagy két hónapra tippeltek. Az eljárás második szakaszában komoly „jogászkodás” folyik, ezért ebben a fázisban általában hosszabb időt vesz igénybe az álláspontok ütköztetése. Másfelől Brüsszelben tisztában vannak azzal, hogy túl sokáig nem húzhatják az időt, hiszen minimum októberig el kellene dőlnie a jogi vitának ahhoz, hogy a Közép-Európai Egyetemen a jelenlegi formában folytatódhasson az oktatás. Amit többek között a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt is egyfajta politikai elvárásként fogalmazott meg áprilisban a magyar kormánnyal szemben.
 
Ha a budapesti kormány a második szakaszban is kitart az álláspontja mellett, akkor a Bizottság az Európai Bíróság elé viheti az ügyet. Ezzel azonban az is borítékolható lenne, hogy belátható időn belül nem születne megoldás a vitában.
 
Az eljárás formailag nem a CEU-ról, hanem a felsőoktatási törvényről, annak az uniós joggal vélelmezhetően nem összeegyeztethető rendelkezéseiről szól.
 
A Bizottság április végén négy olyan jogforrást vagy jogi dokumentumot is beazonosított, amelyekkel megítélése szerint a magyar törvény összetűzésbe került. Ezek: az EU elsődleges joga, vagyis az alapszerződés; a szolgáltatások szabad nyújtásának jogáról rendelkező irányelv; az alapvető jogok chartája és a WTO (kereskedelmi) egyezmények.
 
Brüsszel álláspontja szerint ellentétes az EU elsődleges jogával és a chartában rögzített alapértékekkel, és sérti az oktatási (akadémiai) szabadságot, ha egy intézményt nevének megváltoztatására kényszerítenek. Bizottsági részről rámutattak, hogy ugyan van lehetőség az oktatási szabadság korlátozására, de ennek indokoltnak, megalapozottnak és arányosnak kell lennie. Ez a feltétel azonban a testület szerint nem áll fenn, és jelen esetben önkényes módon történő korlátozási kísérletről van szó.
 
A Bizottság továbbá ellentétesnek látja a szolgáltatási irányelv rendelkezéseivel azt, hogy egy egyetemet székhelyének megválasztásában és diploma kibocsátási jogaiban korlátoznak. A letelepedés szabadságába ütközhet a törvénynek az a passzusa, ami szerintük választás elé állítja a felsőoktatási intézményt a nevét és a székhelyét illetően.
 
Végezetül a testület szerint a magyar törvény a WTO szabályait is sérti, amikor eltérő bánásmódban részesíti az uniós és a 3-ik országokban bejegyzett intézményeket.
 
EU-források szerint a kötelezettségszegési eljárás a törvénynek a CEU számára legsérelmesebb elemeit célozza, jelesül azt, hogy az intézménynek választania kellene a két, a magyar és az amerikai útlevél között, és az amerikai kampusz és nemzetközi megállapodás hiányában - nem adhatna ki amerikai diplomát.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Tuskék gondolatban már leírták a menekültkvótát
  • Ha az EP-n múlna, a jövőben is lenne kötelező menekültkvóta
  • Összefüggést lát az EB alelnöke a jogállam és a kifizetések között
  • A gyakorlat dönti el, mi lesz az EU szociális pilléréből
  • Új kezdeményezések várhatók a nők egyenjogúságának előmozdításáért
Twitter
Facebook