Macronnal barátkoznak Brüsszelben a V4-ek

Úgy emlékezhetnek meg néhány év múlva az Európai Tanács június 22-23-i üléséről, mint ami sínre tette a közös európai védelmi politikát. Magyarország is bejelenti igényét a Brexit miatt a kontinensre költöztetendő két uniós ügynökség befogadására. A közös menekültügyi rendszer reformját, benne az állandó menekültkvótákkal egyelőre félreteszik, ami egybevágni látszik a magyar kormány szándékaival. A V4-ek Emmanuel Macronnal is külön tárgyalóasztalhoz ülnek.
Egy különösen leterhelt diák iskolai órarendjére emlékeztet az a menüsor, amin 24 óra alatt végig kell száguldaniuk csütörtökön és pénteken az EU-tagállamok vezetőinek. Távirati stílusban a következő témák kerülnek az állam- és kormányfők elé, akiknek az egyetlen védelmi politikán kívül nem kell döntéseket hozniuk: belbiztonság és terrorizmus, közös védelmi politika, külpolitika Törökországgal és az USA-val, migrációs válság kezelése, a globalizáció mederben tartása és kereskedelem, gazdaság, digitális belső piac, orosz gazdasági szankciók meghosszabbítása és végül, de nem utolsósorban a brit kilépés, illetve annak következményei.
 
Igazán érdemi döntés csak a védelmi politikai dossziéban várható. A 28 tagállam vezetői nyilatkozatot fogadnak el „egy ambiciózus és befogadó” állandó strukturált együttműködés elindításának szükségességéről a közös európai védelmi politikában, optimális esetben egy menetrendet is lefektetve a soron következő lépések megtételéről.
 
Bár megfigyelők szerint a két feltétel (egyszerre ambiciózus legyen és mindenki ott legyen a startvonalnál) olyan, mint a kör négyszögesítése, EU-diplomaták szerint az egy kilépő Nagy-Britannia kivételével valamennyi tagállam, még a három semleges ország is a fedélzeten lesz, amikor csütörtökön eldördül a startpisztoly.
 
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy mindenkinek minden védelmi-katonai jellegű kezdeményezésben azonnal részt kell majd vennie. De, ha nem is vesznek részt, későbbi csatlakozásuk előtt nyitva fog állni az ajtó. Másfelől az ambíciók jegyében az EU27-ek a csúcson fogadalmat tehetnek arra, hogy három hónapon belül konkrét védelmi kötelezettségvállalásokat is tesznek majd, különböző missziókban való részvételüket is ideértve. A magyar kormány jelezte, hogy kezdettől fogva kész részt venni az állandó strukturált együttműködésben.
 
A migráció belső vetületének kérdésében az Európai Tanács azt fogja konstatálni, hogy a kért június végi határidőre nem sikerült közös nevezőre hozni a tagállamokat a közös európai menekültügyi (dublini) rendszer reformjáról. Egyesek egyenesen az eddigi stratégia megváltoztatásának nevezik azt, hogy miután az elmúlt félévben egy jottányit sem közeledtek az álláspontok a kötelező menekültkvóták kérdésében, az erősen megosztó témát most egy friss német kezdeményezésre egy ideig zárójelbe teszik és inkább azokra a kérdésekre fókuszálnak majd, amelyekben nagyobb az esély a konszenzusra.
 
„Azokra a területekre kellene koncentrálnunk, ahol eredményt érhetünk el. A dublini reform esetében az alku elmaradása is jobb egy rossz megállapodásnál. A minőség szempontját a sebességé elé kell helyezni” - közölte szerdán a BruxInfo kérdésére egy nevének mellőzését kérő magas rangú tagállami forrás.
 
Dublin hátrább sorolása és így a menekültek kötelező befogadásáról, valamint a tagállamok közötti szolidaritásról szóló vita elhalasztása a magyar kormány azon igényének látszik megfelelni, miszerint az erőfeszítéseket a migrációs dosszié külső dimenziójára kell fókuszálni, mert az tudja csak megállítani a migrációs hullámot. „A dublini reform egy másodlagos kérdés, ezzel nem fogjuk megoldani a válságot” - jegyezte meg egy tagállami diplomata.
 
A vezetőknek írt meghívólevélben Donald Tusk sürgősnek nevezi a Földközi-tenger középső medencéjében húzódó migrációs útvonalon kialakult helyzet megvitatását. Ennek fő oka, hogy a tavalyi év hasonló időszakához képest 26 százalékkal nőtt az év első felében a tengeren illegálisan Olaszországba érkező zömében „gazdasági bevándorlók” száma, és már 1900-an vesztek a tengerbe.
 
Budapestnek az a véleménye, hogy a menekültek átvétele helyett azzal tudnának a legjobban segíteni Olaszországnak, ha megállítanák, lehetőleg még Afrikában (Líbia területén) a bevándorlókat és más menedékkérőket.
 
Ugyancsak a csúcs témája lesz az Oroszországgal szemben két évvel ezelőtt bevezetett gazdasági szankciók újabb hat hónappal történő meghosszabbítása. A találkozón az ilyenkor szokásos módon a német-francia páros (úgyis mint a normandiai formátum európai tagjai) értékelik majd a helyzetet, azt a következtetést levonva, hogy a minszki békeegyezmény feltételeinek nem teljesülése miatt nem látnak okot a gazdasági szankciók eltörlésére. Az EU28-ak várakozások szerint nem gördítenek akadályt a hosszabbítás elé, amelyről így a csúcsot követő napokban úgynevezett „csendes eljárás” keretében állapodhatnak meg a tagállamok.
 
