Nem tántorítja el Brüsszelt a csehek kilépése az áthelyezési programból

„Morális, politikai és jogi kötelessége” valamennyi EU-tagállamnak a menekültáthelyezésben részt venni – szögezte le a hétvégi prágai döntésre válaszul az EU bel- és migrációs ügyi biztosa, aki továbbra is kötelezettségszegési eljárással fenyeget.
Nem annyira a menekültek, mint a többi – elsősorban az ügyben túlterhelt – tagállam szempontjából kommentálta Dmitrisz Avramopulosz migrációs és belügyi biztos kedden azt a cseh kormányzati döntést, hogy Csehország formálisan is beszünteti a más tagállamban lévő menekültek befogadását, lényegében megtagadva ezzel a 2015 szeptemberi EU-tanácsi döntés végrehajtását.

A görög biztos néhány órával főnöke, Jean-Claude Juncker bizottsági elnök nyilatkozata után lényegében azonos tartalmú üzenetet fogalmazott meg: úgymond a felelősség és a szolidaritás megosztása a tagállamok között alapvetés, nem várható el, hogy az unió külső határait védő tagországok egymagukban viseljék a migrációs nyomás valamennyi következményét. Ezért is nevezte Avramopulosz „morális, politikai és jogi kötelességnek”, hogy minden tagállam hajtsa végre az áthelyezésekre vonatkozó tanácsi döntést.

A görög biztos egyúttal – néhány héten belül immár sokadszor – ismét megerősítette, hogy a testület jövő héten megjelenő menekültügyi jelentése alkalmával „konkretizálni fogja azokat a körülményeket”, amelyek megkerülhetetlenné teszik a kötelezettségszegési eljárás megindítását a programban nem részt vevő országok ellen. Avramopulosz szerint továbbra is azon államok lehetnek a célpontjai egy ilyen majdani eljárásnak, amelyek egyáltalán nem vettek még át menekültet, illetve amelyek az elmúlt egy évben beszüntették ilyen irányú nyitottságukat, avagy az eredeti kerethez képest nagyságrendekkel elmaradó az a hányad, amit eddig befogadtak.

Korábban Ausztria, Lengyelország és Magyarország tartoztak azon tagországok közé, amelyek nem vettek még át menekülteket, a közelmúltban azonban az osztrák kormánynál látszólag megtört a jég, és Bécs késznek mutaktozott 50 fiatalkorú menekült fogadására.

Csehországnak elvben 2017 szeptemberéig 2691 személyt kellene bevállalnia, ebből alig egy tucat érkezett, majd a hétvégén, az újabb londoni merényletet követően Milan Chovanec cseh belügyminiszter közölte, hogy kormánya immár formálisan is kiszáll a programból, amely szerinte nem hatékony, viszont láthatóan fokozott veszélyt jelent a közbiztonságra. (Brüsszeli cseh sajtókörökben már egy éve arról beszélt mindenki, hogy amikor Prága még nyitottságot mutatott is befogadásra, egy-egy alkalommal 2-3 menekült volt csak kész arra, hogy Csehországba telepítsék.)

Az ominózus 2015 szeptemberi EU belügyminiszteri tanácsülés többségi döntése értelmében Magyarországnak 1294 főt kellene átvennie, amit azonban a magyar kormány kezdettől fogva megtagadott, sőt, a kormány az Európai Bírósághoz fordult a döntés jogosságát megkérdőjelezve (hasonló lépést tett a szlovák kormány is).

A 2015-ös döntés végrehajtási határideje elvben ez év szeptemberében jár le, de látva a végrehajtás rendkívüli lassúságát – eddig alig 10 százalék körüli csak a tényleges áthelyezés aránya – úgymond feljogosítva érzi magát a különösen elmaradó országok „megsürgetésére”.

Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook