Az első állásfoglalás a zsebszerződési perekben

Magyarország a mezőgazdasági földterületek használatáról külföldi befektetők által kötött haszonélvezeti szerződések kárpótlás nélküli megszüntetésével megsértette a tőke szabad mozgásának elvét – véli az Európai Bíróság főtanácsnoka. Az egy német cég és egy osztrák állampolgár keresetére indult per elébe vág egy másiknak, amit az Európai Bizottság indított ugyanebben az ügyben Luxembourgban.
Az Európai Bíróság főtanácsnoka szerint Magyarország megsértette a tőke szabad mozgásának az elvét, amikor kárpótlás nélkül megszüntette a mezőgazdasági ingatlanokra bejegyzett egyes haszonélvezeti és használati jogokat.

Az ügyben egy érintett német tulajdonú magyar cég (SEGRO) és egy osztrák állampolgár keresetére indított eljárást a szombathelyi bíróság, amely azért fordult az Európai Bírósághoz, hogy kikérje a véleményét a haszonélvezeti jogok megszüntetéséről rendelkező magyar törvény uniós szabadságjogokkal való összeegyeztethetőségéről.
 
Saugmandsgaard Øe főtanácsnok (Dánia) indítványában úgy értékeli, hogy a vitatott magyar szabályozás a tőke eredetén alapuló hátrányos megkülönböztetést valósít meg. A főtanácsnok véleménye nem köti a bíróságot. Lényegében ugyanebben a tárgyban az Európai Bizottság keresetet nyújtott be Magyarország ellen az Európai Bíróság előtt, amely szintén folyamatban van.
 
Az ügy előzménye, hogy 2013 decemberében az Országgyűlés egy törvényt fogadott el, amely 2014. május 1-jei hatállyal vagyoni kompenzáció nélkül megszüntette a gazdálkodó szervezetek és az ingatlantulajdonos közeli hozzátartozójának nem minősülő természetes személyek javára mezőgazdasági ingatlanokra bejegyzett haszonélvezeti és használati jogokat.
 
A főtanácsnok szerint annak valószínűsége, hogy valaki egy magyarországi ingatlantulajdonos közeli hozzátartozója legyen, és ezáltal továbbra is jogosult legyen egy ilyen ingatlanon haszonélvezeti vagy használati jog fenntartására, nagyobb a magyar állampolgárok körében, mint valamely más tagállam állampolgárai között. E hatást ráadásul csak felerősíti az a tény, hogy korábban kizárt volt a külföldiek számára a magyarországi termőföldek tulajdonjogának megszerzése, amely arra ösztönözte az ilyen földterületekbe befektetni kívánó külföldi állampolgárokat, hogy azokon haszonélvezeti vagy használati jogosultságot szerezzenek.
 
A hátrányos megkülönböztetés igazolására a magyar kormány által előadott érvekre válaszul a főtanácsnok megállapítja, hogy a vitatott szabályozás által okozott jogsérelem előidézése nem alapozható arra a körülményre, hogy az érintett személyek – a kormány álláspontja szerint – a magyar jog által megkövetelt devizahatósági engedély nélkül szerezték meg a kérdéses haszonélvezeti és használati jogokat. A főtanácsnok szerint ugyanis e jogoknak a megszüntetése aránytalan a devizagazdálkodásra vonatkozó nemzeti rendelkezések megsértésének szankcionálása jelentette célkitűzéshez képest.
 
A főtanácsnok szerint hasonló okból a magyar kormánynak az az érve sem elfogadható, amely szerint a vitatott szabályozást a visszaélések elleni küzdelem, azaz a termőföld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó tilalom kijátszásának megakadályozására vonatkozó célkitűzés igazolja. E szabályozás ugyanis – az arányosság elvével ellentétes módon – nem ad lehetőséget a nemzeti bíróságoknak arra, hogy objektív bizonyítékokat alapul véve esetről esetre megvizsgálják a visszaélésszerű magatartás tényleges fennállását.
 
Végül a főtanácsnok a magyar kormánynak azt az érvét is elveti, amely szerint a kérdéses szabályozás azzal a közérdekű céllal igazolható, hogy a termőföld csak az azt megművelő természetes személy tulajdonában lehessen. A főtanácsnok kiemeli, hogy a haszonélvezeti és a használati jogok fennmaradásának a közeli hozzátartozók számára való fenntartása nem alkalmas az említett célkitűzés elérésére, mivel semmi sem zárja ki, hogy e hozzátartozók is ingatlanspekuláció céljából szerezzenek ilyen jogokat, illetve hogy közeli hozzátartozónak nem minősülő személyek ténylegesen mezőgazdasági tevékenység végzése céljából szerezték meg azokat.

Az Európai Bizottság 2016 június 16-án úgy döntött, hogy keresetet indít Magyarország ellen az Európai Bíróságon a külföldi befektetők haszonélvezeti jogainak vélelmezett megsértése miatt. Formailag a kötelezettségszegési eljárás a határokon átnyúló tevékenységet folytató befektetők mezőgazdasági földterületek használatára vonatkozó jogaival összefüggő uniós szabályok be nem tartása miatt lépett a harmadik, végső szakaszba.
 
A testület még 2014 októberében indította el a kötelezettségszegési eljárást hivatalos felszólító levél kiküldésével, majd 2015 júniusában (tehát két évvel ezelőtt) indoklással ellátott véleményt küldött Budapestnek, felkérve arra, hogy saját szabályait hozza összhangba az uniós joggal.
 
A törvény a külföldi és a belföldi befektetőket egyaránt megfosztotta szerzett jogaiktól és befektetéseik értékétől anélkül, hogy ennek fejében kárpótlást biztosított volna. Az eredeti szerződésekre húszéves átmeneti időszak vonatkozott, ami azt jelenti, hogy 2033. január 1-jén kellett volna lejárniuk. A 2013 végén elfogadott törvénnyel ez az időszak négy és fél hónapra rövidült, így a befektetői szerződések 2014. május 1-jén szűntek meg kárpótlás nélkül – mutatott rá közleményében az Európai Bizottság.
 
Brüsszel fenntartotta azt az álláspontját, hogy a törvény kihirdetése és hatálybalépése közötti időszak rendkívüli rövidsége egyéb tényezők mellett ahhoz vezetett, hogy a befektetőknek nem volt lehetőségük alkalmazkodni az új jogi környezethez. „Következésképpen a törvény oly módon fosztotta meg a meglévő befektetőket szerzett jogaiktól és befektetésük értékétől, hogy ennek során nem biztosította az az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogbiztonságot és a tulajdonhoz való jog tiszteletben tartását.” A Bizottság véleménye szerint ez sérti a tőke szabad mozgása és a szabad letelepedés elvét.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Szabad az út az EU-brit tárgyalások második szakasza előtt
  • Az Európai Bíróság elé kerülnek a magyar dossziék
  • Szópárbaj az EP-szakbizottsági meghallgatáson Magyarországról
  • Folytatódik az eljárás a magyar menekültügyi szabályok ügyében
  • Újabb fórumot járt meg az ukrán törvény körüli vita
Twitter
Facebook