Nyomásgyakorlás Varsóra a jogállamisági vitán

Brüsszel, 2017. május 16.
A lengyel jogállamiság helyzetéről szóló párbeszéd folytatása mellett szállt síkra a tagállamok többsége az általános ügyek tanácsának keddi ülésén, amelyen EU-források tájékoztatása szerint csak Csehország, Magyarország és Nagy-Britannia támogatta meg egyértelműen a lengyel álláspontot. Frans Timmermans, bizottsági alelnök a magyar kormány hivatalos válasza előtt nem kívánta minősíteni a kötelezettségszegési eljárás óta a magyar térfélen történt fejleményeket.
Bár nem számított hivatalos napirendi pontnak, a 28 EU-tagállamból mégis 23 hozzászólt ahhoz a „vitához”, amit az Európai Bizottság és a varsói kormány között a jogállamiság ügyében zajló párbeszéd állásáról tartottak kedden a miniszterek. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke és utóbb nevük mellőzését kérő EU-források is úgy ítélték meg, hogy a tagállamok nagy többsége támogatásáról biztosította a lengyel kormány elutasító magatartása miatt hónapok óta veszteglő politikai párbeszéd folytatását.
 
„Mindenki a vita újraindítását sürgette. Az volt a benyomásom, hogy a lengyel kormány is kész a párbeszédre. Meggyőződésem, hogy meg lehet találni a megoldást” - nyilatkozta Timmermans az ülés után. A zárt ülésen a lengyel kormány képviselője is azt mondta, hogy Varsó kész a tárgyalások újrafelvételére. De, mintegy kijelölve ennek a készségnek a korlátait, azon nyomban hozzátette, hogy a kormány „nem fogja feladni a nemzeti parlament szuverenitását és az alkotmányos rendet”.
 
Brüsszel és Varsó összeakaszkodása másfél évvel ezelőtt kezdődött, amikor az Európai Bizottság a lengyel alkotmánybíróság függetlenségének veszélyeztetése miatt beélesítette a jogállamisági keretet Varsóval szemben. A mechanizmus lényegében egy párbeszéd a Bizottság és a tagállam között, ami az előbbi által beazonosított problémák megoldását célozza. A lengyel kormány azonban kezdettől fogva megkérdőjelezte a mechanizmus jogszerűségét és csak minimálisan volt hajlandó együttműködni. Így a többlépcsős folyamat végül eredménytelenül zárult, mire az Európai Bizottság a Tanács színvallását kérte, hogy megtörje a jeget és tovább tudjon lépni az ügyben.
 
Ilyen előzmények után kedden első ízben fordult elő, hogy egy tagország jogállami gyakorlata, még ha nem is hivatalos napirendi pontként, de a Tanács elé kerüljön, és arról Varsó uniós partnerei is kifejthették a véleményüket. A legtöbben arra ösztönözték Brüsszelt és Varsót, hogy folytassák a megszakadt párbeszédet, és a Tanács a későbbiekben térjen vissza a témára.
 
A Bizottság alelnökének rövid tájékoztatóját követően a vártnál is többen, összesen 23-an szóltak hozzá a témához. Diplomáciai források tájékoztatása szerint csak Ausztria, a három balti állam és Bulgária nem kért szót. EU-források utólag három csoportra osztották a hozzászólásokat. A legtöbben (egyes, nem hivatalos vélemények szerint 17 ország) egyértelmű támogatásukról biztosították az Európai Bizottság megközelítését és álláspontját. Ide sorolták többek között Belgiumot, Franciaországot, Németországot, Hollandiát, Olaszországot és Svédországot.
 
A második csoportba tartozók semleges álláspontra helyezkedtek, ami közelebbről azt jelenti, hogy miközben nagy jelentőséget tulajdonítottak a jogállamiság tiszteletben tartásának, nyíltan nem támogatták meg Varsóval szemben a Bizottság álláspontját. Ezen országok között említették meg diplomáciai források Luxemburgot, Spanyolországot, Írországot és Szlovákiát.
 