Theresa May a csütörtök esti vacsora alkalmával ad értékelést kollégáinak az előrehozott brit választás után kialakult politikai helyzetről. Külön vitára azonban diplomaták szerint nem kerül sor, mert nem az Európai Tanács, hanem az erre kijelölt EU-delegáció tárgyal a britekkel. Maynek néhány percre el kell majd hagynia a termet, ahol az EU27-ek röviden egymás között reflektálnak az általa elmondottakra egy kávé mellett.
 
Ennél érdekesebbnek ígérkezik az a döntés, amit a 27 tagállam vezetői hoznak majd a Brexit miatt a kontinensre átköltöztetendő két uniós ügynökség (az Európai Bankhatóság és az Európai Gyógyszerügynökség) új székhelyének a kiválasztását célzó procedúráról. Egyelőre csak a kiválasztás kritériumairól és módszertani kérdéseiről döntenek majd, a pályázatok Európai Bizottság által történő kiértékelése francia javaslatra szeptember 15-ig várható, és valószínűleg az októberi Európai Tanács-ülésen szavaznak majd (konszenzussal) az új székhelyekről.
 
Tusk környezetében önmérsékletre intik a tagállamokat, hangsúlyozva, hogy mint minden Brexit-dossziéhoz tartozó ügyben, ebben is egységet kellene demonstrálnia az EU-nak. „A csütörtöki döntés nem az ügynökségekről szól” - jegyezte meg egy illetékes.
 
Hírek szerint jó húsz ország bejelentette már igényét a két fontos ügynökség fogadására. Közéjük tartozik Magyarország is, amely mind a kettőre hajt, és információink szerint más kelet-európai partnerekkel egyetemben arra a 2003-ban és 2008-ban az Európai Tanács által elfogadott iránymutatásra hívja fel a figyelmet, miszerint az új uniós ügynökségeknek az új tagállamokban kell helyet kapniuk. Hazánkban jelenleg már két uniós hivatal is működik, az európai innovációs és technológiai intézet, és a rendőrakadémia, a CEPOL. Brüsszeli forrásaink szerint nem kizárt, hogy olyan pontrendszer alapján döntenének majd a két másik ügynökség új székhelyéről, ahogy azt annak idején a CEPOL esetében is tették. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy a gyógyszerügynökség összesen ezer, az EBA pedig 150 ember költöztetését előfeltételezi, és mindennél fontosabb megőrizni e két rendkívül fontos hivatal rendeltetésszerű működését.
 
A csúcson az az elképzelés is asztalra kerül majd, amelynek értelmében létrehoznának egy uniós szintű szűrőt harmadik országok uniós stratégiai ágazatokba való befektetésének az átvilágítására. Jelenleg már 13 uniós tagállamban létezik ilyen nemzeti szűrőrendszer, aminek a különbözőségeket elkerülendő adnának egy európai ernyőt. Brüsszelben hangsúlyozzák, hogy csak konzultációról lenne szó, a befektetésekről továbbra is tagállami szinten döntenének. Az EU ugyanakkor így próbálná revolverezni azokat a harmadik országokat, amelyek az EU liberális befektetési szabályait nem viszonozzák a gyakorlatban.
 
Nem egy tagállam fenntartásokkal él a főleg Párizs által forszírozott lépéssel szemben és a protekcionista tendenciáktól való tartózkodás fontosságára hívja fel a figyelmet. „Óvatosnak kell lennünk, hogy ez ne vezessen semmilyen diszkriminációhoz, az EU-n belül sem” - közölte egy tagállami diplomata.
 
A V4-ek – pontosabban a soros elnök Lengyelország – kezdeményezésére péntek reggel egy különtalálkozóra is sor kerül Emmanuel Macron francia elnökkel. Megfigyelők szerint a találkozó puszta ténye a V4-ek aggodalmát tükrözi Macron elnökválasztási kampányban tett egyes kijelentései és a „szociális dömping” ellen folytatott kereszteshadjárata miatt.
 
Az összejövetelen források szerint minden bizonnyal szóba kerül majd a szociális pillér és a kiküldött munkavállalók jogairól szóló irányelv, ahol a V4-ek és Párizs álláspontja „távolabb van egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől”. Egyesek szerint az sem kizárt, hogy az EU jövőjéről is eszmét cserélnek majd, tekintettel Macron elnök nagy ambícióira. Mások várakozással tekintenek az elé, hogy az új francia köztársasági elnök vajon megemlíti-e a jogállamiság problémáját, amit korábbi nyilatkozataiban szóvá tett Magyarország és Lengyelország kapcsán.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Tuskék gondolatban már leírták a menekültkvótát
  • Ha az EP-n múlna, a jövőben is lenne kötelező menekültkvóta
  • Összefüggést lát az EB alelnöke a jogállam és a kifizetések között
  • A gyakorlat dönti el, mi lesz az EU szociális pilléréből
  • Új kezdeményezések várhatók a nők egyenjogúságának előmozdításáért
Twitter
Facebook