Jogi vákumba kerülhet az Északi Áramlat

Brüsszel, 2017. június 6.
Az Európai Bizottság napokon belül előterjeszti azt a jogszabályi javaslatot, amelyben mandátumot fog kérni a tagállamoktól az Északi Áramlat 2 gázvezeték jogi vonatkozásainak kitárgyalására Oroszországgal – erősítette meg kedden a testület szóvivője. Bár Brüsszel nem támogatja a projektet, nem áll módjában annak politikai alapon történő blokkolása.
Napokon belül elkészülhet az a jogszabályi javaslat, amiben az Európai Bizottság az EU felhatalmazását kéri az Északi Áramlat 2 gázvezeték bizonyos jogi aspektusainak kitárgyalására Oroszországgal. Ezt kedden erősítette meg újságírói kérdésre a testület szóvivője. Margaritisz Szinasz emlékeztetett rá, hogy bár a Bizottság és annak elnöke politikai alapon nem támogatja az orosz Gazprom fővállalkozásában készülő gázvezeték-projektet, amennyiben az megfelel az uniós jognak, nem áll módjában annak megakadályozása.
 
Jean-Claude Juncker egy évvel ezelőtt Szentpéterváron világossá tette, hogy nem támogat olyan beruházásokat, amelyek politikailag megosztanak és nem egyesítenek. „Az Európai Unió ugyanakkor a jogon alapul, ezért a Bizottság nem hozhat politikai preferenciák alapján önkényes döntéseket. Különben azokat a bíróság előtt támadnák meg” - magyarázta kedden a testület szóvivője az álláspontot, hozzátéve, hogy napokon belül elkészül az a jogi előterjesztés, ami annak elkerülését szolgálja, hogy jogi vákuum alakuljon ki a projekt körül.
 
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a napokban levélben figyelmeztette Junckert arra, hogy Európának nem áll érdekében az Északi Áramlat 2 megépülése. A gázvezeték az elsőhöz hasonlóan a Balti-tenger alatt kötné össze Oroszországot Németországgal, és elkészülése esetén akár végleg is kiiktathatná az ukrán tranzitútvonalat.
 
A Bizottság korábban már több ízben is közölte, hogy a projekt nem áll összhangban az energiaunió politikai céljaival, mert nem biztosít hozzáférést egy új szállítási forráshoz, lehetővé teszi egyetlen szállító (jelen esetben a Gazprom) számára, hogy tovább erősítse pozícióit az uniós gázpiacon és az ellátási útvonalak egészségtelen koncentrációjához vezethet. A két új gázvezetéken az azt megépítő nemzetközi konzorcium tervei szerint évente nagyjából 50 milliárd köbméter földgáz érkezne Ukrajna megkerülésével a Balti-tenger alatt Oroszországból Németországba.
 
„A Bizottság továbbra az orosz földgáz Ukrajnán keresztül történő szállítását fogja támogatni” - írta Maros Sefcovic bizottsági alelnök és Miguel Arias Canete, energia- és klímapolitikai biztos a dán és a svéd miniszternek március végén írt levélben, amiben összefoglalták a testület Északi Áramlat 2 ügyében elfoglalt álláspontját.
 
A BruxInfo birtokába került levél hangsúlyozza, hogy a megépítendő két gázvezeték tagállamok szárazföldi területén lévő szakasza minden szempontból az uniós jog és a különböző jogszabályok hatálya alá esik. A biztosok elismerik ugyanakkor, hogy a vezeték szárazföldön kívüli részeire (az úgynevezett kizárólagos gazdasági zónákat is beleértve) már nem vonatkoznak a harmadik energiacsomag szabályai. Ezzel együtt úgy vélik, hogy a majdani gázvezetéknek ezt a nem szárazföldi szakaszát sem lehet majd kizárólag egy harmadik ország (jelen esetben Oroszország) jogrendszere alapján, vagy jogi vákuumban megépíteni és működtetni.
 
Ezért a Bizottság megítélése szerint a gázvezetéknek erre a szakaszára is egy speciális jogi rezsimet kellene kidolgozni, aminek tartalmaznia kellene az uniós energiaszabályozás bizonyos alapvető elveit. Többek között kellő átláthatóságot a gázvezeték működtetésében, a hátrányos megkülönböztetés mellőzését a díjak és tarifák megszabásánál, a harmadik felek infrastruktúrához való hozzáférése megfelelő szintjének biztosítását, valamint bizonyos mértékű szétválasztást a szállítási és az átviteli tevékenységek között.
 
Az Európai Bizottság mindezen elvek biztosítása érdekében kér mandátumot a Tanácstól egy megállapodás kitárgyalására Oroszországgal – hangsúlyozták a levél írói.
 
A testület szóvivője kedden reményének adott hangot, hogy a tagállamok és az Európai Parlament megadják majd a felhatalmazást. Információink szerint ennek valószínűleg nem lesz akadálya, de a jogalkotást várhatóan csak a szeptemberi német parlamenti választások után zárják majd le. A német kormány ugyan hivatalosan nem állt ki a projekt mellett, de elsősorban szociáldemokrata politikusok azt többször is támogatásukról biztosították. A korábbi szociáldemokrata kancellár, Gerhard Schröder pedig az Északi Áramlat 2 megépítésére összeállt konzorcium vezetője.

Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook