Szabad kezet kér Brüsszel az orosz gázszerződés kitárgyalására

Brüsszel, 2017. június 10.
Az Európai Bizottság pénteken mandátumot kért a tagállamoktól egy eddig precedens nélküli megállapodás kitárgyalására Oroszországgal, ami szándékai szerint elejét venné egy jogi vákuumhelyzetnek az Északi Áramlat 2 gázvezeték EU-területen kívül eső szakaszán. Ez a második eset, hogy Brüsszel nemzetközi gázegyezményt kötne a tagállamok megbízásából.
Mandátumot kért a Tanácstól pénteken az Európai Bizottság az Északi Áramlat 2 gázvezeték-projekt működési elveinek kitárgyalására Oroszországgal. A tárgyalások célja egy olyan kétoldalú megállapodás megkötése, amely biztosítaná, hogy ne jöjjön létre jogi vákuum, vagy ex lex állapot a 2020-ra tervezett két új gázvezeték EU-fennhatóságán kívül eső, tenger alatt húzódó szakaszán.
 
Ez lenne a második alkalom, hogy a tagállamok felhatalmaznák a Bizottságot egy nemzetközi gázszerződés kitárgyalására. Korábban, 2011-ben Brüsszel az Azerbajdzsánt és Türkmenisztánt összekötő Transz-Kaszpi Gázvezeték-rendszer kitárgyalására kapott ilyen mandátumot.
 
A gázvezeték szárazföldi szakaszára az uniós szabályok érvényesek, ám a gázvezeték Balti-tenger alatti része, a belépési pontot is ideértve már kívül esik az Európai Unió joghatóságán. Ezért Brüsszelben attól tartanak, hogy az ellenőrzés alól kicsúszó szakaszon az orosz törvények dominálnak majd, amelyek nem kiszámíthatók és gyakran egyoldalúan kedveznek az orosz cégeknek.

A Bizottság éppen ezért garanciákat szeretne kitárgyalni az orosz kormánnyal arról, hogy a gázvezeték tenger alatt húzódó szakaszára is érvényesítsék a meghatározó uniós szabályokat és elveket. Ezek: a gázvezeték átlátható működtetése, a tarifák hátrányos megkülönböztetéstől mentes rögzítése, harmadik feleknek az infrastruktúrához való diszkriminációtól mentes hozzáférésének bizonyos foka, és a szállítási és az átviteli tevékenységek bizonyos fokú szétválasztása.
 
Sokan kétségbe vonják, hogy Moszkvának érdekében áll majd az EU számára kedvező megállapodás tető alá hozása. Bizottsági források ugyanakkor úgy vélik, hogy a jogi bizonytalanság kiküszöbölése az orosz félnek is érdeke, hiszen ennek hiánya elriaszthatja a potenciális befektetőket. Az évi 55 milliárd köbméter földgáz szállítására alkalmas két új gázvezetéket egy, a Gazprom többségi tulajdonában álló nemzetközi konzorcium építené fel. Az oroszok számára az is egy mézesmadzag lehet, ha egy ilyen speciális keretmegállapodás révén az EU eltekint majd a gázvezeték szárazföldi részén a
 
Az Európai Bizottság ezúttal is jelezte, hogy politikailag nem támogatja a kereskedelmi projektet, mert az nem járul hozzá sem a beszerzési források, sem a tranzitútvonalak diverzifikálásához, és lehetővé tenné egyetlen földgázszállítónak, jelesül az orosz Gazpromnak helyzetének további megerősítését az európai piacon. Ráadásul az immár négy gázvezetéken – amelyek mindegyike Németországba szállít majd közvetlenül gázt – évente legalább 110 milliárd köbméter földgáz érkezhetne, és veszélybe sodornák az ukrán tranzitútvonal létét. A jelenleg érvényes orosz-ukrán gázszállítási szerződés 2019-ben jár le, és attól lehet tartani, hogy Moszkva ezt követően kiiktathatja az ukrán útvonalat.
 
Az Európai Bizottság ugyanakkor politikai alapon nem fúrhatja meg a projektet, feltéve, hogy az megfelel az uniós jog előírásainak. EU-források szerint az Északi Áramlat 2 közelgő megépítése is aláhúzza, mennyire sürgető azoknak a regionális projekteknek a megvalósítása, amelyek javítani hivatottak Közép- és Délkelet-Európa biztonságos gázellátását. Ezek közé tartozik a Krk szigeti LNG terminál megépítése, amihez az EU nemrég hagyott jóvá 101 millió eurós pénzügyi támogatást. Vagy a román, a magyar és az osztrák piac közötti összeköttetés megteremtése.
 
Az EU-orosz megállapodás megkötése ugyanakkor formailag nem előfeltétele a gázvezeték megépítésének. Egyes találgatások szerint a tagállamok várhatóan a kora őszi német választások után adnak majd mandátumot a Bizottságnak a tárgyalások lefolytatására.
 
A Tanácsban úgynevezett szuperminősített többségi döntés kell a javaslat jóváhagyásához. Ez azt jelenti, hogy 55 százalék helyett a tagállami szavazatok 72 százalékának kell összejönnie plusz az uniós lakosságszám 65 százalékának is.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Felparázslott a vita a kötelező menekültkvótákról
  • Az EP-ben is bírálták Tusk felvetését a kvóták ejtéséről
  • Az EP sem ellenzi a Brexit-tárgyalások új szakaszát
  • Szijjártó: csak egyféleképpen lehet értelmezni a VB ukrán szakvéleményét
  • Egyetlen EU-tagállam sem költözteti át a követségét Jeruzsálembe
  • Stratégiai jelentés az uniós alapok felhasználásáról
Twitter
Facebook