Végül ugyanezen illetékesek szerint csak a magyar, a cseh és a brit delegáció támogatta meg a lengyel álláspontot.
 
Takács Szabolcs, a kormány EU-ügyi államtitkára ugyanakkor az ülést követően úgy vélekedett, hogy a visegrádi négyek azonos állásponton voltak. Takács hangsúlyozta, hogy a Tanács 2014 decemberében a jogállamisággal összefüggő tematikus viták időről-időre történő megrendezéséről döntött, és nem pedig „egyes országok kipécézéséről”.

Ezért az államtitkár szerint Magyarország ebben a tanácsi formában nem támogatja a vitát. Diplomáciai források tájékoztatása szerint a magyar delegáció a teremben is úgy fogalmazott, hogy a Tanács nem szolgálhat fórumként az egyes tagállamok megítélésére, és a párbeszédet ehelyett kétoldalú csatornán (az Európai Bizottság és Varsó között) kellene lefolytatni.
 
A nagyobb tagállamok közül a németek és a franciák is határozottan lecsatlakoztak az Európai Bizottság álláspontja mellé, a párbeszéd folytatására és eredményes lezárására ösztökélve Lengyelországot.
 
Michael Roth, német Európa-ügyi államtitkár felszólalásában arra emlékeztetett, hogy az Európai Unió nem csupán belső piac, hanem értékközösségnek számít. Megértéssel szólt arról, hogy nem mindig kellemes a Bizottság aktivitása, de mint rámutatott, Németországgal szemben legalább 70 kötelezettségszegési eljárás folyik jelenleg. A külügyi államtitkár leszögezte, hogy Berlin feltétel nélkül támogatja az Európai Bizottságot, és komoly aggályai vannak a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban. Azt is hozzátette, hogy senki sem akarja a sarokba térdepeltetni Lengyelországot.
 
Mind ő, mind pedig francia kollégája fontosnak nevezte, hogy a Tanács később visszatérjen a kérdésre. Francia részről – EU-források tájékoztatása szerint - azt is kívánatosnak nevezték, hogy amennyiben a konfliktust nem sikerül megnyugtatóan lezárni, akkor annak „határozott válasz” legyen a következménye. Azt azonban nem részletezték, hogy pontosan mire gondolnak.
 
A belga miniszter egyedüliként valamilyen határidőt is szabott volna a feleknek a párbeszéd lefolytatására, ezt azonban legalábbis nyíltan senki sem támogatta.
 
Lengyelország képviselője szemtanúk szerint hosszas jogi érveléssel állt elő, amelyben úgy vélekedett, hogy egyes vitás kérdéseket már majdnem megoldottak; más kifogásolt elemek más tagállamoknál is előfordulnak; megint mások a lengyel jogrendszer sajátosságaiból következnek. A konfliktus Varsó szerint nem az elvekből, hanem az eltérő értelmezésekből fakad.
 
A sajtótájékoztatón a BruxInfo megkérdezte Frans Timmermanstól, hogyan értékeli az április végi bizottsági döntések óta eltelt időben a magyarországi reakciókat és folyamatokat. A testület első alelnöke válaszában rámutatott, hogy bár időnként nagy kísértést érez aziránt, hogy megszólaljon, nem tartaná helyesnek és megfelelőnek, ha a hivatalos magyar válasz előtt megnyilvánulna. Mint ismert, a Bizottság április 26-án döntött a felsőoktatási törvény ügyében kötelezettségszegési eljárás elindításáról, egy hónapos határidőt szabva a magyar kormánynak a válaszra, illetve észrevételeinek a figyelembevételére. A válaszra adott határidő tehát május 26-án jár le.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Tuskék gondolatban már leírták a menekültkvótát
  • Ha az EP-n múlna, a jövőben is lenne kötelező menekültkvóta
  • Összefüggést lát az EB alelnöke a jogállam és a kifizetések között
  • A gyakorlat dönti el, mi lesz az EU szociális pilléréből
  • Új kezdeményezések várhatók a nők egyenjogúságának előmozdításáért
Twitter
Facebook