Budapest nem számít egyezségre júniusban a migrációról

Nem számít egyetértésre a migrációs politika sarokkérdéseiről az uniós vezetők júniusi brüsszeli csúcstalálkozóján az EU-ügyi államtitkár, aki szerint a magyar üzenet mindezek kapcsán az, hogy tovább kell folytatni a párbeszédet, illetve – és főként - fokozni kell a külső EU-határok védelmét, csakúgy, mint az illegális migrációt kiváltó okok megszüntetését.
Takács Szabolcs az EU-ügyi miniszterek és államtitkárok brüsszeli tanácsülése után foglalta össze a találkozó eredményeit, és ennek kapcsán szólt az ülésen is megvitatott migrációs dosszié állásáról.

Az Európai Tanács eredetileg az idén júniusi csúcstalálkozót jelölte meg „végső határidőként” arra, hogy tető alá hozzák a dublini rendszer reformját, benne olyan kulcskérdések tisztázásával, mint a menekültek tagországok közötti kezelésének a mikéntje, vagy például a szolidaritás migrációval kapcsolatos értelmezése.

A magyar államtitkár szerint a keddi brüsszeli EU-tanácsi vitából az derült ki, hogy lényegében nem változott a tagállamok közötti véleménykülönbség, sőt, az álláspontok nagyon bemerevedtek, miközben a migrációs kérdéskör egésze különböző országoknak különböző szempontból vet fel problémákat.

„Egyes álláspontok változatlanul nagyon távol állnak egymástól, aminek fényében nem tűnik reálisnak, hogy ezekről a kérdésekről júniusban már végső megállapodásra lehessen jutni” – tette hozzá, úgy vélve ugyanakkor, hogy mindez nem zárja ki, hogy „komoly viták viszont nagyon is lehetnek” a résztvevők között.

Takács felszólalásában is hangsúlyozta, hogy a magyar megítélés előbbre helyezné a külső határvédelem erősítését, valamint a származási és tranzitországokkal az együttműködés kiterjesztését. A magyar diplomácia ennyiből messzemenően egyetért azzal a napokban született német-olasz javaslattal, amelyik már a líbiai nigériai határon EU-missziót tartana kívánatosnak az illegális migránsok kiszűrésére. „Az illegális migrációs nyomást már Afrikában meg kell állítani, nem európai területen” – mutatott rá.

A Bruxinfónak arra a kérdésére, vajon mindez azt jelenti-e majd, hogy akkor a júniusi csúcson a migrációs politika ügyében új határidőt, vagy bizonyos követelmények előzetes teljesítését kell, hogy rögzítsék, mielőtt például a dublini rendszer reformjáról egyáltalán dönthetnek, Takács egyetértően úgy fogalmazott, hogy hiába fontos önmagában a dublini rendszer, ha nem javulnak az állapotok a külső határokon.

Az Európai Bizottság tavaly nyáron asztalra tett javaslata a dublini rendszer reformjára mindmáig magában foglal bizonyos esetekre kötelező migrációs átvételt is valamennyi tagállam részéről, amit több tagország – de elsősorban Magyarország és Lengyelország – változatlanul elfogadhatatlannak tekint.

Ez egyébként kiderült magyar kormánypárti EP-képviselők keddi strasbourgi felszólalásából is. Az Európai Parlament plenárisa bizottsági jelentést hallgatott meg a menekültek tagállamok közötti áthelyezéséről, illetve az unión kívül tartózkodó migránsok bizonyos hányadának az uniós áttelepítéséről, aminek vitájában Gál Kinga (magyar, néppárt) ismét leszögezte, hogy „a migrációs válság megoldásának módja nem az ellenőrizetlenül Európába érkezett migránsok szétosztása a tagállamok között, hanem a migráció okainak kezelése és határaink megerősített védelme”.

„Elfogadhatatlan a jelenleg tárgyalt létszámküszöb nélküli migráns-betelepítési program, azt ugyanis a migránsok meghívóként értelmezik, és bátorítást jelent az embercsempészek számára is” – tette hozzá a magyar képviselő.

Dmitrisz Avramopulosz migrációs és belügyi biztos mindehhez képest is sürgette az áthelyezési és/vagy áttelepítési programokban egyelőre tétlen tagországokat a bekapcsolódásra, megismételve annak lehetőségét is, hogy ellenkező esetben a Bizottság rákényszerülhet a kötelezettségszegési eljárás megindítására.

A két program végrehajtásának állásáról közzétett időszaki jelentés újfenn megállapította, hogy az áthelyezésben Magyarország, Lengyelország és Ausztria eddig változatlanul nem vett részt, Csehország pedig „az elmúlt évben nem mutatott aktivitást” ez ügyben. Avramopulosz nekik üzenve szögezte le, hogy „a szolidaritás... nem lehet különböző értelmezések tárgya. Felhívok valamennyi, az együttműködést eddig szisztematikusan megtagadó tagországot, hogy azonnal kezdjen hozzá kötelessége teljesítéséhez” - mondta.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Tuskék gondolatban már leírták a menekültkvótát
  • Ha az EP-n múlna, a jövőben is lenne kötelező menekültkvóta
  • Összefüggést lát az EB alelnöke a jogállam és a kifizetések között
  • A gyakorlat dönti el, mi lesz az EU szociális pilléréből
  • Új kezdeményezések várhatók a nők egyenjogúságának előmozdításáért
Twitter
Facebook