Csatát nyertek a kormány bírálói az Európai Parlamentben

Brüsszel, 2017. május 17.
Megkapta szerdán az Európai Parlamentben a szükséges többséget az a négypárti indítvány, amelynek értelmében az intézmény megteszi az első lépést az EU-szerződés 7-ik cikke szerinti eljárás kezdeményezése érdekében Magyarországgal szemben. Most az EP állampolgári jogi szakbizottságán a sor, hogy elkészítse az ehhez szükséges indoklással ellátott véleményt és javaslatot, mielőtt arról újra szavazna a Parlament.
Az Európai Parlament szerdán megszavazta azt a négypárti indítványt, amelynek az EU-szerződés 7-ik cikke szerinti eljárás kezdeményezését célozza „az alapvető értékek megsértésének rendszerszintű veszélye miatt” Magyarországgal szemben. Az állásfoglalás-tervezetet három baloldali párt (a szocialisták, a zöldek és az Egyesült Baloldal) a liberálisokkal közösen jegyezte és miután megkapta a szavazó képviselők egyszerű többségének a támogatását, az Európai Néppárt által jegyzett másik határozat-tervezetről már nem is szavazott a ház.
 
A négypárti állásfoglalás tervezetére 393-an nyomták meg az „igen” gombot, 221-en elutasították és 64-en tartózkodtak. Mindez megfigyelők szerint azt valószínűsíti, hogy számos néppárti képviselő is „átszavazott”, vagy tartózkodott a voksolásnál. Az Európai Néppárt kedd esti frakcióülésén a vezetés arról döntött, hogy minden képviselő a lelkiismerete szerint szavazhat.

A parlament kimutatása szerint 67 néppárti képviselő szavazta meg a baloldali indítványt, 40-en tartózkodtak, és 96-an szavaztak ellene. Mindez azt jelenti, hogy a 7-ik cikk szerinti eljárást sürgető állásfoglalás ellen szavazó néppártiak kisebbségben maradtak saját frakciójukon belül.
 
Az állásfoglalás arra utasítja az EP állampolgársági szakbizottságát, hogy kezdeményezze az eljárást, és készítsen egy indoklással ellátott javaslatot, amelynek végső címzettje a tagállamokból álló Tanács, a szerződés 7(1)-ik cikkének aktiválása érdekében.
 
Miközben a mostani szavazás jelzésértékű, még nem jelenti feltétlenül azt, hogy célba is ér majd, és a nukleáris opciónak is nevezett, potenciálisan szankciókat is maga után vonó eljárásból egyáltalán lesz valami.
 
Első lépcsőben most az állampolgári jogokért felelős (LIBE) szakbizottságnak kell kineveznie egy jelentéstevőt, aki elkészíti majd a magyarországi demokráciáról és a jogállam helyzetéről szóló jogi véleményt. Niedermüller Péter, a DK parlamenti képviselője (aki a négypárti tervezet egyik szocialista előterjesztője volt) a Tavares-jelentéshez hasonlította a majdani javaslatot, a baloldali portugál képviselő néhány évvel ezelőtti jelentésére célozva, ami már annak idején sürgette a magyar kormány megrendszabályozását, de végül nem ért el eredményt.
 
Ha elkészül a jelentés, elvileg arra a megállapításra is juthat, hogy nem látja indokoltnak a 7-ik cikk beélesítését. Ennél azonban megfigyelők szerint nagyobb az esélye annak, hogy a szerdai szavazással összhangban mégis erre a megállapításra jut.
 
A javaslat ezt követően az EP plenárisa elé kerül, ahol a szavazó képviselők kétharmados többsége kell az elfogadásához. Ebből az is következik, hogy ha nem kapja meg a kétharmados többséget, akkor a kezdeményezés hamvába volt.
 
Ha viszont megkapja, akkor Niedermüller Péter szerint annak elsődleges címzettje az Európai Bizottság lesz, amelynek ki kell dolgoznia egy indoklással ellátott javaslatot, ami alapját képezi a 7-ik cikk szerinti eljárás elindításának. A Tanács csak ezt követően léphetne be a képbe, de rögtön „első fokon” négyötödös többség kellene annak megállapításához, hogy az illető országban (jelen esetben Magyarországon) fennáll az alapvető értékek „folytatólagos és súlyos megsértésének a veszélye”. És a procedúra csak ebben az esetben menne tovább egy párbeszéd elindításával.
 
Az S&D képviselője szerint ettől függetlenül a szerdai szavazás eredménye egy határozott üzenet. „Nem fordul meg holnap reggelre a világ, de nagyon fontos lépés történt, és a téma folyamatosan napirenden lesz” - közölte Niedermüller Péter telefonon a BruxInfóval.

A Fidesz-KDNP képviselőcsoportja közleményt adott ki, amiben "elutasítja az újabb politikai támadást Magyarországgal szemben, továbbra is kizárólag a magyar emberek érdekeit képviseli Brüsszelben, ezért elutasítja az illegális migrációt".
 
A magyar néppárti delegáció szerint "a valóságtól teljesen elrugaszkodott, számos torzítást tartalmazó szöveg felszólítja az EP alapjogi szakbizottságát, hogy készítsen különjelentést Magyarországról. A vizsgálat várhatóan legalább fél évet vesz igénybe, a jelentés tehát nem sokkal a magyar országgyűlési választások előtt fog elkészülni, így alkalmas lehet azok befolyásolására, valamint a bevándorláspolitikával kapcsolatos nyomásgyakorlásra".
 
"Szégyenletesnek tartjuk és elítéljük, hogy a magyar baloldali képviselők kezdeményezték és megszavazták ezt a nemzeti érdekeinket alapvetően sértő határozatot. Üdvözöljük ugyanakkor, hogy a bevándorláspárti Soros György folyamatos nyomásgyakorlása ellenére az Európai Parlament képviselőinek jelentős része nem támogatta a baloldal hazug rágalmait és csak kiegyensúlyozott vizsgálatot fogad el a vitatott kérdésekben" - szögezi le a nyilatkozat.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Beletört a bicska a menekültügyi reformba, félrerakják
  • Elkezdődtek a tárgyalások a brit kilépésről
  • Nem tiltott el Brüsszel a "Heineken-törvénytől"
  • Szerény magyar helyezés az innovációs eredménytáblán
  • Simán vette az akadályt a bolgár biztosjelölt
Twitter
Facebook