A kvótaper elvesztése sem ingatná meg Orbánt

.Magyarország identitási kérdésnek tekinti a migránsok betelepítésének ügyét, és akkor sem mondana le ennek elutasításáról, ha az Európai Bíróság a kvótaperben ellene döntene – jelentette ki az EU-csúcsot követő sajtóértekezletén a magyar miniszterelnök.
A magyar miniszterelnök a kétnapos brüsszeli csúcstalálkozó után tartott sajtóértekezletén beszélt a migrációs kérdésről, amely szavai szerint meghatározta a pénteki munkanap vitáját. Méltatta is ugyanakkor a témakörről folytatott eszmecserét, mivel abban szerinte „előtérbe toltuk azt, amiben egyetértünk”, azaz a migrációs válság külső dimenzióját, és „nem beszétünk arról, amiben úgysem fogunk tudni megállapodni”.

Ennek kapcsán Orbán Viktor megismételte a már csúcsra érkezésekor is mondott azon gondolatát, hogy míg vannak, akik „szolidaritás-technikai kérdésnek” tekintik azoknak a menekülteknek a tagállamok közötti szétosztását, akiket „egyes országok oktalanul beengedtek”, addig a területét megvédő Magyarország mindezt „identitási kérdésként” kezeli.

„Mi döntünk arról, hogy kikkel akarunk együtt élni” – szögezte le a kormányfő, aki szerint ezen a magyar alapálláson az sem változtathat, ha az Európai Bíróság az úgynevezett „kvótaperben” nem a magyar kormánynak adna igazat a 2015-ös áthelyezési tanácsi döntés végre nem hajtása kapcsán.

„Nem fogjuk elfogadni” – jelentette ki Orbán Viktor külön kérdésre is válaszolva, hangsúlyozva, hogy az identitás megvédése nem lehet alku tárgya. Arra kérdésre, hogy akkor milyen lépésre lesz mód, válaszában úgy fogalmazott, hogy „majd meg kell vizsgálnunk, hogyan lehet kezelni a problémát”. A kormánynak mindenesetre szerinte világos felhatalmazása van arra, hogy megvédje a magyar identitást, és ezen csak az változtathat, ha a választók egy új többsége nem támogatja többé ezt a kormányt és ezt az álláspontot – mutatott rá.

A miniszterelnök ez ügyben amúgy már csütörtökön, az EU-csúcs előtt egyértelművé tette a magyar álláspont merevségét, amikor leszögezte: (a menekültek belső elosztása ügyében) „sohasem fogunk egyetértésre jutni”.

A „külső dimenzió” amúgy alapvetően három főbb problémakörrel foglalkozik: az EU külső határainak a védelmével, a bevándorolók megállításával, és a forrásországokkal való együttműködéssel – emlékeztetett Orbán Viktor, (erre mondta azt érkezéskor, hogy meg kell találni a módját, hogy „miként akadályozzuk meg, hogy idejöjjön az, akit nem szeretnénk itt látni”).

Orbán ennek kapcsán elmondta, hogy a vitában elhangzott magyar felszólalás „igen határozottan” megtámogatta azt a korábbi olasz-német javaslatot, amelyik a földközi-tengeri menekültvonulás megállításához elsősorban Líbiára próbálna összpontosítani.

Mint fogalmazott, persze fontos a helyi hatóságok képzése, támogatása, de „a munka nagyját úgyis nekünk kell majd elvégezi”, és ezért Magyarország humán erőforrással, és/vagy pénzzel is kész segíteni ellenőrző pontok létrehozását Líbia déli határain. (Ezeken a távoli helyeken, a forrásokhoz közel célszerű „különválogatni a menekülteket a gazdasági menekültektől, ott kell lefolytatni a jogi eljárásokat, és ott kell a terrorellenes szűrést is elvégezni” – jegyezte meg erről csütörtöki nyilatkozatában).

Orbán Viktor amúgy a témáról kétoldalú megbeszélést folytatott a csütörtöki néppárti csúcson az osztrák néppárt új elnökével, Sebastian Kurz külügyminiszterrel is, akivel szavai szerint nagyon sok vonatkozásban „átfedéseket” lát a kérdés megítélésében.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Tuskék gondolatban már leírták a menekültkvótát
  • Ha az EP-n múlna, a jövőben is lenne kötelező menekültkvóta
  • Összefüggést lát az EB alelnöke a jogállam és a kifizetések között
  • A gyakorlat dönti el, mi lesz az EU szociális pilléréből
  • Új kezdeményezések várhatók a nők egyenjogúságának előmozdításáért
Twitter
Facebook