Theresa May részletes ajánlata az EU-munkavállalóknak

Brüsszel, 2017. június 27.
Az Európai Bíróság fennhatóságának megtagadása, a családegyesítés bizonyos megszorításai és a határnap tisztázatlansága jelentik a leglényegesebb eltérést a hétfőn kibontott brit ajánlat és az uniós igények között – derült a brit kormányfő alsóházi jelentése után.
Azt követően, hogy csütörtök este röviden informálta az Európai Tanács ülését kormánya ez irányú szándékáról, Theresa May miniszterelnök hétfőn immár részletekbe menően ismertette a brit parlamentben azt az ajánlati csomagot, amelyet a Brexit előtt brit földön munkát vállalt európai uniós polgárok számára állítottak össze, és amit a kormányfő „bőkezűnek” és „fair”-nek minősített. A csomagban számos olyan pont, ami a csütörtöki előterjesztésből még nem derült ki – mint az öt éves határidő pontos értelmezése – világosabbá vált, ezzel együtt viszont szakértők szerint egyértelműbb lett az is, hogy hol nem enged az uniós követeléseknek egyelőre a brit kormány.

Michel Barnier EU „Brexit-főtárgyaló” mindenesetre az alsóházi beszéd után olyan üzenetet „twittel ki”, hogy „ambiciózusabb, egyértelműbb és garantáltabb” ajánlatra van szükság, amivel a brit jog alatt élő EU-polgárok „ugyanolyan jogi védelmben élvezhetnek, mint amit az EU-jog” nyújt a számukra.

May azt már csütörtökön is jelezte kollégáinak, hogy a brit kormány szándéka szerint mindazon uniós munkavállalók, akik legalább öt éve folyamatosan brit földön dolgoznak, automatikusan – minimális kivételtől eltekintve – a britekével azonos tartózkodási (szociális ellátási, oktatási, nyugellátási stb.) jogokat élvezhetnek. Nem volt viszont világos, hogy mikortól számítódik visszafelé az öt év: a brit kilépési szándék hivatalos bejelentésétől, a tényeges kilépéstől, vagy valamely köztes időponttól? Tisztázatlan volt az is, hogy mi történik az ötnél kevesebb, de már több évet helyben dolgozó EU-polgárokkal, valamint milyen pontos eljárásra számíthatnak a Brexit után érkezők.

Mindezekre a miniszterelnök hétfőn nagyjából megfelelt. Eszerint azok, akik még nem töltötték ki az öt évet, két év „kegyelmi időszatok” kaphatnak, ami idő alatt kérvényezhetik, hogy lehetőséget kapjanak az öt év „felépítésére”, ami után ők is azonos kategóriába kerülhetnek azokkal, akik már eleve öt évvel – vagy hosszabb időtávval – a hátuk mögött tartanak igényt a legkedvezőbb elbánásra. (Az utóbbiak sem állampolgárságot, vagy azzal megegyző jogállást kapnak, csupán állandó tartózkodási engedélyt, a munkavállalással járó szociális jogok nagy részével. Viszont minimum hat ilyen helyben töltött év után folyamodhatnak majd állampolgárságért is.)

Azok, akik a „határnap” után érkeznek, ugyanolyan idegenrendészeti eljárásnak lesznek alávetve, mint minden harmadik országból érkező külföldi. (Ez utóbbival egyébként egyértelművé vált, hogy London egyelőre csak „visszamenőlegesen” akarja rendezni a brit földön élő EU-polgárok ügyét – elkerülendő a kilépési utáni jogvesztésüket -, de nem jelez készséget arra, amit EU-oldalon (a „négy piaci szabadságjog” alapján) visszatérően az uniós belső piaci hozzáférés elengedhetetlen feltételének tekintenek, hogy ugyanis a jövőben is intézményesített jogokat akarnának biztosítani leendő újabb uniós munkavállalóknak.)

Világossá vált az is, hogy miként kívánja kezelni London a „határnap” meghatározását – ami tehát nem lehet a brit kilépési szándék bejelentése (2017 március 29.) előtt, de nem is lehet a majdani brit kilépés napja után -, értésre adva, hogy ennek kiválasztását a kilépési tárgyalások menetére óhajtja bízni. Ugyancsak a tárgyalások során pontosítandó kérdések közé sorolták annak tisztázását, hogy pontosan hogyan történjen például a szakképzettségek jövőbeni elismerése, vagy hogy mire terjedhet majd ki az önfoglalkoztató (vállalkozó) EU-polgárok nagy-britanniai jogállása.

Véglegessé vált az is, hogy a brit kormány a kilépés után egyértelműen megszünteti az Európai Bíróság joghatóságát brit területen, és ez alól az EU-polgárok ügyeinek kezelése sem lesz kivétel. Ez a pont az egyik leginkább támadott és vitatott jelenleg uniós részről ugyanakkor egyes megfigyelők – mint ailyen a brüsszeli Politico keddi szakvéleménye – emlékeztetnek arra is, hogy a brit kormányzati javaslat azt már nem zárja ki, hogy a majdani kilépési megállapodás előre rögzítse a brit földön élő uniós polgárok számára elvárt (Európai Bíróság által is szentesített) jogokat, miként Londonban nem zárkóznak el ilyen ügyek kezelésében EU-brit vegyes döntöbíróság felállításától sem.

Különösen érzékeny területnek számít a családegyesítés kérdése, aminek kapcsán May hétfőn ismét határozottan tagadta, hogy kormánya a brit földön dolgozó EU-polgárok családjaiank „kettészakítására” készülne. Ennek kapcsán jelezte, hogy mindazokhoz, akik az öt éves rezsim alapján megkapják az automatikus tartózkodási engedélyt, csatlakozhatnak legközvetlenebb a családtagjaik is (szülőket is beleértve), és az öt év elteltével ez utóbbiak is kérelmezhetik az állandó tartózkodási engedélyt. (Amiből az is kiderül, hogy ez tehát nem jár automatikusan a már munkát vállalt családtag után.)

Azok azonban, akik ezt követően kapnak lehetőséget munkavállalásra Nagy-Britanniában, már e tekintetbe is a külföldi munkavállalókra vonatkozó elbírás alá esnek. Ennek egyik eleme – miként brit lapok emlékeztettek rá -, hogy családtagok beengedésének előfeltétele a már munkát kapott részéről legalább évi 18.600 fontnyi jövedelem igazolása.

Megszűnik valamennyi uniós munkavállaló joga arra is – függetlenül attól, hogy Brexit előtt, vagy után érkeztek -, ami az EU-tag Nagy-Britannia esetében automatikusan megillette őket: hogy ugyanis szavazati joguk legyen helyhatósági választásokon.

Azok, akik rendelkeznek ugyan állandó tartózkodási engedéllyel, de folyamatosan két évet, vagy hosszabb időt brit földön kívül töltenek, elvesztik ezt a jogukat, hacsak nem tudnak felmutatni „igen szoros köteléket” jelentő körülményt.

May hétfői parlamenti beszédében egyúttal egyértelművé tette azt is, hogy a kormány ajánlata kizárólag „viszonossági alapon” érvényes, tehát ha minimálisan hasonló elbánásra számíthatnak az uniós területen élő brit állampolgárok is.


Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook