Brüsszel jobb gázalkut szeretne Közép-Európának

Brüsszel, 2017. június 15.
Az épülő Északi Áramlat 2 gázvezeték által a közép- és kelet-európai gázpiacra és Ukrajnára kifejtett negatív hatások mérséklésének szándéka vezette az Európai Bizottságot, amikor mandátumot kért a tagállamoktól egy speciális jogi megállapodás kitárgyalására Oroszországgal – nyilatkozta a BruxInfo kérdésére Maros Sefcovic, a testület energiaunióért felelős alelnöke, aki szerint a jogi bizonytalanság megszüntetése a Gazpromnak is érdeke.
Két fő cél lebegett az Európai Bizottság szeme előtt, amikor néhány napja mandátumot kért a tagállamoktól egy kétoldalú megállapodás kitárgyalására Oroszországgal az Északi Áramlat 2 gázvezetéket övező jogi vákuum megszüntetésére. Ezek: a projekt közép- és kelet-európai gázpiacra potenciálisan gyakorolt negatív hatásainak a közömbösítése, illetve a kereskedelmi szempontból életképes ukrán tranzitútvonal biztosítása. Ezt Maros Sefcovic, az energiaunióért felelős bizottsági alelnök nyilatkozta a BruxInfo és több más európai lap tudósítóinak.
 
A szlovák biztos emlékeztetett rá, hogy az éves szinten 55 milliárd köbméter földgáz Nyugat-Európába való szállítására képes két új gázvezeték Balti-tenger alatt húzódó, EU területén kívüli szakaszára az úgynevezett kizárólagos gazdasági övezeteket is beleértve nem vonatkoznak az uniós jog előírásai, ezért fennáll egy jogi vákuum létrejöttének a veszélye. Sefcovic felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós és az orosz szabályok teljesen eltérnek egymástól például harmadik cégeknek a gázvezeték kapacitásaihoz való diszkrimináció-mentes hozzáférésében, vagy a tulajdnosi szétválasztás kérdésében.
 
Brüsszel ezért egy olyan megállapodást szeretne kitárgyalni Moszkvával, ami figyelembe veszi az uniós szabályokat, a harmadik energiacsomag rendelkezéseit is, ideértve a tarifák megállapítását, harmadik felek hozzáférését és a tulajdonosi szétválasztást is. A Bizottság azt is el szeretné érni, hogy a majdani gázvezetékben cseppfolyósított gáz is áramolhasson Európa felé. Mivel az LNG-üzletben egy másik orosz cég, a Novotek érdekelt, ezzel ellensúlyozhatni lehetne valamelyest a Gazprom által szállított orosz földgáz súlyát – mutatnak rá szakértők.
 
Az energiaunióért felelős biztos emlékeztetett rá, hogy az Északi Áramlat első változatát az EU még kiemelt projektként kezelte, mert a sorozatos gázellátási válságok után egy új földgáz-szállítási útvonalat nyitott meg, és ilyen módon hozzájárult az európai gázellátás diverzifikálásához. Akkoriban azonban még nem fogadták el a harmadik energiauniós szabályozói csomagot, ami kiegyenlítettebb versenyfeltételeket teremt a cégek számára a belső piacon. Mára azonban változott a helyzet, mert az Északi Áramlat második verziója sem a tranzit, sem a forrás szempontjából nem jelent diverzifikálást, ráadásul még növeli is az EU függőségét egyetlen szállítótól, az orosz Gazpromtól.
 
Ezért Sefcovic szerint a készülő projekt potenciálisan negatív hatást gyakorolhat az európai gázhálózat architektúrájára, és külön is Közép- és Kelet-Európa energiabiztonságára. Ukrajnára, az ukrán gáztranzitra pedig egyenesen „pusztító hatással lehet” - vélekedett a politikus. Ezért a tárgyalások célja elsősorban ezeknek a kedvezőtlen mellékhatásoknak a közömbösítése, és akkora mennyiségű földgáz biztosítása az Északi Áramlat 2-ik verziójának megépítése után is az ukrán rendszerben, ami „kereskedelmileg életképes tranzitútvonalat biztosít”.
 
Az energiaunióért felelős biztos a tervről múlt héten egy személyes egyeztetésen tájékoztatta Alekszandr Novak, orosz energiaügyi minisztert, és megállapodtak, hogy augusztus végén-szeptember elején folytatják a párbeszédet. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy Moszkva egyelőre se igent, se nemet nem mondott az ajánlatra.
 
Maros Sefcovic ugyanakkor úgy gondolja, hogy Oroszországnak és a Gazpromnak is érdekében áll a zavaros jogi helyzet tisztázása a majdani gázvezeték EU-területen kívül eső szakaszán. A jogi bizonytalanság ugyanis szerinte elbátortalaníthatja a potenciális befektetőket. Másfelől a kölcsönös egyetértés nélkül mindig fennáll a veszélye annak, hogy bírósági perek indulnak (például lengyel részről), amelyek késleltetnék a projekt befejezését és a gázszállítás megindulását 2020 körül. Az alelnök emellett úgy véli, hogy az EU28-ak tárgyalási ajánlatának elutasítása nem lenne politikailag barátságot gesztus Moszkva részéről.
 
Az energiaunióért felelős EU-biztos arra is felhívta a figyelmet, hogy az Északi Áramlat első két vezetéke az idei rendkívül zord téli időjárás ellenére is csak 60 százalékos kihasználtságon működött. Ezért szerinte, tekintettel a jövőbeni európai gázfogyasztás alakulása körüli bizonytalanságokra felmerül a kérdés, hogy vajon üzletileg nem indokolatlan beruházásról van-e szó.

Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook